„Paranoia és propaganda” – Schilling Árpád az MMA-ról és a jobboldali vádakról

  • narancs.hu
  • 2013. szeptember 4.

Színház

A holnap megjelenő Narancsban Schilling Árpád kemény kritikát fogalmaz meg a magyar színházi életről, de beszél a megújulás lehetőségeiről, Alföldiről és Vidnyánszkyról is. Itt az MMA elleni bojkottról, illetve a kormány és a Heti Válasz összeesküvés-elméleteiről tett nyilatkozatát olvashatják.
false

 

Fotó: Németh Dániel

Schilling Árpáddal készített nagyinterjúnkban szó esik arról, miért bántóan kevés az innováció a magyar színházban, miért elhibázott az egész struktúra, és hogy mi ebben az elmúlt évtizedek és napjaink kulturális elitjének a felelőssége. Urfi Péter kérdéseire válaszolva a Krétakör művészeti vezetője elmondja, mihez kezdene egy kőszínházzal, és hogy mi volna egy kulturális intézmény feladata a 21. században – mert véleménye szerint ezt a feladatot jelenleg a legjobb magyar színházak sem látják el.

Az alábbi kérdések – melyek csak itt, online felületünkön olvashatók – ihletői a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) számos tagjának felhívása az MMA bojkottjára, illetve a Heti Válasz Soros félmilliárdot adott Orbán ellenfeleinek című cikke nyomán a közmédia és a kormányszóvivő által is megfuttatott lejárató kampány (a Humán Platform válaszát lásd itt).

MN: A FESZ legutóbb azzal vonta magára a figyelmet, hogy tagjai nagy része demonstratíve nem pályázott az MMA-hoz, pedig tavaly függetlenek is nyertek pénzt, tehát ez reális bevételi esély volt. Mi ebben a logika? A kormánytól elfogadjuk az apanázst, az egyik ablakhoz odafáradunk a pénzért, de a másik ablakhoz már nem?

SÁ: Ezt úgy fordítanám le, hogy ezek a szervezetek a jó erkölcs és a fenntartható állam mellett törtek lándzsát. Azt mondták, hogy mi nem veszünk részt egy tisztázatlan állami pénzkiutalásban. Akik pályáztak, azok pedig úgy gondolták, hogy nekik fontosabb az a kis támogatás, mint hogy szóvá tegyék a nyilvánvaló disznóságot. A minisztérium is elég zavaros hely, és az volt már tíz éve is, de mégiscsak az állam egyik központi szerve. Lehet szó decentralizációról, de az nem jelentheti azt, hogy előbb átadunk két és fél milliárd forintot egy civil szervezetnek, aztán majd tisztázzuk, hogy mire is kapta azt. A bojkottot példamutató és ritka kezdeményezésnek tartom, mert Magyarországon pénzt nem elfogadni szinte érthetetlen devianciának számít. Ilyenkor mindig azt kell elismételni, bármilyen hihetetlenül hangzik, hogy mi olyan polgárai akarunk lenni az államnak, akik nemcsak várnak tőle valamit, hanem felelősséget is éreznek iránta, és például ezzel a gesztussal, ezzel a mondattal, hogy „nem kell a pénzed”, ki tudják fejezni, hogy szerintük ez a fajta pénzosztás nem viszi előre az állam ügyét.

MN: A Norvég Alapnál viszont pályáztatok és nyertetek a Humán Platform szervezetfejlesztésére 35 milliót. Amiről a fideszes sajtó szemfülesen feltárta, hogy Soros György keze van a dologban, és azóta már mindenki tudja, hogy a bankárszármazású nemzetközi baloldal tömi belétek a lóvét.

SÁ: Láttam a YouTube-on két napja egy videót, ahol Orbán Viktor azzal kezdi a bemutatkozását, hogy jelen pillanatban a Soros Alapítvány ösztöndíjasa. Egy politikában aktív, haladó gondolkodású fiatal, aki lehetőséget kap, hogy megismerjen más világokat és a saját világát jobbá tegye. Szép, nem? A Humán Platform olyan civil szerveződés, amely különböző humán területek szervezeteit fogja össze, hogy egymástól tanulhassanak és ezáltal fejlődhessenek. A Humán Platform egy az egyben az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) alapkoncepcióját igyekszik megvalósítani, hiszen annak lényege az volna, hogy egymás mellé kerül és párbeszédbe lép általa a kultúra, az oktatás, az egészségügy és a szociális terület. Ez nagyszerű elgondolás, bár semmi nem valósult meg belőle eddig. Azért a Krétakör pályázott a Humán Platform nevében, mert az egész elgondolás innen származik, konkrétan Gulyás Márton ügyvezetőnk ötlete, akinek az a credója, hogy eddig a pártok tematizálták a közéletet és a szakmákat, és ennek fordítva kell lennie, autonóm szakmai érdekképviseletre van szükség, tulajdonképpen korszerűsíteni kellene a szakszervezeteket. Most mi történt? Ő, Zubek Adrienn és Lukács András írtak egy komoly pályázatot társadalmi munkában, és ennek segítségével a Humán Platform tud irodát nyitni, asszisztenst, útiköltséget fizetni, elindulhat egy fejlesztés, aminek még csak az első lépései történtek meg. Itt van tehát egy szervezet, amely az Emmi alapkoncepcióját követi, van egy sikeres magyar pályázat, amelyből értelmes, a szakmájukért tenni akaró emberek részesülnek, norvég – tehát nem Sorostól érkező – pénzből szárba szökken itthon valami új. Aki ebből csak annyit ért meg, hogy itt biztos a Fidesz ellen szervezkednek, az orvosok, tanárok és művészek összedugják a fejüket, és a kormányváltásról sutymorognak – az paranoiás. Ez egy együttműködni képtelen, paranoiás kormány propagandája.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.