Sausic Attila

A király meztelen

Új menekülthullám Németországban

Publicisztika

Németországban ugrásszerűen megnövekedett a politikai menedékkérők száma, és folytatódik a bevándorlásellenes AfD ­választási sikersorozata. Kétséges, hogy eredményre vezet-e az Európai Unió új menedékjogi eljárása.

Távoli gyermekkoromban a tanuló némán, lehetőleg méltósággal tűrte a valamilyen okból elcsattanó tanári pofont. Ma már tilos pofozni, és ezért nehéz kiszámítani, mi történhet, ha mégis. A hónap elején egy berlin-neuköllni gimnázium udvarán egy idősebb tanár rámutatott, hogy az iskolában nem kívánatosak a politikai jelképek, adott esetben a palesztin zászló, amit egy tizennégy éves nebuló terített magára. A vita ütésváltásba torkollott egy másik, társával szolidáris tanulóval, és úgy végződött, hogy az utóbbi hasba rúgta a tanárt. Az iskola a vízipipás kávézóiról és arab üzleteiről nevezetes Sonnenallee-n található. Ugyanezen a sugárúton osztogatott a Samidoun nevű palesztinbarát szervezet édességet a járókelőknek két nappal korábban, a Hamász offenzívájának napján, és itt fejezték ki szolidaritásukat mintegy három és fél ezren a terrorszervezettel az izraeli polgárok lemészárlása alkalmából. Ez volt a legnagyobb Izrael-ellenes, antiszemita jelszavakkal kísért tüntetés az aznapi három közül ugyanebben a kerületben. Órákig tartó összetűzések után a rendőrség estére lett úrrá a helyzeten. Az elmúlt hetekben további – előzetesen ­betiltott – tüntetésekre került sor Neuköllnben.

Nem csak a keletnémetek

Az általánosítás természetesen szigorúan tilos, az előítéletek gerjesztése pedig felelőtlenség. A muszlimok túlnyomó része otthon maradt, legfeljebb csendben ünnepelt. De aligha pusztán az említett látványos jeleneteknek köszönhető, hogy a németek mind nagyobb része fordul az egyetlen olyan párt, az Alternatíva Németországért (AfD) felé, amelyet nem hibáztathat az elmúlt évtizedek migrációs politikájáért. A példánál maradva: a muszlim tanulók által nagy arányban látogatott iskolákban közismert tapasztalat a „zsidó” szitokszóként való használata. A tanerők, különösen a tanárnők pedig okkal tartózkodnak attól, hogy fellépjenek a mindennapos antiszemita megnyilvánulások ellen.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.