Fenyegető emberkísérlet kezdődött a tanévvel

Vélemény

Úgy csinál a kormány, mintha nem kezdődött volna el a koronavírus-járvány második hulláma. Szerzőnk cikkében azt elemzi, milyen kockázatokat rejt magában ilyen körülmények között a tanévkezdés, miért jár el felelőtlenül a kormány, illetve milyen összefüggés van az itthon tíz éve tomboló "futballidiotizmus" és az Európai Szuperkupa-döntő budapesti megrendezése között.

A kormány "szigorított": megszűnt a külföld színek szerinti besorolása. Most már mindenütt piros, de legjobb itthon. Izgulunk, mindenki eleget látta-e a tengert, és esetleg nem ragad-e a nagy víz közepén valamelyik nemzeti oligarcha. Netán egyik-másik kormányzati potentát. Remélhetőleg ez is kiderül, hacsak nem lövik ki nemzetbiztonsági okból dugóspuskával a tényfeltáró fotósok alól a gumicsónakjaikat, avagy a derekukról a kacsás úszógumikat.

Hanem ezután hogyan lesz? Hiszen itt is rákapcsolt a járvány. (Persze ez is kívülről érkezett.) Vasárnap már megközelítőleg 300 embernél igazolták az új koronavírus jelenlétét, ami rekord a Covid-19 hazai történetében. Hétfőn újabb 178-at, kedden 118-at.

És a gyerekek – meg a tanítók, tanárok, pedellusok, karbantartók, takarítók, óvodapedagógusok és persze még sokan mások, köztük a felnőtt elsősők, az iskolaőrök – mától iskolába, óvodába mennek. Aztán a kormányzati nénik, bácsik megfigyelik, merre, meddig hány méter.

*

A Magyar Közlönyben a koronavírussal kapcsolatban megjelent, mától működésbe lépő friss kormányrendeletek oktatással, maszkviseléssel, távolságtartással, hasonlókkal nem foglalkoznak. És egy hónapig hatályosak. Addigra éppen lezajlik – szeptember 24-én – az európai Szuperkupa-döntő a Puskás Arénában. Nehéz szabadulni a gondolattól, hogy ez a főmotívum. Mindenesetre érzékelhetően igazodnak a focihoz a friss kormányrendeletekben megfogalmazott járványügyi intézkedések. Ugyan a határőrizet ideiglenes visszaállításáról, illetve a karanténszabályok előírása mellett "a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól" szólnak, de a futballra – bár nem nevesítik kifejezetten – külön szabályok vonatkoznak. Az általánosaktól számos eltéréssel "az  Európai Labdarúgó Szövetség vonatkozó protokolljára is figyelemmel". Például alapból rájuk van szabva, hogy "a sportszervezet által sporttevékenység végzésére használt ingatlan" területe is lehet karantén helyszíne. Ráadásul "a sportszervezet által szervezett edzésen részt vehet". Ezenfelül: "A kormány kiemelt sportrendezvények kapcsán követendő járványügyi előírások vonatkozásában külön kormányrendeletet dolgozhat ki." Na, ez vonatkozhat arra is, ha szurkolók előtt tartható meg a Szuperkupa-meccs. Úgy tervezik, körülbelül 20 ezren láthatják a helyszínen.

Ugyanis az UEFA augusztus 25-i döntése értelmében "a Bayern München és a Sevilla szeptember 24-i, budapesti Szuperkupa-döntője lesz az első olyan tesztmérkőzés, amelyet korlátozott számban, a nézőtéri kapacitás 30 százalékát elfoglalva, szurkolók is megtekinthetnek a helyszínen" – olvasható a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) ujjongó közleményében. Amelyhez a miheztartás végett hozzáteszik: "Az európai szövetség a Szuperkupa-döntőn vizsgálja meg, hogy milyen hatása van annak, ha korlátozott számban, a megfelelő óvintézkedések betartása mellett szurkolók is megtekinthetik a nemzetközi találkozókat. Az UEFA megerősítette: ettől eltérő döntésig minden más nemzetközi mérkőzést zárt kapuk mögött rendeznek meg."

