Nem kétséges, az országnak lesz 2011-es költségvetése, legfeljebb az lehet a kérdés, hogy lesz-e Matolcsy Györgye? Szerintünk igen - bár a gazdasági miniszter, faktum, nem könnyíti meg a saját helyzetét, legutóbbi önálló estjén (vasárnap a HírTv-ben) ismét 2011-re ígérte azt a 16 százalékos egykulcsos jövedelemadót, amiről más kormányhivatalnokok mint távlatosabb tervről beszéltek. De Matolcsy már annyi mindent mondott, amire rácáfolt az élet - lassan megszokjuk, hogy inkább költő ő, aki saját univerzumát lakja. Vagy inkább ő az Orbán Viktorban lakozó költő, és már csak ezért sem lenne ildomos megszabadulni tőle. Amúgy az összeg, amit a 16 százalékos szja-ra elmaradt költségvetési bevétel formájában költeni kéne, nagyjából 200-300 milliárd forint.
Még az is lehet, hogy lesz rá pénz.
Hiszen a költségvetés, ha az íróját nem fűtik különösebb ambíciók, nem egy nagy vasziszdasz, fogom az ideit, és elkezdem átírogatni, és csak arra vigyázok, hogy ne szálljon el velem a ló. Osztok, szorzok, ezt a sort meg megvágom, alultervezem az inflációt, kicsit mélyebbre nyúlok a "maradványok és zárolások" feliratú ládikában - ebben mindig akad jó pár el nem költött milliárd, ha ezeket végképp nem adom oda annak, akinek elvben járt volna, hanem hozzácsapom a jövő évi járandóságához, amit viszont épp ennyivel csökkentek, már a pénzemnél is vagyok. A 3 százalékos 2011-es hiánynál. És ha még ez sem lenne elég, legfeljebb nem emelek ezt-azt, még az inflációval sem: nyugdíjat, segélyt, ilyen-olyan juttatásokat. Tojok én a korrigálásra, fagyasztok én inkább be! De az is lehet, hogy még emelhetek is: ha csak a 2 százalékos gazdasági növekedés bejön jövőre, és miért ne jönne be, akkor annak a fele, vagyis 1 százaléknyi növekmény úgyis nálam, a büdzsében landol, és azt akár szét is oszthatom. Amilyen rendes fiú vagyok! Nem kell itt, sportnyelven szólva, amit annyira szeretek amúgy is, feltalálni a meleg vizet - és, tenném hozzá, csináltam már én ilyet, amikor például bevágott az orosz válság, olyan fegyelmezett költségvetést csináltam, hogy én magam is vigyázzban álltam előtte, pedig én csináltam! És mi van, ha az unió mégis megengedi a bűvészkedést a magánnyugdíj-pénztári befizetésekkel? Vagy ha jövőre is megvágom a bankokat? A távközlési cégeket? Hát nem futja ezekből a 16 százalékra?
A gazdaságpolitikai kormányzaton belüli torzsalkodások vélhetően a realista meg a fantaszta irányzat súrlódásaként foghatók fel, az utóbbi frontharcosa Matolcsy György. A realista költségvetés egyik előnye, hogy esetleg megvalósítható, és ezt esetleg el is hiszik páran azok közül, akiken az ország finanszírozhatósága múlik. Miközben van két hátránya is, az egyik, hogy piszkosul fog arra hasonlítani, amit az előző kormány csinált, és ez esetleg másnak is feltűnik, a másik meg, hogy nemigen fog arra hasonlítani, amit a Fidesz és Orbán Viktor mondott, hogy csinálni fog. Ezek azonban kezelhető problémák, a modern világunkban oly divatos "keretezés" és kommunikációs stratégia kérdése az egész, ennek lényege, hogy én beszélek, más nem, vagy ha beszél is, hát semmiképpen ne lehessen hallani, amit mond. A ködösítés már meg is kezdődött, vakuljunk meg, ha a kötcsei beszéd megszorításos része vagy a pintéri apokalipszis véletlenül szivárogtak ki: milyen jó lesz két hónap múlva látványosan törölgetni a verítéket a homlokunkról, hogy pfű, nehéz volt kimatekozni, de sikerült! Marad egy kicsi mindenkinek!
Ezzel szemben a fantazmagóriákra alapított költségvetés - a gazdaság "belső motorjainak" beizzítása, az "egyszeri és nagyarányú" adócsökkentés, ilyen emelés, olyan könnyítés, amolyan hitelkiváltás, mindaz, ami csak vinné a pénzt hirtelen - arra lehetne maximum jó, hogy az országot rövid úton összedöntse.
Ezért aztán nem is ilyenje lesz az országnak.
Valóban - súlyos prepotencia, hogy a magyar gazdaság valós állapotáról, meg arról, hogy mi vár az országra, mennyi pénze lesz és mire 2011-ben, lehetetlen egyenes és egyértelmű beszédre kényszeríteni a kormányzatot. Talán még ők maguknak sincs fogalmuk erről, mert az új kormányzati struktúra káoszában senki nem tudja, ki miért, kinek felel. De október 3-a után nem lesz fordulat - ha az ellenzéki pártok netán arra spekuláltak, hogy a kormány gazdasági káoszba taszítja az országot, és ők így szereznek pontokat a Fidesszel és Orbánnal szemben, vagy épp ellenkezőleg, a "megszorítások" elleni tiltakozásokkal, csalódni fognak. Azért jobban meg kell majd dolgozni.
Az sem reménytelen vállalkozás.
A fentiek szerinti realista költségvetésnek ugyanis van egy harmadik hátulütője is. Az jelesül, hogy mert nem szól majd semminő érdemi, szerkezeti változtatásról - és nem soroljuk fel megint, hány területen lenne ilyenre szükség -, semmi másra, csak a tovább-bukdácsolásra teszi alkalmassá az országot.
