Olvasói levelek 2021/27.

  • 2021. július 7.

Olvasói levelek

Tillmann J. A. válaszlevele Kínáról és a Fudan egyetemről

Tillmann J. A.: Mindenütt a spájzban, Magyar Narancs, 2021. május 27.

Olvasói levelek, Magyar Narancs, 2021. június 10.

Nemcsak a közönséges kommentelők ontják vélelmeik tömegét a világba, hanem képzettebbek is képesek erre a tények tágabb körének ismerete híján vagy szándékos mellőzése folytán. A kínai egyetem problémájáról szóló írásom kapcsán ilyen olvasói levéllel örvendeztetett meg Nyíri Pál. Ebben – az ugyancsak erről a 444-en író Sükösd Miklóssal együtt – azzal vádol, hogy „végletesen leegyszerűsített retorikát” használunk, ami „alig különbözik a kormány szóhasználatától”.

Az egyre inkább goebbelsi minőségű, ocsmány kormánypropagandához való hasonlóság hangoztatása mellett nem hozakodik elő érvekkel, nem is igen tudna, mert nincs alapja az inszinuációnak. Vélhetően azért ragadtatta magát ilyen kijelentésekre, mert nem viseltettünk kellő toleranciával a kínai kultúra mássága iránt, és bátorkodtunk hódító törekvések világszerte tapasztalható tendenciáját kolonizációnak nevezni. Ami tényleg nem korrekt a némely tudós körökben uralgó ön/cenzúrához képest. És különben is: a posztkoloniális paláver hallgatósága számára gyarmatosítók amúgy is csak európaiak lehetnek…

A tudós amszterdami levelező további érvei az előbbiekhez hasonló meggyőző erővel és relevanciával bírnak. Tézise szerint egy „népi” kínai egyetem Európa közepén jó nekünk, s az EU-nak is. Adódhatnak ugyan problémák, de mindezek elenyészők ahhoz a jóhoz képest, amiben a KKP által totálisan uralt ország egyetemének áldásai részeltetnek. Nyíri szerint csak azon kell igyekeznünk, hogy „a budapesti Fudan a kritikai véleménycsere és magas szintű kutatás színterévé” váljék.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.