Krusovszky Dénes

Ha megy, ha marad

Mihez kezdjünk Demeter Szilárddal?  

Publicisztika

Alig egy héttel azután, hogy megírtuk, erősen fogy a levegő Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója, a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) vezetője, illetve a Magyar Kultúráért Alapítvány (MKA) kuratóriumi elnöke körül (Kis pénz, kis kultúra, Magyar Narancs, október 11.), Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter kiírta a pályázatot a PIM főigazgatói tisztségének betöltésére. S ebben semmi meglepő nincs.

Csontzene a helyosztón

Csák elődje, a máris a múlt ködébe vesző Kásler Miklós még 2018. december 17-én délelőtt jelentette be, hogy a szélsőjobbos házi forradalmár – azóta a Fideszből kiábrándult ruszofil konteóhívő – Szakács Árpád, illetve a felbujtói által megpuccsolt akkori PIM-vezető, Prőhle Gergely távozása után ideiglenesen Demeter Szilárdot nevezi ki az intézmény élére. Hogy a Századvégnél szövegíróként serénykedő, korábban Tőkés László táskahordozójaként aktív Demeter kinek jutott eszébe, máig nem világos. Sokan közbenjárhattak az érdekében, például az azóta már félholt pénznyelőként agonizáló Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) oktatójaként parkolópályára tett – a parkoló ezúttal: Kossuth-díj és SZFE-oktatói státusz, no meg számos sujtásos öltöny – Orbán János Dénes, vagy még inkább az időközben elhunyt Szőcs Géza; de azt sem nehéz elképzelni, hogy maga Habony Árpád hívta fel a tehetséges fiatalemberre a megfelelő személyek figyelmét. Demeter mintha valahol arra célzott volna, hogy maga Orbán Viktor biztatta, de lehet, hogy ez csupán amolyan udvariassági gesztus volt a részéről. Mindenesetre az a szóbeszéd járta, hogy Demeter beugrasztása tulajdonképpen a Kásler-féle radikális fantaszta szárny letörésére szolgált. 

Az Emmi vezetője állítólag Takaró Mihályt kérte fel a posztra, de a veterán antiszemita ezt a várható támadások miatt nem vállalta – helyette elment tantervet írni, amivel még komolyabb kárt tudott egészen rövid idő alatt okozni. Kásler második körös választottja egy bizonyos Horváth-Lugossy Gábor nevű ügyvéd volt, aki egyrészt irredenta lap- és könyvkiadót működtetett a már említett Szakács Árpáddal, másrészt közös képviselői (értsd: bérházkezelői) irodát is vitt ugyancsak vele a Vízivárosban. Horváth-Lugossy állítólag már intézménybejárást is tartott a Károlyi-palotában, az ott dolgozók legnagyobb rémületére. Végül Demeter őt is kiütötte. Horváth-Lugossy később a Magyarságkutató Intézet élén vigasztalódhatott, igaz, nem sokáig: miután összerúgta a port Káslerrel, idén tavasszal menesztették. Egyszóval Demeter lett a megoldás a PIM és a jobboldali fordulatra előkészíteni óhajtott magyar irodalom számára – ezt végül Kásler is belátta, és 2019. február 1-jével, néhány napos kamu pályázati kör után véglegesítette őt a posztján.

Mindezt nem csak azért érdemes ismét felidézni, mert pont öt éve történt, de azért is, hogy tisztán lássuk, milyen belső kavarások álltak – és állnak ma is – egy-egy hasonló poszt megkaparintása mögött az Orbán-rezsimben. A főigazgatói pályázat öt évre szól, tehát joggal mondhatja Demeter vagy a kormánypropaganda, hogy ez a világ legtermészetesebb dolga, ötévente kiírjuk a pályázatot, és a szakmai bizottság mindig tévedhetetlenül, csupán a kvalitásokra figyelve, kiválasztja a legjobb jelentkezőt. Hiszen pont ezt láttuk a közelmúltban az Operában, nemde? Vagy a Pesti Magyar Színházban, az Operettszínházban, s ennek az ínycsiklandó fordulóit szemlélhetjük aktuálisan a Zeneakadémiával kapcsolatban is…

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.