Orbán Viktor csak viccelt

  • narancs.hu
  • 2023. február 1.

Narancsblog

Min kellene meglepődni? Azon, hogy Orbán a legszívesebben megpucolna az EU-ból, és hogy csak a pénz miatt nem hirdeti meg a kilépést?

Orbán Viktor arra kérdésre, „akarja-e, hogy Magyarország az EU tagja maradjon”, azt felelte, „határozottan nem”. „Definitely not.” Aztán hozzátette, hogy Magyarországnak „nincs más választása, mert az exportjának 85 százaléka az Unióba megy”.

Ezt írta egy bizonyos Ron Dreher nevű amerikai szerző, aki – tucatnyi másik külföldi újságíró, publicista, közgondolkodó társaságában, akik a Mathias Corvinus Collegium (MCC) konferenciájának előadói voltak – abban a megtiszteltetésben részesült, hogy a múlt csütörtökön részt vehetett a Karmelita kolostorba szervezett „háttérbeszélgetésen” a kormányfővel.

De lehet, hogy Orbán nem ezt mondta, hanem azt, hogy „számára személyesen fájdalmas az EU-ban lenni, de Magyarország az unió tagja marad, az nem kérdés” – ezt ugyanaz a szerző, Dreher írta cikkének kisvártatva módosított változatában. Aztán ugyanez a szerző azt is mondta, hogy Orbán azt mondta, amit ő, mármint Dreher először mondott, hogy mondott, de Orbán csak viccelt.

Biztos mindenki dőlt a röhögéstől.

Egy osztrák résztvevő, egy bizonyos Richard Schmitt főszerkesztő nem lacafacázott. A saját portálján, az Exxpress.at-n az ő tudósításában is a „definitely not” szerepel, és persze az is, hogy muszáj, mármint maradni.

Schmitt nem írta, hogy ez csak vicc volt.

Dreher magas hőfokon rajongó, már-már hagiografikus színezetű tudósításában azt is megjegyzi, hogy a kormányfő egy segédje kérdésre válaszolva leszögezte: néhány személyes megjegyzéstől eltekintve minden mondás idézhető, azaz a beszélgetés on record volt.

Az on record, off record problematikumot pár nappal az esemény után Boris Kalnoky, a rendezvény hoppmestere is adresszálta (a Telex érdeklődésre), miszerint a kormányfő Európát illető terveiről is háttérként, tehát off record beszélt. Kalnoky – az MCC médiaprogramjának igazgatója – még azt is hozzátette, hogy amikor a kormányfő Afganisztánhoz hasonlította Ukrajnát, valóban azt mondta róla, hogy „the land of nobody”, mint az Dreher tudósításában is szerepel. De a kormányfő igazából nem azt akarta mondani, hogy Ukrajna a senkiföldje lenne – csak nem találta meg a megfelelő angol kifejezést. Igazából azt akarta mondani, hogy Ukrajna „wasteland”, vagyis hogy puszta ország, netán átokföldje. Mint ahogy a híres T. S. Eliot-poéma címe is mondja. (Kalnoky nem említette Elliotot, őt mi rángattuk ide – a szerk.) Dreher szerint viszont a „land of nobody” alatt azt értette a kormányfő, hogy „no man’s land”, ami ugyan nem „wasteland”, de a senkiföldjét tényleg így mondják angolul.

Ezen a ponton kapcsolódott be a maga keresetlen módján a nemzetközi párbeszédbe a dnyiprói polgármester, miszerint Orbán Viktornak a jó… inkább le sem írjuk. Abban minden résztvevő egyetértett, hogy Ukrajnát a kormányfő Afganisztánhoz hasonlította, bár nem teljesen világos, hogy melyik Afganisztánhoz – az oroszok által megszállthoz? Vagy az amerikai hadsereg által megtámogatott, Hamid Karzai-féle Afganisztánhoz? A tálibok Afganisztánjához? Vagy tényleg azt akarta mondani, amit egy újabb egzegéta, Nagy János, a kormányfő titkára mondott, aki a dnyiproi polgármesterhez intézett üzenetében így értelmezte azt, amit Orbán a senkiföldjéről mondott: „A magyar miniszterelnök nem az Ön hazájára gondolt, hanem arról a frontszakaszról beszélt, ahol brutális és kegyetlen harcok dúlnak”? De akkor miért nem Szíriát mondott Orbán? Vagy Putyin megharagszik, ha a fülébe jut, hogy Szíriát mondott? A megjelentek nem kérdeztek vissza, legalábbis nyoma nem maradt, de hát nem is visszakérdezni mentek oda. Jó páran közülük egyébként szerződéses viszonyban állnak az MCC-vel, mely viszonyban nem ők fizetnek az MCC-nek. A jó hírt tehát a konzervatív Messiás érkeztéről bizonyos szerény anyagi ellenszolgáltatástól nem mentesen kell szétvinniük a világban – de hát Jézus koporsóját sem őrizték ingyen, és

