Krusovszky Dénes

Ha megy, ha marad

Mihez kezdjünk Demeter Szilárddal?  

Publicisztika

Alig egy héttel azután, hogy megírtuk, erősen fogy a levegő Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója, a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) vezetője, illetve a Magyar Kultúráért Alapítvány (MKA) kuratóriumi elnöke körül (Kis pénz, kis kultúra, Magyar Narancs, október 11.), Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter kiírta a pályázatot a PIM főigazgatói tisztségének betöltésére. S ebben semmi meglepő nincs.

Csontzene a helyosztón

Csák elődje, a máris a múlt ködébe vesző Kásler Miklós még 2018. december 17-én délelőtt jelentette be, hogy a szélsőjobbos házi forradalmár – azóta a Fideszből kiábrándult ruszofil konteóhívő – Szakács Árpád, illetve a felbujtói által megpuccsolt akkori PIM-vezető, Prőhle Gergely távozása után ideiglenesen Demeter Szilárdot nevezi ki az intézmény élére. Hogy a Századvégnél szövegíróként serénykedő, korábban Tőkés László táskahordozójaként aktív Demeter kinek jutott eszébe, máig nem világos. Sokan közbenjárhattak az érdekében, például az azóta már félholt pénznyelőként agonizáló Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) oktatójaként parkolópályára tett – a parkoló ezúttal: Kossuth-díj és SZFE-oktatói státusz, no meg számos sujtásos öltöny – Orbán János Dénes, vagy még inkább az időközben elhunyt Szőcs Géza; de azt sem nehéz elképzelni, hogy maga Habony Árpád hívta fel a tehetséges fiatalemberre a megfelelő személyek figyelmét. Demeter mintha valahol arra célzott volna, hogy maga Orbán Viktor biztatta, de lehet, hogy ez csupán amolyan udvariassági gesztus volt a részéről. Mindenesetre az a szóbeszéd járta, hogy Demeter beugrasztása tulajdonképpen a Kásler-féle radikális fantaszta szárny letörésére szolgált. 

Az Emmi vezetője állítólag Takaró Mihályt kérte fel a posztra, de a veterán antiszemita ezt a várható támadások miatt nem vállalta – helyette elment tantervet írni, amivel még komolyabb kárt tudott egészen rövid idő alatt okozni. Kásler második körös választottja egy bizonyos Horváth-Lugossy Gábor nevű ügyvéd volt, aki egyrészt irredenta lap- és könyvkiadót működtetett a már említett Szakács Árpáddal, másrészt közös képviselői (értsd: bérházkezelői) irodát is vitt ugyancsak vele a Vízivárosban. Horváth-Lugossy állítólag már intézménybejárást is tartott a Károlyi-palotában, az ott dolgozók legnagyobb rémületére. Végül Demeter őt is kiütötte. Horváth-Lugossy később a Magyarságkutató Intézet élén vigasztalódhatott, igaz, nem sokáig: miután összerúgta a port Káslerrel, idén tavasszal menesztették. Egyszóval Demeter lett a megoldás a PIM és a jobboldali fordulatra előkészíteni óhajtott magyar irodalom számára – ezt végül Kásler is belátta, és 2019. február 1-jével, néhány napos kamu pályázati kör után véglegesítette őt a posztján.

Mindezt nem csak azért érdemes ismét felidézni, mert pont öt éve történt, de azért is, hogy tisztán lássuk, milyen belső kavarások álltak – és állnak ma is – egy-egy hasonló poszt megkaparintása mögött az Orbán-rezsimben. A főigazgatói pályázat öt évre szól, tehát joggal mondhatja Demeter vagy a kormánypropaganda, hogy ez a világ legtermészetesebb dolga, ötévente kiírjuk a pályázatot, és a szakmai bizottság mindig tévedhetetlenül, csupán a kvalitásokra figyelve, kiválasztja a legjobb jelentkezőt. Hiszen pont ezt láttuk a közelmúltban az Operában, nemde? Vagy a Pesti Magyar Színházban, az Operettszínházban, s ennek az ínycsiklandó fordulóit szemlélhetjük aktuálisan a Zeneakadémiával kapcsolatban is…

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.