Olvasói levelek 2021/26.

  • 2021. június 30.

Olvasói levelek

Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója válaszol Horváth Bálintnak, az Állami Számvevőszék szóvivőjének

A közös erő, Magyar Narancs, 2021. május 27.

Olvasói levelek, Magyar Narancs, 2021. június 17.

Horváth Bálint, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szóvivője válaszolt a Magyar Narancsban 2021. május 27-én megjelent írásomra. Írásában a közös nevező megtalálása iránti igényét fejezi ki. A választ és az állami szervektől az elmúlt években erősen megritkult reakciót kedvező jelnek tartom, mégis távol vagyunk egyelőre a bizonyos közös nevező megtalálásától. Ennek oka talán abban kereshető, hogy alapvetően másként tekintünk az állam és a polgárok, így a polgárok által a szabad egyesülés joga alapján létrehozott szervezetei­nek viszonyára. A szóvivő írásából úgy olvasom ki, hogy széles körben elfogadhatónak tartja az állami beavatkozást a magánviszonyokba, például az egyesületek működésébe is. Ezzel szemben én úgy gondolom, hogy az állami beavatkozás csak indokolt esetben megengedhető, ilyen lehet többek között az alapvető jogok védelme.

Horváth Bálinttal részben egyetértünk abban, hogy az átláthatóság biztosítása szintén alkotmányos indoka lehet beavatkozásnak, akár a civil szervezetek esetében is. Azonban amikor az állami beavatkozás alkotmányos indokát keressük, akkor megint felsejlik álláspontjaink különbözősége. A civil szervezetek esetében fontos, hogy nem csak nem gyakorolnak közhatalmat, de az különbözteti meg őket a szóvivő levelében gyakran példaként hozott pártoktól, hogy nem is kívánnak közhatalmat gyakorolni. Így az ilyen szervezetek esetében az átláthatóságot az indokolhatja, hogy a közösség ügyeivel foglalkoznak, részesei a politikai nyilvánosságnak. Azonban ez eltérő beavatkozási szintet indokol, mint a közhatalmat megszerezni igyekvő pártok vagy a közpénzeket felhasználó szervezetek esetében.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.