Orbán Viktor bosszúja messzire elér: utánanyúltak a közellenséggé tett mesekönyvnek

  • narancs.hu
  • 2021. január 21.

Narancsblog

A siker garantálva: a bukott józsefvárosi polgármester vette a kezébe az ügyet.

Amikor Dúró Dóra ledarálta a Meseország mindenkié című könyvet, kevesen gondolták, hogy ez a hivatalosan ellenzéki performansz igazából a Fidesz egyik legújabb háborújának a casus bellije lesz. Egy olyan háború apropója, amelynek más egyéb célja nincs, mint az, hogy még inkább az LMBTQ-közösség ellen hangolja a közt, nem is azért, hogy elterelje a figyelmet az igazi problémákról, hanem inkább azért, hogy ébren tartsa a gyűlölködést, a gyűlölet tiszta öröméért. S hogy mindez mennyire volt fontos a Fidesznek, azt jól mutatja, hogy miután Dúró akcióját mások mellett Orbán Viktor élénk rádiós helyeslése követte – „Hagyják békén a gyermekeinket!” –, a téma a parlament hatáskörébe utaltatott, mi több, novemberben, a rendkívüli jogrend bevezetése után a kormány első lépése épp az volt, hogy benyújtsa az egyedülálló szülők örökbefogadást ellehetetlenítő törvényjavaslatát, s az alaptörvénybe pedig írják bele kövér betűkkel, hogy „az apa férfi, az anya nő”.

Csakhogy közben a Meseország mindenkié című könyv

a legsikeresebb karácsonyi kiadványok egyike lett,

egyúttal ékes bizonyítéka annak, hogy az olvasó embert nem lehet sem aljas és idióta törvényekkel, sem rágalmakkal elijeszteni, épp ellenkezőleg. A kormánypárti hisztéria minden bizonnyal nagyobb mértékben járult hozzá a könyv sikeréhez, mintha óriásplakátokon hirdették volna. De annak tudatában, hogy a boszorkányüldözés visszafelé sült el, azt is biztosra vehettük, hogy Orbán Viktor nem fog belenyugodni abba, hogy nevetségessé tette egy mesekönyv. Még hogy „hagyják békén a gyermekeinket!”, na, persze, a katolikus papság ajánlásával…

De mivel azt szerencsétlen könyvet betiltani már nem tudják, a további uszításnak meg láthatóan nem volna értelme, úgy tűnik,

nem maradt más, mint a hatósági fellépés.

Legalábbis ez derül ki a bukott józsefvárosi polgármester, Sára Botond vezette Budapest Főváros Kormányhivatala keddi közleményéből, mely közérdekű bejelentésre (hacsak nem a miniszterelnökségről származó névtelen levélre) indított fogyasztóvédelmi eljárást a Meseország mindenkié című könyv kiadója, a Labrisz Egyesület ellen, és jutott arra, hogy az „tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot végez”.

meseorszag_top_story_lead.jpg

 
 

„A könyvet mesekönyvként értékesítik, a megnevezés és a borítón lévő grafikus ábrázolás is erre utal, az viszont nincs feltüntetve, hogy a mesék a hagyományos nemi szerepektől eltérő viselkedésmintákat jelenítenek meg” – olvasható a közleményben – amiért kötelezték a Labriszt, hogy mindig „teljes körű tájékoztatást nyújtson a tevékenységi körét érintő áruk esetleges értékesítésével kapcsolatban”. Magyarul szereljenek valamit minden könyvükre, ami kisebb áramütéssel jelzi a magáról megfeledkezett vásárlóval, hogy ezúttal ellenjavalt tartalomba futott bele, meneküljön, amerre lát.

Arról egyelőre nincs szó, hogy e „kötelezésen” túl sújtják-e másféle retorzióval a kiadót, most úgy látszik, nem arra játszanak, hogy ekként tegyék tönkre a kiadót. Pusztán annak a lehetőségét igyekeznek megteremteni, hogy egy ilyen hatósági döntés után

bárki beletörölhesse a cipőjét a Labrisz Egyesületbe,

mondván, hogy aki tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat, az szimpla csaló. Már csak ezért sem nyugodhat bele a Labrisz a kormányhivatal döntésbe.

A Fidesz politikusait és hivatalnokait senki, még saját szavazói sem hatalmazták fel arra, hogy megmondják, mi a jó és mi a rossz.

Fontos lenne tisztázni tehát azt is, hogy a kormányhivatalnak, a fogyasztóvédelemnek, és más egyéb hatóságnak nem a dolga, hogy eldöntse, mely mesék jelenítenek meg „a hagyományos nemi szerepektől eltérő viselkedésmintákat”, és melyek nem. Mert ennyi erővel a meseirodalom javát is csak figyelmeztetéssel lehetne kiadni. Éppenséggel az sem állna túl távol a Fidesz vezetésének világképétől…

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, Jean-Marie Le Pen mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.