Olvasói levél

Mindenki azt akarja – Mi lesz a Seuso-kincsekkel?

  • MTA – Seuso Munkabizottság
  • 2014. szeptember 14.

Olvasói levelek

Magyar Narancs, 2014. július 31.

Tisztelt Szerkesztőség!

Hamvay Péter írása kapcsán néhány kiegészítést tartunk fontosnak megjegyezni. A Seuso Munkabizottság tagjai a kutatások összefogását is végző és az ókori műtárgyak gyűjtésével foglalkozó két országos múzeum, a Szépművészeti és a Nemzeti Múzeum vezetői és szakemberei, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének, valamint a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének a vezetője. Az utóbbi Intézet koordinálja az archaeometriai vizsgálatokat. A munkabizottság által tervezett ötéves komplex kutatási program célja, hogy elvégezze a Seuso-kincs – egyelőre Magyarországra került darabjainak – teljes körű tudományos feldolgozását a tárgyak dokumentálásától, készítési helyük vizsgálatától kezdve a feltételezett lelőhelyük kutatásán keresztül a történeti, társadalmi, ikonográfiai és művészettörténeti értelmezésükig. Mindezt a késő római császárkor és a késő ókor kulturális, művészeti, társadalmi közegébe kívánja helyezni, biztosítva ezzel a kincslelet nemzetközi kontextusban való vizsgálatának lehetőségét és szükségességét. A projekt része továbbá a kincs modern kori történetének a feldolgozása is.

Az MTA – Seuso Munkabizottság elnöke Török László akadémikus, aki egyben a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Bizottságának elnöke, valamint az Ókortudományi Társaságnak a főtitkára. Nem véletlenül őt kérte fel a Magyar Tudományos Akadémia előző elnöke, Pálinkás József a Munkabizottság felállítására és a kincs kutatását célzó program kidolgozására. Egyik szakterülete ugyanis a késő ókor régészete és művészetének története, főként Egyiptom és Núbia vonatkozásában. A Szépművészeti Múzeumban 2005-ben ő rendezte meg azt a nemzetközi kiállítást, amely a korábbiaktól eltérő, új felfogásban közelítette meg Egyiptom késő ókorának művészetét.

Tisztelettel

MTA – Seuso Munkabizottság

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.