ezek a gondolkodók biztos nem azért mondják azt a világról és Orbánról, amit mondanak, mert pénzt kapnak érte (történetesen a magyar adófizetőktől), hanem azért kapnak pénzt (a magyar adófizetőktől), mert azt mondják a világról és Orbánról, amit.

Ezen kívül elhangzott még az, hogy Orbán szerint a jelen európai politikai szisztéma (az Európai Unió?) még ebben az évtizedben szét fog esni, valamint hogy az európai konzervatívoknak erős vezetőre van szükségük. Biztos azért, hogy jól menjen a szétesés! A másik, vízióval rendelkező európai vezető pedig Macron francia elnök, ő legalább hisz valamiben (ha nem is a keresztény Európában); a többiek fogalmatlanok. Ez utóbbit Önök szerint ki mondta? Az mindenesetre sokat elárul a valódi erőviszonyokról, hogy miközben Orbán teli szájjal temeti az Európai Uniót és a legváltozatosabb testhelyzetekből szidalmazza vezető politikusait, a magyar kormány nemrég jelezte, hogy Magyarország igényt tart az Újjáépítési Alap hitelkeretére is – ez az a pénz, ami eddig nem hogy nem kellett nekik, de magát azt az elképzelést is feszt fúrták, hogy az Unió egyáltalán hitelt vegyen fel.

A találkozón bőven volt szó arról is, hogy Oroszország megnyeri az Ukrajna ellen vívott területfoglaló háborúját.

 
 
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök kötetlen beszélgetésen fogadja a Mathias Corvinus Collegium nemzetközi médiakonferenciájának külföldi előadóit a Karmelita kolostorban 2023. január 26-án
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Az itthoni megfigyelő mindezek után csak a fejét vakarja: mi végre ez a nagy magyarázkodás? Mi olyasmi hangzott el a múlt csütörtökön, amin így meg kéne lepődni? Az, hogy Orbán a legszívesebben megpucolna az EU-ból, és hogy csak a pénz miatt nem hirdeti meg a kilépést? Tegye fel a kezét, aki ezen csodálkozik, és nem látja, hogy Orbán már dolgozik az ügyön – amennyiben a távozás finanszírozóját keresi, és a lakosságot is győzködi? Tudjuk azt is, hogy az Ukrajna elleni háborúban az oroszok győzelmére fogadott, és ha másért nem, hát ezért nekik drukkol, és ezt nem is igen próbálja leplezni. Azon esetleg elcsodálkozhatunk, hogy még mindig a leendő nagy európai vezért látja, ha a tükörbe néz – ez speciel most nem tűnik annyira aktuálisnak.

Az erős mosakodási kényszer talán abból keletkezhetett, hogy ami remek performansznak, lenyűgöző intellektuális teljesítménynek tűnt a csütörtöki szeánszon, a barlangon kívül pont annak hangzik, ami: szörnyű, zagyva, ostoba, minden erkölcsi támasztékot nélkülöző beszédnek. De a 15, jobbára az amerikai és az európai jobbszél zugaiból előcsalogatott igehirdető akkor sem tett mást, csak azt, odahívták őket: hírünket vitték a világba.

(Címlapképünkön: Orbán Viktor miniszterelnök a Mathias Corvinus Collegium nemzetközi médiakonferenciájának külföldi előadóival a Karmelita kolostorban 2023. január 26-án. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.