Olvasói levelek

  • .
  • 2011. január 20.

Olvasói levelek

A Schiffer András-jelenség Magyar Narancs, 2011. január 6. A cikk egyik állításával ("az állami számvevőszéki vezetők jelölési szabályainak megváltoztatásával...") kapcsolatban az alábbi észrevételt kívánjuk tenni.

Nem felel meg a valóságnak, hogy az állami számvevőszéki vezetők jelölési szabályait megváltoztatták. A korábbi szabályozás hatálya 2010. május 14-én megszűnt, így azt megváltoztatni nem lehetett. A jelölésre vonatkozó korábbi 45/2009. (V. 22.) OGY-határozat 2009. május 22-től volt hatályban. A határozat hatályon kívül helyezése az új Országgyűlés alakuló ülésén elfogadott 23/2010. (V. 14.) OGY-határozattal történt 2010. május 14-én, amely az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról rendelkezik. Az újabb jelölőbizottság létrehozására vonatkozó határozat meghozatalára ezt követően került sor. Az eljárásban az ellenzéki pártok jelöltállítási jogukkal nem éltek.

Az ÁSZ új elnökének jelölése, megválasztása és hivatalba lépése a hatályban lévő jogszabályoknak megfelelően és az összeférhetetlenségre vonatkozó előírások betartásával történt. Az alelnök megválasztásával a több éve fennálló alkotmányellenes helyzet is helyreállt.

Tisztelettel:

Dr. habil. Németh Erzsébet

osztályvezető főtanácsos

Kommunikációs és Parlamenti Kapcsolatok Osztálya

Kedves Bauer Tamás!

Két oldalon át bizonygatod Szanyi Tibor tézisét, miszerint az LMP a Fidesz csatlósa. Szerinted Schiffer András "mindmáig nem képes az indokolt határozottsággal elutasítani azt, amit a Fidesz a demokratikus jogállam felszámolására tesz", mi több, "Schiffer és pártja tettestárssá válik a jogállam [Fidesz általi] felszámolásában".

Idézek Schiffer parlamenti felszólalásaiból:

"Arra szeretném kérni Lázár képviselő urat, mellőzze az érveléséből azt, hogy önök az igazság egyetlen letéteményesei, mert ez a jakobinus rendszer és más diktatúrák nyelvezete." (Június 28.)

"Kínában, Mao Ce-tung diktatúrájában megírta Mao Ce-tung a Vörös könyvet és kötelezővé tették, Líbiában Moammer Kadhafi írt egy Zöld könyvet, amit kötelezővé tettek. Kíváncsian várom, hogy Orbán miniszterelnök úr mikor ír meg egy Narancs könyvet, amit utána kötelezővé fognak tenni ebben az országban." (Július 5.)

"Amikor ilyen törvényjavaslattal találkozik az ember, kezdi az hinni, hogy önöknek nem az elmúlt nyolc év visszásságai, visszaélései fájnak, hanem az, hogy ezekből nem önök húzták a hasznot." (Október 11.)

"Ez egész egyszerűen megcsúfolása a magyar alkotmányosságnak." (Október 12.)

"(...) miután megnyomják a gombot, mélységesen fogják szégyellni magukat. Önök, akik közül nagyon sokan részt vettek a harmadik köztársaság alapjainak lerakásában, most éppen a köztársaság alapjait kívánják felszedni." (November 2.)

"Önök (...) senkiben nem bíznak, sem az Alkotmánybíróságban, sem a bíróságokban, és egyáltalán a parlamentáris demokráciában, önök a nyers erőben bíznak, a nyers erőben hisznek. (...) Az, amit itt most önök művelnek, visszamenőleg sokak szemében szentesíti Debreczeni Józsefnek a legsötétebb jövendöléseit." (November 2.)

"(...) visszaélve a kétharmados felhatalmazással, gyakorlatilag egy olyan törvényt hoznak most itt létre, aminek a számozását nyugodtan fel lehet cserélni 1984. évi akárhányas törvényre." (December 20.)

Kérdés persze, hogy Schiffer efféle felszólalásairól tudósít-e sajtó. Egyelőre úgy tűnik, ez nem érdeke a Fidesz és az MSZP által uralt médiának, hiszen a Fidesz nem örül a kritikának, az MSZP pedig a demokráciavédő szerepet magának szeretné kisajátítani. Mindezek a kritikák, amiket Schiffer a Fidesszel szemben megfogalmazott, sokszorta sűrűbbek és erősebbek, mint amivel az MSZP kormányzását illette. Schiffer nem hasonlította Gyurcsányt Maóhoz, nem mondta, hogy a szocik a nyers erőben hisznek stb. Olyan mondatot pedig egyet sem mondott Schiffer, amivel helyeselte volna a Fidesz jogállamlebontó lépéseit. Az MSZP időnkénti kritikája nem a Fidesz tetteinek helyeslése. Legutóbbi Narancs-interjújában egyenesen azt mondja Schiffer: "Ez egyszerűen aljasság, ez egy alkotmányos puccs." Nem így beszél egy tettestárs!

Szerinted az LMP-nek az európai jogállamisággal való szembenállására utal az is, hogy az LMP részt vett a korábbi kormányoknak a politikai szabadságjogok elleni visszaéléseit vizsgáló parlamenti albizottságban. Ezt visszautasítom. Az alkotmány szerint az Országgyűlés "bármely kérdés megvizsgálására bizottságot küldhet ki". A 2006. őszi tévéostromtól okt. 23-ig történt jogsértésekért viselt felelősség kivizsgálása szerintem fontos, az LMP képviselője, Szabó Tímea ebben vett részt, másban nem. (E tekintetben menti tévedésed, hogy téves sajtótudósítások jelentek meg, a valóságban Szabó szándékosan el sem ment a Gaudi-féle 2002-2010-es különjelentés tárgyalására.)

Mondvacsinált vádjaid nem látom mással magyarázhatónak, mint hogy azt szeretnéd, az LMP az MSZP csatlósa legyen; ezért vádolod azzal, hogy most a Fideszé. "Aki nincs velünk, ellenünk van." Törjünk ki végre ebből a logikából! A magyar politikai kultúrát gyatra önismeretű fanatikus férfiak csatározásai züllesztették le, akiknek zavart viselkedéseiben gyakorta fölsejlik az erőszakos, bántalmazó apa mintája, az ahhoz való viszony tisztázásának elmulasztása. Horn Gyula talán éppen azért lehetett a demokrácia legtürelmesebb kormányfője, mert - ha felemásan is, de - kénytelen volt a történelem által eléje tartott tükörben szembenézni saját korábbi erőszakos szerepével. Hogy Magyarország ki tud-e kászálódni a maga ásta gödörből, nem kis részben a saját erőszak-történelmünk feldolgozásán múlik, hiszen bizalom nélkül nincs élhető ország. Kedves Tamás, ha valamiből, akkor ebből szorulunk német behozatalra!

Üdvözöl:

Juhász Géza,

az LMP tagja, volt jogvédő

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.