Németországból származó sajtóhírek szerint tudniillik épp a határzárrendelet "akadt be" az Európai Labdarúgó-szövetségnél, hogy akkor mi lesz a szurkolókkal. Pedig nyilván a döntés előtt egyeztettek erről a honi futball vezetői állami szinten, már csak a járványhelyzetből fakadóan is. (Vagy ha nem, Orbán értesülhetett a tervről kedvenc Nemzeti Sportjából...) És ugye zöld utat kaptak. Noha négy nappal a végleges döntés előtt a miniszterelnök a Kossuth Rádióban belengette, hogy "satu közeli" határzárás lesz szeptember elsejétől. A kormányrendeletből világosan kitetszik, ez a kiskapu: főként a futballkapu. Olyan nagyon nem lephetett meg senkit. Pláne hogy "A magyar állampolgársággal nem rendelkezők Magyarországra történő belépésének szabályai" alatt a "satu" szorításából kiszabadítják: "a kiemel jelentőségű, nemzetközi vonatkozású sport-, kulturális, illetve egyházi rendezvényen történő részvétel" miatt hazánkba igyekvőket.

A járvány elleni küzdelem láthatóan nem elsősorban szakmai, hanem politikai kérdés (V4-eknek tett hirtelen engedmények), és a pátoszos hiúságé: Szuperkupa-döntő Magyarországon! Bár a tárgyalások és feszültség pontos okát nem ismerjük, de úgy fest, nagyon ragaszkodunk mi ehhez a fináléhoz. Ahelyett, hogy – persze ki tudja, milyen anyagi és egyéb kötelezettségeket vállaltunk –hagynánk most már a fenébe az egészet.

Alapos a gyanú, hogy ezt megelőzően egyeztettek erről a honi futball vezetői állami szinten, már csak a járványhelyzetből fakadóan is. És, ugye, zöld utat kaptak.

false

 

A nálunk tíz esztendeje tomboló futballidiotizmus betetőzése lenne ez a döntő. Most már nem csupán a stadionépítési őrületen kell túl lenni, hanem akár életre-halálra is mehet a játék. Úgy csinálunk, mintha nem durvulna be járvány. Talán nem jelezhetjük a világnak, hogy nálunk is alaposan belehúzott. Legalább addig, amíg le nem zajlott a Szuperkupa-döntő. Ami egyfajta emberkísérlet is lehet, bennünket nem zavar. Legalábbis hivatalosan semmi jele.

*

Ám közben a tanévvel elkezdődik egy másik, ennél fenyegetőbb emberkísérlet. Amelynek lényege, vajon be lehet-e zsúfolni adott esetben harminc gyereket – esetleg még többet – egy osztályterembe úgy, hogy az egyébként ajánlott másfél méteres távolság meglegyen köztük. Maga a minisztérium közölte, hogy bár erre törekedni kell, de egyáltalán nem követelmény; tehát pontosan tudják, nem lehet. (Ami azért is érdekes, mert emellett elvárják az iskoláktól, hogy egyéb közösségi terekben és alkalmakkor tartsák és tartassák be az izolációs távot, plusz a nagyobbak lehetőleg hordjanak maszkot.)

Ebből adódik a kísérlet következő tárgya: hányan kapják el ily módon a vírust? És hogy hányan adják majd tovább családjuknak, barátaiknak, avagy buszon, villamoson, közértben ismeretleneknek. Avagy mennyivel könnyebben terjed az otthonról, utcáról, boltokból az iskolába behurcolt vírus, ilyen helyzetben hány gyereket fertőz meg akik aztán szintén tovább megint másoknak?

Majd kiderül. Hogyan is mondta a Kossuth Rádióban az orvos miniszter? Így: csak azok az osztályok, iskolák állnak át digitális oktatásra, amelyeknél megjelenik a koronavírus. Tehát: nem egy bizonyos, országos, régiós vagy helyi megbetegedésszámhoz kötik ennek lehetőségét, hanem a megfertőződéshez (s ezzel kimondva-kimondatlanul a vírus továbbadásának veszélyével sem törődve). Egyelőre így lesz, aztán majd meglátják. Ám semmi konkrétum nincs (vagy nem ismertetik), hogy mit kell meglátni: esetszámot, súlyos esetek számát, halmozódást vagy valami mást.

false

Kásler Miklós,az emberi erőforrások minisztere sajtótájékoztatót tart a köznevelési intézmények járványügyi protokolljáról                                                                                                           Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Egyszerűen áttolták az egészet az érintettekre. Így kezdődik a hozzájuk írt, augusztus 28-án megjelent kormányzati levél (amikor amúgy már 132 új covidosról számoltak be a portálon): "A közelgő tanévkezdés miatt fontos tudatosítani, hogy most a járványhelyzet miatt fokozott a szülők és a tanárok felelőssége. A pedagógusoknak a szokásoknál is nagyobb figyelemmel kell lenni mind a saját, mind a gyermekek, a diákok egészségi állapotára, és koronavírus-fertőzésre utaló tüneteire." És még: "Hangsúlyozzuk, hogy a szülői és tanári egyéni felelősség most még nagyobb abban, hogy ne veszélyeztessük egymás egészségét, az iskolák működését és a szülők munkavégzését." Valamint: "Továbbra is fontos, hogy a gyermekek és diákok tisztában legyenek a gyakori és alapos kézmosás fontosságával." Emellett közlik a tüneteket és az "eljárásrendet" megbetegedés vagy annak gyanúja esetén. Végső soron pedig: "Ha egy intézményben felmerül a csoportos megbetegedés, veszélye, akkor az Operatív Törzs Járványügyi Bevetési Egységének bevonásával döntenek a beavatkozásokról." Szóval akkor majd bevetik magukat, vagy mit.

