Krusovszky Dénes

Ha megy, ha marad

Mihez kezdjünk Demeter Szilárddal?  

Publicisztika

Alig egy héttel azután, hogy megírtuk, erősen fogy a levegő Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója, a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) vezetője, illetve a Magyar Kultúráért Alapítvány (MKA) kuratóriumi elnöke körül (Kis pénz, kis kultúra, Magyar Narancs, október 11.), Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter kiírta a pályázatot a PIM főigazgatói tisztségének betöltésére. S ebben semmi meglepő nincs.

Csontzene a helyosztón

Csák elődje, a máris a múlt ködébe vesző Kásler Miklós még 2018. december 17-én délelőtt jelentette be, hogy a szélsőjobbos házi forradalmár – azóta a Fideszből kiábrándult ruszofil konteóhívő – Szakács Árpád, illetve a felbujtói által megpuccsolt akkori PIM-vezető, Prőhle Gergely távozása után ideiglenesen Demeter Szilárdot nevezi ki az intézmény élére. Hogy a Századvégnél szövegíróként serénykedő, korábban Tőkés László táskahordozójaként aktív Demeter kinek jutott eszébe, máig nem világos. Sokan közbenjárhattak az érdekében, például az azóta már félholt pénznyelőként agonizáló Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) oktatójaként parkolópályára tett – a parkoló ezúttal: Kossuth-díj és SZFE-oktatói státusz, no meg számos sujtásos öltöny – Orbán János Dénes, vagy még inkább az időközben elhunyt Szőcs Géza; de azt sem nehéz elképzelni, hogy maga Habony Árpád hívta fel a tehetséges fiatalemberre a megfelelő személyek figyelmét. Demeter mintha valahol arra célzott volna, hogy maga Orbán Viktor biztatta, de lehet, hogy ez csupán amolyan udvariassági gesztus volt a részéről. Mindenesetre az a szóbeszéd járta, hogy Demeter beugrasztása tulajdonképpen a Kásler-féle radikális fantaszta szárny letörésére szolgált. 

Az Emmi vezetője állítólag Takaró Mihályt kérte fel a posztra, de a veterán antiszemita ezt a várható támadások miatt nem vállalta – helyette elment tantervet írni, amivel még komolyabb kárt tudott egészen rövid idő alatt okozni. Kásler második körös választottja egy bizonyos Horváth-Lugossy Gábor nevű ügyvéd volt, aki egyrészt irredenta lap- és könyvkiadót működtetett a már említett Szakács Árpáddal, másrészt közös képviselői (értsd: bérházkezelői) irodát is vitt ugyancsak vele a Vízivárosban. Horváth-Lugossy állítólag már intézménybejárást is tartott a Károlyi-palotában, az ott dolgozók legnagyobb rémületére. Végül Demeter őt is kiütötte. Horváth-Lugossy később a Magyarságkutató Intézet élén vigasztalódhatott, igaz, nem sokáig: miután összerúgta a port Káslerrel, idén tavasszal menesztették. Egyszóval Demeter lett a megoldás a PIM és a jobboldali fordulatra előkészíteni óhajtott magyar irodalom számára – ezt végül Kásler is belátta, és 2019. február 1-jével, néhány napos kamu pályázati kör után véglegesítette őt a posztján.

Mindezt nem csak azért érdemes ismét felidézni, mert pont öt éve történt, de azért is, hogy tisztán lássuk, milyen belső kavarások álltak – és állnak ma is – egy-egy hasonló poszt megkaparintása mögött az Orbán-rezsimben. A főigazgatói pályázat öt évre szól, tehát joggal mondhatja Demeter vagy a kormánypropaganda, hogy ez a világ legtermészetesebb dolga, ötévente kiírjuk a pályázatot, és a szakmai bizottság mindig tévedhetetlenül, csupán a kvalitásokra figyelve, kiválasztja a legjobb jelentkezőt. Hiszen pont ezt láttuk a közelmúltban az Operában, nemde? Vagy a Pesti Magyar Színházban, az Operettszínházban, s ennek az ínycsiklandó fordulóit szemlélhetjük aktuálisan a Zeneakadémiával kapcsolatban is…

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.