Amikor Dúró Dóra ledarálta a Meseország mindenkié című könyvet, kevesen gondolták, hogy ez a hivatalosan ellenzéki performansz igazából a Fidesz egyik legújabb háborújának a casus bellije lesz. Egy olyan háború apropója, amelynek más egyéb célja nincs, mint az, hogy még inkább az LMBTQ-közösség ellen hangolja a közt, nem is azért, hogy elterelje a figyelmet az igazi problémákról, hanem inkább azért, hogy ébren tartsa a gyűlölködést, a gyűlölet tiszta öröméért. S hogy mindez mennyire volt fontos a Fidesznek, azt jól mutatja, hogy miután Dúró akcióját mások mellett Orbán Viktor élénk rádiós helyeslése követte – „Hagyják békén a gyermekeinket!” –, a téma a parlament hatáskörébe utaltatott, mi több, novemberben, a rendkívüli jogrend bevezetése után a kormány első lépése épp az volt, hogy benyújtsa az egyedülálló szülők örökbefogadást ellehetetlenítő törvényjavaslatát, s az alaptörvénybe pedig írják bele kövér betűkkel, hogy „az apa férfi, az anya nő”.
Csakhogy közben a Meseország mindenkié című könyv
a legsikeresebb karácsonyi kiadványok egyike lett,
egyúttal ékes bizonyítéka annak, hogy az olvasó embert nem lehet sem aljas és idióta törvényekkel, sem rágalmakkal elijeszteni, épp ellenkezőleg. A kormánypárti hisztéria minden bizonnyal nagyobb mértékben járult hozzá a könyv sikeréhez, mintha óriásplakátokon hirdették volna. De annak tudatában, hogy a boszorkányüldözés visszafelé sült el, azt is biztosra vehettük, hogy Orbán Viktor nem fog belenyugodni abba, hogy nevetségessé tette egy mesekönyv. Még hogy „hagyják békén a gyermekeinket!”, na, persze, a katolikus papság ajánlásával…
De mivel azt szerencsétlen könyvet betiltani már nem tudják, a további uszításnak meg láthatóan nem volna értelme, úgy tűnik,
nem maradt más, mint a hatósági fellépés.
Legalábbis ez derül ki a bukott józsefvárosi polgármester, Sára Botond vezette Budapest Főváros Kormányhivatala keddi közleményéből, mely közérdekű bejelentésre (hacsak nem a miniszterelnökségről származó névtelen levélre) indított fogyasztóvédelmi eljárást a Meseország mindenkié című könyv kiadója, a Labrisz Egyesület ellen, és jutott arra, hogy az „tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot végez”.
„A könyvet mesekönyvként értékesítik, a megnevezés és a borítón lévő grafikus ábrázolás is erre utal, az viszont nincs feltüntetve, hogy a mesék a hagyományos nemi szerepektől eltérő viselkedésmintákat jelenítenek meg” – olvasható a közleményben – amiért kötelezték a Labriszt, hogy mindig „teljes körű tájékoztatást nyújtson a tevékenységi körét érintő áruk esetleges értékesítésével kapcsolatban”. Magyarul szereljenek valamit minden könyvükre, ami kisebb áramütéssel jelzi a magáról megfeledkezett vásárlóval, hogy ezúttal ellenjavalt tartalomba futott bele, meneküljön, amerre lát.
Arról egyelőre nincs szó, hogy e „kötelezésen” túl sújtják-e másféle retorzióval a kiadót, most úgy látszik, nem arra játszanak, hogy ekként tegyék tönkre a kiadót. Pusztán annak a lehetőségét igyekeznek megteremteni, hogy egy ilyen hatósági döntés után
bárki beletörölhesse a cipőjét a Labrisz Egyesületbe,
mondván, hogy aki tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat, az szimpla csaló. Már csak ezért sem nyugodhat bele a Labrisz a kormányhivatal döntésbe.
A Fidesz politikusait és hivatalnokait senki, még saját szavazói sem hatalmazták fel arra, hogy megmondják, mi a jó és mi a rossz.
Fontos lenne tisztázni tehát azt is, hogy a kormányhivatalnak, a fogyasztóvédelemnek, és más egyéb hatóságnak nem a dolga, hogy eldöntse, mely mesék jelenítenek meg „a hagyományos nemi szerepektől eltérő viselkedésmintákat”, és melyek nem. Mert ennyi erővel a meseirodalom javát is csak figyelmeztetéssel lehetne kiadni. Éppenséggel az sem állna túl távol a Fidesz vezetésének világképétől…
