Magyar Narancs, 2014. július 31.
Tisztelt Szerkesztőség!
Hamvay Péter írása kapcsán néhány kiegészítést tartunk fontosnak megjegyezni. A Seuso Munkabizottság tagjai a kutatások összefogását is végző és az ókori műtárgyak gyűjtésével foglalkozó két országos múzeum, a Szépművészeti és a Nemzeti Múzeum vezetői és szakemberei, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének, valamint a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének a vezetője. Az utóbbi Intézet koordinálja az archaeometriai vizsgálatokat. A munkabizottság által tervezett ötéves komplex kutatási program célja, hogy elvégezze a Seuso-kincs – egyelőre Magyarországra került darabjainak – teljes körű tudományos feldolgozását a tárgyak dokumentálásától, készítési helyük vizsgálatától kezdve a feltételezett lelőhelyük kutatásán keresztül a történeti, társadalmi, ikonográfiai és művészettörténeti értelmezésükig. Mindezt a késő római császárkor és a késő ókor kulturális, művészeti, társadalmi közegébe kívánja helyezni, biztosítva ezzel a kincslelet nemzetközi kontextusban való vizsgálatának lehetőségét és szükségességét. A projekt része továbbá a kincs modern kori történetének a feldolgozása is.
Az MTA – Seuso Munkabizottság elnöke Török László akadémikus, aki egyben a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Bizottságának elnöke, valamint az Ókortudományi Társaságnak a főtitkára. Nem véletlenül őt kérte fel a Magyar Tudományos Akadémia előző elnöke, Pálinkás József a Munkabizottság felállítására és a kincs kutatását célzó program kidolgozására. Egyik szakterülete ugyanis a késő ókor régészete és művészetének története, főként Egyiptom és Núbia vonatkozásában. A Szépművészeti Múzeumban 2005-ben ő rendezte meg azt a nemzetközi kiállítást, amely a korábbiaktól eltérő, új felfogásban közelítette meg Egyiptom késő ókorának művészetét.
Tisztelettel
MTA – Seuso Munkabizottság
