A Labrisz alkotmánysértőnek tartja a kormányhivatal döntését, bírósághoz fordulnak

  • narancs.hu
  • 2021. január 20.

Belpol

Az egyesület arra buzdít mindenkit, hogy jelentsen be hasonlóan "megtévesztő" meséket. Például a Vukot.

A Labrisz Egyesület szerint alkotmánysértő a Meseország mindenkié című könyvvel kapcsolatos kormányhivatali döntés, ezért bírósághoz fordul - tudatta a civil szervezet közleményben szerdán.

A fogyasztóvédelem ugyanis megbélyegezné a Meseország mindenkié című kiadványt, és arra kötelezné a kiadó Labrisz Leszbikus Egyesületet, tüntesse fel a könyvön, hogy a mesék eltérnek a hagyományostól. Az alaptörvény azonban tiltja a hátrányos megkülönböztetést, ezért az egyesület bírósághoz fordul.

"Azt várjuk, hogy a bíróság is kimondja: diszkriminatív és alaptörvény-ellenes a marginalizált csoportokat bemutató művek megbélyegzése" - áll az egyesület közleményében. Budapest Főváros Kormányhivatala szerint tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat valósul meg, a Labrisz Leszbikus Egyesület megtéveszti a vásárlókat, miután nem tünteti fel a Meseország mindenkié borítóján, hogy abban a "hagyományos nemi szerepektől eltérő viselkedésminták" jelennek meg. E tájékoztatás hiányában pedig sérültek a fogyasztók jogai és érdekei a hatóság szerint.

Az egyesület emlékeztetett arra is, hogy a hatósági eljárást egy anonim bejelentés indította el, a fogyasztóvédelem azonban nem definiálta, mik is azok a "hagyományos nemi szerepek", amelyektől eltérnének a Meseország mindenkié szereplőinek viselkedésmintái. Ennek kapcsán a Labrisz arra hív fel mindenkit, hogy az eredeti bejelentő példáját követve jelentsenek be hasonlóan "megtévesztő" meséket.

Mint írják: "Fájlalod, hogy Vukot Karak nevelte fel, és nem figyelmeztettek arra, hogy nem lesz az életében erős anyaszerep? Megdöbbent, hogy előzetes tájékoztatás nélkül kellett végignézned, ahogyan Szimbának két férfi, Timon és Pumba nyújt biztonságos családi hátteret? Felháborít, hogy Csipkerózsika egy olyan szerető háztartásban nőtt fel, amit három nő teremtett meg? Esetleg egy másik mese csapta ki nálad a biztosítékot? Akkor eljött a te időd! Fordulj a fogyasztóvédelemhez!"

A könyv körüli hisztéria akkor kezdődött, amikor Dúró Dóra, a Mi Hazánk politikusa ledarálta egy példányát, ezután volt, hogy plakátokkal bélyegezték meg a kiadványt áruló könyvesboltokattöbb óvodából is kitiltották, modván "LMBTQ propagandát" tartalmaz, szélsőjobbos tüntetők pedig egy felolvasását is megzavarták.  

A kötetben amúgy ismert mesék átiratai szerepelnek, de hősei olyan szereplők, akik a mai magyar társadalmi normák szempontjából marginalizált helyzetben vannak: így került az antológiába meleg Hamupipőke, háromfülű nyúl, sárkányölő pincérlány, roma Pöttöm Panna, mélyszegénységből, vagy bántalmazó családból érkező és örökbefogadott gyerekhősök, illetve más, a normától eltérő szereplők. 

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.