Olvasói levelek 2021/26.

  • 2021. június 30.

Olvasói levelek

Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója válaszol Horváth Bálintnak, az Állami Számvevőszék szóvivőjének

A közös erő, Magyar Narancs, 2021. május 27.

Olvasói levelek, Magyar Narancs, 2021. június 17.

Horváth Bálint, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szóvivője válaszolt a Magyar Narancsban 2021. május 27-én megjelent írásomra. Írásában a közös nevező megtalálása iránti igényét fejezi ki. A választ és az állami szervektől az elmúlt években erősen megritkult reakciót kedvező jelnek tartom, mégis távol vagyunk egyelőre a bizonyos közös nevező megtalálásától. Ennek oka talán abban kereshető, hogy alapvetően másként tekintünk az állam és a polgárok, így a polgárok által a szabad egyesülés joga alapján létrehozott szervezetei­nek viszonyára. A szóvivő írásából úgy olvasom ki, hogy széles körben elfogadhatónak tartja az állami beavatkozást a magánviszonyokba, például az egyesületek működésébe is. Ezzel szemben én úgy gondolom, hogy az állami beavatkozás csak indokolt esetben megengedhető, ilyen lehet többek között az alapvető jogok védelme.

Horváth Bálinttal részben egyetértünk abban, hogy az átláthatóság biztosítása szintén alkotmányos indoka lehet beavatkozásnak, akár a civil szervezetek esetében is. Azonban amikor az állami beavatkozás alkotmányos indokát keressük, akkor megint felsejlik álláspontjaink különbözősége. A civil szervezetek esetében fontos, hogy nem csak nem gyakorolnak közhatalmat, de az különbözteti meg őket a szóvivő levelében gyakran példaként hozott pártoktól, hogy nem is kívánnak közhatalmat gyakorolni. Így az ilyen szervezetek esetében az átláthatóságot az indokolhatja, hogy a közösség ügyeivel foglalkoznak, részesei a politikai nyilvánosságnak. Azonban ez eltérő beavatkozási szintet indokol, mint a közhatalmat megszerezni igyekvő pártok vagy a közpénzeket felhasználó szervezetek esetében.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.