Olvasói levelek

Mi lesz az olaj után? - Kettesbe váltani

Magyar Narancs, 2008. május 1.

  • 2008. július 3.

Olvasói levelek

Meglehetősen nagy bátorság kell ahhoz, hogy valaki másfél oldalon írjon az alternatív energiaforrásokról. A probléma feszegetése közben célszerű lett volna néhány tényre jobban felhívni a figyelmet: 1) Érdemes különbséget tenni a mobil és a fix energiafelhasználás között. Az előbbinél a jelenleg rendelkezésre álló technológiákat figyelembe véve szinte kizárólag folyékony vagy gáz halmazállapotú üzemanyagok (származzanak azok bárhonnan is) elégetése, esetleg néhány speciális esetben elektromos meghajtás jöhet szóba. A fix energiafelhasználás mozgástere jóval nagyobb, itt sokkal több tere van a kísérletezésnek, a cikkben említett napenergián kívül a hazai szempontból is igen jelentős geotermikus energia figyelemre méltó. 2) A biomassza előállítása és felhasználása valóban nagyon ígéretes, már csak azért is, mert minden egyes emberre számítva évente átlagosan mintegy 30 tonna keletkezik belőle és ennek a mennyiségnek csupán 3-5 százalékát hasznosítjuk jelenleg. Gyorsan hozzá kell tennünk, arról, ahogyan a biomassza jelenleg divatos hasznosítása elindult (élelmiszertermelésre használt kultúrnövények alkalmazása energetikai nyersanyagként biodízel, illetve bioetanol formájában), már az elején lehetett tudni, hogy kudarcra van ítélve. A következmények között meg kell említenünk az élelmiszerárak spekulációtól sem mentes növekedését (Éhhalálra ítélt ez a rend?, Magyar Narancs, 2008. május 15.). A döntéshozók előbb-utóbb rájönnek (talán már most is kapisgálják), hogy az élelmiszer- és energiaipart nem szabad egymással szembeállítani, azaz az energiaellátást, biomassza vonatkozásában, nem kultúrnövényekből kell megoldani. Az idehaza és külföldön tevékenykedő magyar kutatók az új energetikai technológiák kutatásában nemzetközi szempontból is jelentős eredményeket értek el. A Nobel-díjas Oláh György (Loker Hydrocarbon Research Institute, Kalifornia) a metanolon alapuló gazdaság szószólója, az erről a területről írt könyve dicséretes gyorsasággal magyarul is megjelent (Oláh György, Alain Goeppert, G K Surya Prakash: Kőolaj és földgáz után: a metanolgazdaság Magyar Kémikusok Egyesülete, Budapest, 2007) Horváth István Tamás kutatócsoportja (ELTE, Budapest) a cellulózhulladékokból jó hatékonysággal előállítható gamma-valerolakton (GVL) vizsgálatában ért el jelentős eredményeket (http://wwweltehu/sajto?p4=n:5&id=NW-652&s=LM) A GVL nem mérgező, élelmiszerekben is előforduló, 130-as oktánszámú folyadék, a jövő ideális üzemanyaga lehet. Laurenczy Gábor és munkatársai (EPFL, Lausanne, Svájc) a hangyasavból nagy nyomású, igen tiszta hidrogén előállítását valósították meg (Angew Chem Int Ed 2008, 47, 3966-3968) Soós Tibor és munkatársai (MTA KKKI, Budapest) ún frusztrált Lewis-párok segítségével hidrogén tárolását és aktiválását lehetővé tevő rendszereket fejlesztenek (Angew Chem Int Ed 2008, 47, 2435-2438).
Kovács Lajos


Környezetváltozás
Magyar Narancs, 2008. június 5.
Helyesbítés
Magyar Narancs, 2008. június 19.
Tisztelt Szerk!
Helyesbítésüket köszönettel vettem, ez így korrekt. Ezen túlmenően (úgy is, mint szakmabeli) szeretném felhívni figyelmüket arra a tényre, hogy Széchy Károly akadémikus geotechnikai munkássága mellett kiemelkedő tevékenységet végzett a hídépítés területén is. A II. világháborúban lerombolt magyarországi hidak újjáépítésének ő volt a fő irányítója. Még a mai technológiai fejlettség ismeretében is bámulatos az a tény, hogy a meglehetősen mostoha körülmények között is pár év alatt csaknem az összes, az ország vérkeringését biztosító híd újjáépült. Ezt a megjegyzést elsősorban azért közlöm, mert még a hazai építőmérnöki közösségben sem teljesen ismert Széchy tanár úr tevékenységének ez az oldala.
Üdvözlettel:
Tomka Pál c. egyetemi docens, szerkezetépítő mérnök

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.