Krusovszky Dénes

Ha megy, ha marad

Mihez kezdjünk Demeter Szilárddal?  

Publicisztika

Alig egy héttel azután, hogy megírtuk, erősen fogy a levegő Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója, a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) vezetője, illetve a Magyar Kultúráért Alapítvány (MKA) kuratóriumi elnöke körül (Kis pénz, kis kultúra, Magyar Narancs, október 11.), Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter kiírta a pályázatot a PIM főigazgatói tisztségének betöltésére. S ebben semmi meglepő nincs.

Csontzene a helyosztón

Csák elődje, a máris a múlt ködébe vesző Kásler Miklós még 2018. december 17-én délelőtt jelentette be, hogy a szélsőjobbos házi forradalmár – azóta a Fideszből kiábrándult ruszofil konteóhívő – Szakács Árpád, illetve a felbujtói által megpuccsolt akkori PIM-vezető, Prőhle Gergely távozása után ideiglenesen Demeter Szilárdot nevezi ki az intézmény élére. Hogy a Századvégnél szövegíróként serénykedő, korábban Tőkés László táskahordozójaként aktív Demeter kinek jutott eszébe, máig nem világos. Sokan közbenjárhattak az érdekében, például az azóta már félholt pénznyelőként agonizáló Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) oktatójaként parkolópályára tett – a parkoló ezúttal: Kossuth-díj és SZFE-oktatói státusz, no meg számos sujtásos öltöny – Orbán János Dénes, vagy még inkább az időközben elhunyt Szőcs Géza; de azt sem nehéz elképzelni, hogy maga Habony Árpád hívta fel a tehetséges fiatalemberre a megfelelő személyek figyelmét. Demeter mintha valahol arra célzott volna, hogy maga Orbán Viktor biztatta, de lehet, hogy ez csupán amolyan udvariassági gesztus volt a részéről. Mindenesetre az a szóbeszéd járta, hogy Demeter beugrasztása tulajdonképpen a Kásler-féle radikális fantaszta szárny letörésére szolgált. 

Az Emmi vezetője állítólag Takaró Mihályt kérte fel a posztra, de a veterán antiszemita ezt a várható támadások miatt nem vállalta – helyette elment tantervet írni, amivel még komolyabb kárt tudott egészen rövid idő alatt okozni. Kásler második körös választottja egy bizonyos Horváth-Lugossy Gábor nevű ügyvéd volt, aki egyrészt irredenta lap- és könyvkiadót működtetett a már említett Szakács Árpáddal, másrészt közös képviselői (értsd: bérházkezelői) irodát is vitt ugyancsak vele a Vízivárosban. Horváth-Lugossy állítólag már intézménybejárást is tartott a Károlyi-palotában, az ott dolgozók legnagyobb rémületére. Végül Demeter őt is kiütötte. Horváth-Lugossy később a Magyarságkutató Intézet élén vigasztalódhatott, igaz, nem sokáig: miután összerúgta a port Káslerrel, idén tavasszal menesztették. Egyszóval Demeter lett a megoldás a PIM és a jobboldali fordulatra előkészíteni óhajtott magyar irodalom számára – ezt végül Kásler is belátta, és 2019. február 1-jével, néhány napos kamu pályázati kör után véglegesítette őt a posztján.

Mindezt nem csak azért érdemes ismét felidézni, mert pont öt éve történt, de azért is, hogy tisztán lássuk, milyen belső kavarások álltak – és állnak ma is – egy-egy hasonló poszt megkaparintása mögött az Orbán-rezsimben. A főigazgatói pályázat öt évre szól, tehát joggal mondhatja Demeter vagy a kormánypropaganda, hogy ez a világ legtermészetesebb dolga, ötévente kiírjuk a pályázatot, és a szakmai bizottság mindig tévedhetetlenül, csupán a kvalitásokra figyelve, kiválasztja a legjobb jelentkezőt. Hiszen pont ezt láttuk a közelmúltban az Operában, nemde? Vagy a Pesti Magyar Színházban, az Operettszínházban, s ennek az ínycsiklandó fordulóit szemlélhetjük aktuálisan a Zeneakadémiával kapcsolatban is…

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.