Meglehetősen nagy bátorság kell ahhoz, hogy valaki másfél oldalon írjon az alternatív energiaforrásokról. A probléma feszegetése közben célszerű lett volna néhány tényre jobban felhívni a figyelmet: 1) Érdemes különbséget tenni a mobil és a fix energiafelhasználás között. Az előbbinél a jelenleg rendelkezésre álló technológiákat figyelembe véve szinte kizárólag folyékony vagy gáz halmazállapotú üzemanyagok (származzanak azok bárhonnan is) elégetése, esetleg néhány speciális esetben elektromos meghajtás jöhet szóba. A fix energiafelhasználás mozgástere jóval nagyobb, itt sokkal több tere van a kísérletezésnek, a cikkben említett napenergián kívül a hazai szempontból is igen jelentős geotermikus energia figyelemre méltó. 2) A biomassza előállítása és felhasználása valóban nagyon ígéretes, már csak azért is, mert minden egyes emberre számítva évente átlagosan mintegy 30 tonna keletkezik belőle és ennek a mennyiségnek csupán 3-5 százalékát hasznosítjuk jelenleg. Gyorsan hozzá kell tennünk, arról, ahogyan a biomassza jelenleg divatos hasznosítása elindult (élelmiszertermelésre használt kultúrnövények alkalmazása energetikai nyersanyagként biodízel, illetve bioetanol formájában), már az elején lehetett tudni, hogy kudarcra van ítélve. A következmények között meg kell említenünk az élelmiszerárak spekulációtól sem mentes növekedését (Éhhalálra ítélt ez a rend?, Magyar Narancs, 2008. május 15.). A döntéshozók előbb-utóbb rájönnek (talán már most is kapisgálják), hogy az élelmiszer- és energiaipart nem szabad egymással szembeállítani, azaz az energiaellátást, biomassza vonatkozásában, nem kultúrnövényekből kell megoldani. Az idehaza és külföldön tevékenykedő magyar kutatók az új energetikai technológiák kutatásában nemzetközi szempontból is jelentős eredményeket értek el. A Nobel-díjas Oláh György (Loker Hydrocarbon Research Institute, Kalifornia) a metanolon alapuló gazdaság szószólója, az erről a területről írt könyve dicséretes gyorsasággal magyarul is megjelent (Oláh György, Alain Goeppert, G K Surya Prakash: Kőolaj és földgáz után: a metanolgazdaság Magyar Kémikusok Egyesülete, Budapest, 2007) Horváth István Tamás kutatócsoportja (ELTE, Budapest) a cellulózhulladékokból jó hatékonysággal előállítható gamma-valerolakton (GVL) vizsgálatában ért el jelentős eredményeket (http://wwweltehu/sajto?p4=n:5&id=NW-652&s=LM) A GVL nem mérgező, élelmiszerekben is előforduló, 130-as oktánszámú folyadék, a jövő ideális üzemanyaga lehet. Laurenczy Gábor és munkatársai (EPFL, Lausanne, Svájc) a hangyasavból nagy nyomású, igen tiszta hidrogén előállítását valósították meg (Angew Chem Int Ed 2008, 47, 3966-3968) Soós Tibor és munkatársai (MTA KKKI, Budapest) ún frusztrált Lewis-párok segítségével hidrogén tárolását és aktiválását lehetővé tevő rendszereket fejlesztenek (Angew Chem Int Ed 2008, 47, 2435-2438).
Kovács Lajos
Környezetváltozás
Magyar Narancs, 2008. június 5.
Helyesbítés
Magyar Narancs, 2008. június 19.
Tisztelt Szerk!
Helyesbítésüket köszönettel vettem, ez így korrekt. Ezen túlmenően (úgy is, mint szakmabeli) szeretném felhívni figyelmüket arra a tényre, hogy Széchy Károly akadémikus geotechnikai munkássága mellett kiemelkedő tevékenységet végzett a hídépítés területén is. A II. világháborúban lerombolt magyarországi hidak újjáépítésének ő volt a fő irányítója. Még a mai technológiai fejlettség ismeretében is bámulatos az a tény, hogy a meglehetősen mostoha körülmények között is pár év alatt csaknem az összes, az ország vérkeringését biztosító híd újjáépült. Ezt a megjegyzést elsősorban azért közlöm, mert még a hazai építőmérnöki közösségben sem teljesen ismert Széchy tanár úr tevékenységének ez az oldala.
Üdvözlettel:
Tomka Pál c. egyetemi docens, szerkezetépítő mérnök
