Orbán Viktor bosszúja messzire elér: utánanyúltak a közellenséggé tett mesekönyvnek

  • narancs.hu
  • 2021. január 21.

Narancsblog

A siker garantálva: a bukott józsefvárosi polgármester vette a kezébe az ügyet.

Amikor Dúró Dóra ledarálta a Meseország mindenkié című könyvet, kevesen gondolták, hogy ez a hivatalosan ellenzéki performansz igazából a Fidesz egyik legújabb háborújának a casus bellije lesz. Egy olyan háború apropója, amelynek más egyéb célja nincs, mint az, hogy még inkább az LMBTQ-közösség ellen hangolja a közt, nem is azért, hogy elterelje a figyelmet az igazi problémákról, hanem inkább azért, hogy ébren tartsa a gyűlölködést, a gyűlölet tiszta öröméért. S hogy mindez mennyire volt fontos a Fidesznek, azt jól mutatja, hogy miután Dúró akcióját mások mellett Orbán Viktor élénk rádiós helyeslése követte – „Hagyják békén a gyermekeinket!” –, a téma a parlament hatáskörébe utaltatott, mi több, novemberben, a rendkívüli jogrend bevezetése után a kormány első lépése épp az volt, hogy benyújtsa az egyedülálló szülők örökbefogadást ellehetetlenítő törvényjavaslatát, s az alaptörvénybe pedig írják bele kövér betűkkel, hogy „az apa férfi, az anya nő”.

Csakhogy közben a Meseország mindenkié című könyv

a legsikeresebb karácsonyi kiadványok egyike lett,

egyúttal ékes bizonyítéka annak, hogy az olvasó embert nem lehet sem aljas és idióta törvényekkel, sem rágalmakkal elijeszteni, épp ellenkezőleg. A kormánypárti hisztéria minden bizonnyal nagyobb mértékben járult hozzá a könyv sikeréhez, mintha óriásplakátokon hirdették volna. De annak tudatában, hogy a boszorkányüldözés visszafelé sült el, azt is biztosra vehettük, hogy Orbán Viktor nem fog belenyugodni abba, hogy nevetségessé tette egy mesekönyv. Még hogy „hagyják békén a gyermekeinket!”, na, persze, a katolikus papság ajánlásával…

De mivel azt szerencsétlen könyvet betiltani már nem tudják, a további uszításnak meg láthatóan nem volna értelme, úgy tűnik,

nem maradt más, mint a hatósági fellépés.

Legalábbis ez derül ki a bukott józsefvárosi polgármester, Sára Botond vezette Budapest Főváros Kormányhivatala keddi közleményéből, mely közérdekű bejelentésre (hacsak nem a miniszterelnökségről származó névtelen levélre) indított fogyasztóvédelmi eljárást a Meseország mindenkié című könyv kiadója, a Labrisz Egyesület ellen, és jutott arra, hogy az „tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot végez”.

meseorszag_top_story_lead.jpg

 
 

„A könyvet mesekönyvként értékesítik, a megnevezés és a borítón lévő grafikus ábrázolás is erre utal, az viszont nincs feltüntetve, hogy a mesék a hagyományos nemi szerepektől eltérő viselkedésmintákat jelenítenek meg” – olvasható a közleményben – amiért kötelezték a Labriszt, hogy mindig „teljes körű tájékoztatást nyújtson a tevékenységi körét érintő áruk esetleges értékesítésével kapcsolatban”. Magyarul szereljenek valamit minden könyvükre, ami kisebb áramütéssel jelzi a magáról megfeledkezett vásárlóval, hogy ezúttal ellenjavalt tartalomba futott bele, meneküljön, amerre lát.

Arról egyelőre nincs szó, hogy e „kötelezésen” túl sújtják-e másféle retorzióval a kiadót, most úgy látszik, nem arra játszanak, hogy ekként tegyék tönkre a kiadót. Pusztán annak a lehetőségét igyekeznek megteremteni, hogy egy ilyen hatósági döntés után

bárki beletörölhesse a cipőjét a Labrisz Egyesületbe,

mondván, hogy aki tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat, az szimpla csaló. Már csak ezért sem nyugodhat bele a Labrisz a kormányhivatal döntésbe.

A Fidesz politikusait és hivatalnokait senki, még saját szavazói sem hatalmazták fel arra, hogy megmondják, mi a jó és mi a rossz.

Fontos lenne tisztázni tehát azt is, hogy a kormányhivatalnak, a fogyasztóvédelemnek, és más egyéb hatóságnak nem a dolga, hogy eldöntse, mely mesék jelenítenek meg „a hagyományos nemi szerepektől eltérő viselkedésmintákat”, és melyek nem. Mert ennyi erővel a meseirodalom javát is csak figyelmeztetéssel lehetne kiadni. Éppenséggel az sem állna túl távol a Fidesz vezetésének világképétől…

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.