Krusovszky Dénes

Ha megy, ha marad

Mihez kezdjünk Demeter Szilárddal?  

Publicisztika

Alig egy héttel azután, hogy megírtuk, erősen fogy a levegő Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója, a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) vezetője, illetve a Magyar Kultúráért Alapítvány (MKA) kuratóriumi elnöke körül (Kis pénz, kis kultúra, Magyar Narancs, október 11.), Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter kiírta a pályázatot a PIM főigazgatói tisztségének betöltésére. S ebben semmi meglepő nincs.

Csontzene a helyosztón

Csák elődje, a máris a múlt ködébe vesző Kásler Miklós még 2018. december 17-én délelőtt jelentette be, hogy a szélsőjobbos házi forradalmár – azóta a Fideszből kiábrándult ruszofil konteóhívő – Szakács Árpád, illetve a felbujtói által megpuccsolt akkori PIM-vezető, Prőhle Gergely távozása után ideiglenesen Demeter Szilárdot nevezi ki az intézmény élére. Hogy a Századvégnél szövegíróként serénykedő, korábban Tőkés László táskahordozójaként aktív Demeter kinek jutott eszébe, máig nem világos. Sokan közbenjárhattak az érdekében, például az azóta már félholt pénznyelőként agonizáló Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) oktatójaként parkolópályára tett – a parkoló ezúttal: Kossuth-díj és SZFE-oktatói státusz, no meg számos sujtásos öltöny – Orbán János Dénes, vagy még inkább az időközben elhunyt Szőcs Géza; de azt sem nehéz elképzelni, hogy maga Habony Árpád hívta fel a tehetséges fiatalemberre a megfelelő személyek figyelmét. Demeter mintha valahol arra célzott volna, hogy maga Orbán Viktor biztatta, de lehet, hogy ez csupán amolyan udvariassági gesztus volt a részéről. Mindenesetre az a szóbeszéd járta, hogy Demeter beugrasztása tulajdonképpen a Kásler-féle radikális fantaszta szárny letörésére szolgált. 

Az Emmi vezetője állítólag Takaró Mihályt kérte fel a posztra, de a veterán antiszemita ezt a várható támadások miatt nem vállalta – helyette elment tantervet írni, amivel még komolyabb kárt tudott egészen rövid idő alatt okozni. Kásler második körös választottja egy bizonyos Horváth-Lugossy Gábor nevű ügyvéd volt, aki egyrészt irredenta lap- és könyvkiadót működtetett a már említett Szakács Árpáddal, másrészt közös képviselői (értsd: bérházkezelői) irodát is vitt ugyancsak vele a Vízivárosban. Horváth-Lugossy állítólag már intézménybejárást is tartott a Károlyi-palotában, az ott dolgozók legnagyobb rémületére. Végül Demeter őt is kiütötte. Horváth-Lugossy később a Magyarságkutató Intézet élén vigasztalódhatott, igaz, nem sokáig: miután összerúgta a port Káslerrel, idén tavasszal menesztették. Egyszóval Demeter lett a megoldás a PIM és a jobboldali fordulatra előkészíteni óhajtott magyar irodalom számára – ezt végül Kásler is belátta, és 2019. február 1-jével, néhány napos kamu pályázati kör után véglegesítette őt a posztján.

Mindezt nem csak azért érdemes ismét felidézni, mert pont öt éve történt, de azért is, hogy tisztán lássuk, milyen belső kavarások álltak – és állnak ma is – egy-egy hasonló poszt megkaparintása mögött az Orbán-rezsimben. A főigazgatói pályázat öt évre szól, tehát joggal mondhatja Demeter vagy a kormánypropaganda, hogy ez a világ legtermészetesebb dolga, ötévente kiírjuk a pályázatot, és a szakmai bizottság mindig tévedhetetlenül, csupán a kvalitásokra figyelve, kiválasztja a legjobb jelentkezőt. Hiszen pont ezt láttuk a közelmúltban az Operában, nemde? Vagy a Pesti Magyar Színházban, az Operettszínházban, s ennek az ínycsiklandó fordulóit szemlélhetjük aktuálisan a Zeneakadémiával kapcsolatban is…

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.