Az elmúlt hónapokban akárhol fordultak meg az országban a Roma Sajtóközpont (RSK) munkatársai, Szolnoktól Salgótarjánig valahogy mellékesen mindig előkerült egy-egy, az adott család hétköznapjait megkeserítő bírságolási történet. Az ötödik-hatodik kísértetiesen hasonló sztori után végül arra kértük az Ide tartozunk! Roma Közösségi Hálózat aktivistáit, hogy néhány hónapig rögzítsék a környezetükben tudomásukra jutó bírságolási ügyeket. Természetesen szó sem volt tudományos mélységű kutatásról, csak arra a kérdésre szerettünk volna választ kapni, hogy mennyire általános jellegű problémáról van szó. Végül több mint félszáz településről közel száznegyven eset futott be hozzánk.
A helyszíni látogatásaink alapján azonban nyugodt szívvel állíthatjuk: ez csak a jéghegy csúcsa. Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön gyakorlatilag bármelyik, romák által az átlagnál sűrűbben lakott településen nehezebb olyan felnőtt romát találni, akinek nem volt még valamilyen bírsága, mint akinek igen.
Mezőszemerén, Tiszavasváriban, Tarnaleleszen, Olaszliszkán, "nodon, Hajdúböszörményben, Sarudon stb. elég csak végigsétálni a roma telepeken, és sorban hozzák ki az emberek a jobbára befizetetlen csekkeket és büntetőcédulákat.
Kopott gumi, korhadt fa
Az esetek közel negyven százalékában biciklivel kapcsolatos bírságokat kapnak a romák, legalábbis az RSK-hoz befutott ügyek alapján. Ezek közül is a leggyakrabban a bringák felszereltsége okozza a gondot. A macskaszem, a lámpa, a csengő vagy a sárhányó hiánya mellett nagyon sokszor a gumi kopottsága is szemet szúr a rend éber őreinek.
| ||
"Tulajdonképpen pontosan én sem tudom, hogy néz ki egy jogszerűen felszerelt bicikli - mondja az egyik országos kerékpáros-szövetség vezetőségi tagja. - A macskaszemnek valamilyen speciális sárgának kell lennie, és az is meg van határozva, hogy a lámpa milyen magasan legyen. Az én bringámon például lehet, hogy túl alacsonyan van. Vannak nagyon fontos kritériumok, amiknek mindenképpen meg kell felelni, de ha a rendőr beléd akar kötni, akkor tuti talál rá okot."
Mindenesetre az általunk megkérdezett romák közül feltűnően sokan rendőri vegzálásnak érzik a bírságolást. Nem ritka, hogy egy-egy embernek akár több százezer forintos tartozása gyűlik össze, amiből több tökéletesen felszerelt kétkerekűt is könnyen ki lehetne gazdálkodni.
| Húszezer egy csikkért Riport Tiszavasváriból. Igen, nem vicc: húszezer büntetés egy eldobott csikkért. |
Így járt például a romák elleni gyilkosságsorozat egyik áldozatának, a Nagycsécsen lelőtt Nagy Tibornénak a fia is, aki bár folyamatosan fizeti a bírságokat, még mindig van közel 170 ezer forintos tartozása.
Bár az információgyűjtést már a tél végén kezdtük, a tüzelőfalopási ügyek így is az összes eset hatodát tették ki. Az esetleírásokból kiderül, hogy egytől egyig kis vagy nagyon kis mennyiségű fáról, a legtöbb esetben lehullott gallyak összeszedéséről van szó. Mivel a falopás néhány éve minősített eset, akár a legkisebb mennyiség miatt is börtönbe kerülhet, akit tetten érnek.
Szolnokon például két napot ült egy stroke miatt amúgy az egyik felére béna férfi, aki a bírósági papírok tanúsága szerint kilencszáz forint értékű, kb. tízkilónyi korhadt fát gyűjtött össze, amikor tetten érték a rendőrök.