Mert egyébként... Az iskoláknak is elküldtek egy intézkedési tervet, még augusztus 17-én. Egyebek közt ezt írják: "A járványügyi adatok nyomon követése alapján látható, hogy Magyarország jelenleg biztonságos, ezért szeptember elsején a hagyományos nevelés-oktatás megkezdése indokolt." Aznap 30 regisztrált, igazolt új covidosról számolt be a kormányzati portál. Március 10-én, a veszélyhelyzet kihirdetését megelőző napon 3 új betegről tudósítottak, összesen akkor 12 Covid-fertőzött volt Magyarországon. Március 16-án zárták be az iskolákat. Amikor ezt elhatározták, 13-án, három új fertőzöttről írtak a kormány koronavírus-oldalán, s összesen 19 covidos volt.

false

Tankönyvosztás egy gyáli általános iskolában                                                       Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Igaz, a közhangulat akkor a mainál jóval borúsabb volt. Mára még az operatív törzs is elbújt. Nincs folyamatos, élő tájékoztatás. Miközben: csak az elmúlt három nap alatt 588 új beteget regisztráltak. Ez ötvenszer annyi, amennyi igazolt megbetegedésnél a veszélyhelyzetet kihirdették. S nagyjából hamincszor annyi, amennyi az iskolák bezásársakor volt. És akkor még nem beszéltünk a sokat emlegetett látenciáról, amelynek mértéke nyilván a felismert fertőzések számával együtt növekszik.

Ám az augusztus 17-én aláírt közoktatási protokoll nem változik. Amelynek néhány része amúgy is csak sírva-nevetve olvasható. Csak egyet hoznánk most elő. "A tanulók szellősebb elhelyezése céljából, amennyiben lehetséges, az oktatáshoz-neveléshez nem szükséges tárgyakat, bútorokat javasolt a tantermen kívül elhelyezni." Ezenkívül: súrolni, súrolni, súrolni, kezeket, tárgyak felületeit, s folyamatosan fertőtleníteni. És ha valaki beteg, jelezni, elkülöníteni. Amúgy, vagy kell maszk, vagy nem.

*

Azért nem ártott volna azóta finomítani az intézkedési terven egy kicsit. Mondjuk minden iskola kaphatna érintésmentes lázmérőket. Avagy ingyen maszkokat a diákok. (Az is pénzbe kerül ám, és adott esetben még a minisztériumi protokoll is előírja, ajánlja.) S kidolgozhatták volna – vagy ha már megtörtént, ismertethetnék – a hibrid oktatás legkülönfélébb változatait, miáltal az éppen az iskolában tartózkodó tanulók is szellősebben elhelyezhetők. Lennének javaslataink, de inkább rábíznánk azokra az ötletelést, akik ezt nap mint nap végiggürcölik, s tudják, mi valósítható meg, mi nem. S az ő tapasztalataikat is összegezve érdemes kimunkálni variációkat. Nem lenne baj, ha a minisztérium is ezt tenné. Volt erre és sok minden másra jó néhány hónapjuk.

Kásler Miklós miniszter – biztos, ami biztos – megnyitotta tanévet. (Még véletlenül sem állami, hanem egyházi iskolában.) Megjegyzendő, szinte egyedül ő nem érkezett maszkban. A hallgatóság: külön székeken, szépen szétültetve – egy aulában –, mindenkinek rendesen takarva arca, az orra. Ott elmondta azt is, hogy a kormány 4,6 milliárd forintot költött nyáron iskolák felújítására, "így segítve a tanévkezdést, és a járvány további megelőzését". Bizony. (Csak összehasonlításként: a nullára inkasszózott teniszszövetség tizedmásodpercek alatt szervált a kormányzati tartalékalapból 2,6 milliárdot.)

Hogy hány tanterem tágult ki, arról nem beszélt.

Figyelmébe ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.