"Olvasói levelek"

  • .
  • 2010. november 25.

Olvasói levelek

Magyar Narancs, 2010. november 4. Kedves MaNcs, az Esztergomban zajló politikai komédiáról szóló cikketekben érintitek a (most már csak volt) Szent István Gimnázium ügyét.
Mindöszsze annyit szeretnék a történethez hozzátenni, hogy az iskola és a városi önkormányzat között feszülő ellentétek nem a tanárok elbocsátásával kezdődtek, hanem jóval korábban, egy ingatlancserével. Az iskola korábbi épületét (ami Esztergom történelmi belvárosában van) ugyanis 2010. január 1-jéig vissza kellett szolgáltatni a Szatmári Irgalmas Nővéreknek. Ezt az önkormányzat mint az iskola fenntartója már 2007-ben megtette, de mire sor került erre az intézkedésre, az iskolavezetés és az önkormányzat viszonya megromlott. Az önkormányzat az esztergomi Kanonok-sorra ígért épület helyett, "háláját kifejezve", az iskola új épületét Esztergom-Kertvárosban jelölte ki (nagyjából hat kilométerre a városközponttól, a külvárosban) egy évek óta üresen álló, leromlott állapotú iskolaépületben. Az új épületbe pedig rövidesen új igazgatót is szerzett - nos, ennek a döntésnek sem volt túl széles a rajongótábora.

Maradok hűséges olvasótok,

Merész Gergő öregdiák

A fehér Pelé

Magyar Narancs, 2010. november 18.

"Most, hogy az ördögi Wayne maradt, mindenki arra vár, hogy sérüléséből felépülve pályára lépjen a szerződése utáni első meccsén. Vajon mit tud mutatni két-háromszor nagyobb fizetésért?" - zárja le e - nyilvánvalóan költői - kérdéssel Dénes Ferenc Wayne Rooney ügyében megfogalmazott mondókáját. Minek, ha jól hüvelyezem ki a velejét, az a fő mondanivalója, hogy túl sokat keresnek a sztárfocisták. S ahhoz képest nem nagyon törik magukat abban sem, hogy igazi sportemberhez méltó magánéletet éljenek, de meglesz ennek még a böjtje, s a közönség majd kimondja a sztár fejére a halálos ítéletet.

Vagy kimondja, vagy nem mondja ki - én erre tippelek. Ilyen a foci manapság, s nem is az az egészben a csodálatos, hogy ilyen, hanem inkább az, hogy ezen Dénes Ferenc (bár ő nem is annyira) és Sir Alex Fergusson csodálkozik.

Az angol labdarúgás az 1966-os világbajnoki cím otthontartása óta folyamatosan vezető szerepet vitt az európai klubküzdelmekben, de hegemóniára finoman szólva sem tett szert. Jelen szakmai állapotában erre alig is van esélye. Az ennyire felvert árakra éppen a túlélés miatt van szüksége, hogy úgy tűnjék, magas a tét.

Váradi Ernő

Budapest

Poszterférfiak, címlapnők

Magyar Narancs, 2010. november 11.

Drága Narancs,

a szokásosnál is nagyobb kíváncsisággal fogtam az olvasásba, amikor láttam, hogy legkedvesebb tévésorozatomról, a Mad Men - Reklámőrültekről közöltök kritikát, ám sajnos tömény keserűséggel kellett az asztalra csapnom kedvenc lapomat. Számomra úgy tűnik, a szerző (- greff -) is azok közé tartozik, akik úgy vélik, egy filmben nem történik semmi sem, ha nincs benne láncfűrész és időutazás, vagy ha a cselekmény nem egy tankhajón játszódik fegyverropogás idején, alulöltözött bakfisok körében. Egy házastársi krízis mély és megrázó ábrázolását közhelyesnek tartani pedig, tartok tőle, csakis a cikkíró meghökkentő éretlenségének leleplezésére alkalmas. Talán nem volna haszontalan, ha a szerző nem csak a GQ-t lapozgatná, hanem előfizetne mondjuk a Kreatívra is...

Bathó Márk

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.