Be nem kapcsolt biztonsági övért, irányjelzés elmulasztásáért, hiányosan felszerelt lovas kocsi hajtásáért szintén gyakran megtalálják a romákat a rendőrök. Az esetek többségében maguk a romák is elismerik a felelősségüket, a kiszabott bírságok nagyságrendjét azonban sokszor túlzónak vélik. Bagon például egy férfi ötvenezres csekket kapott indexelés elmulasztásáért. De akadt, akinek húszezre bánta, hogy a saját háza előtti füvön merészelt parkolni.
Nem kell feltétlenül járművel közlekedni, hogy magunkra vonjuk a rendőrök figyelmét. A befutott esetek közel egytizedét tették ki a gyalogosan kapott csekkek. Külön érdekesség, hogy az érintettek egybehangzó elmondása szerint olyan településeken és utcákban is büntettek zebra használata elmulasztásáért, ahol nincs is kijelölt gyalogos-átkelőhely.
A jelek szerint a babakocsi sem lágyítja meg a rendőrök szívét: ha a kocsi például nem fér el a járdán, vagy ha esetleg nem akarjuk, hogy a kutya megugassa a kisbabát, az egyébként csekély forgalmú útra sem tanácsos kimerészkedni, például Tiszavasváriban sem.
A lomtalanítás inkább ősszel esedékes sok városban, így fordulhatott elő, hogy az egyébként már büntetendő és a romák körében népszerű túlélési technika, a lomizás viszonylag kevés esetszámban fordult elő. A köztisztaság védelmét azonban még akár a roma telepeken is rigorózusan betartatják a rend őrei. Jó néhány településről, Gyöngyöspatától Piliscsabán keresztül Tiszavasváriig érkeztek történetek 15-20 ezer forintos bírságokról cigarettacsikk eldobása vagy hasonlóan súlyos egyéb vétségek miatt.
Passzív állampolgárság
Ha a megbírságoltnak nincs pénze fizetni, a jogszabály alapján a bíróság letöltendő szabadságvesztésre változtatja a büntetést - amit általában napi ötezer forintjával kell leülni, rosszabb esetben napi ezresért. Van lehetőség közmunkában ledolgozni a bírságot, ezt azonban kevesen tudják, és sokan kifutnak az eljáráshoz szükséges időből.
Az Országos Bírói Hivatal (OBH) tájékoztatása szerint 2013-ban 361 138 szabálysértési peres ügy került a bíróságok elé, több mint a duplája az előző évi eseteknek.
Nehéz megmondani, hogy összegszerűen mindez mennyi többletkiadással jár a bíróságok számára, de a radikálisan megnövekedett esetszám miatt Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke többször is felemelte a hangját. Nem volt benne köszönet: az OBH javaslata alapján a szabálysértési törvény tavaly szeptembertől hatályos módosítása jelentős adminisztrációs könnyítést tett lehetővé azzal, hogy a korábbi kötelező tárgyalást az elkövető kérelmétől tette függővé (!). Nem sokan éltek vele. A peres eljárások száma felére is csökkent tavaly ősz óta.
Az tudható, hogy a börtönökben csak az étkezés és az ellátás mintegy napi 2300 forintba kerül - a bérek, rezsiköltségek és egyéb kiadások nélkül. Egy csikkeldobásért kiszabott húszezres bírságból így lehet például négy nap börtön, ami legalább 10 ezer forintjukba kerül az adófizetőknek.
Mivel az RSK adatgyűjtése közel sem tudományos mélységű, csak sejtéseink vannak arról, hogy a romák által sűrűbben lakott településeken valószínűleg nagyobb eséllyel bírságolnak meg egy romát, mint egy nem romát. A Helsinki Bizottság két éve a Nógrád megyei Rimócon be is bizonyította, hogy a 36 megbírságoltból 35 roma volt, miközben a nem romák által tekert kerékpárok is hiányosan voltak felszerelve. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság indította eljárásban végül egyezség született a Helsinki Bizottság és a megyei rendőr-főkapitányság között. A településen azóta elvétve bírságolnak a rendőrök.
A szerző a Roma Sajtóközpont munkatársa.
