Alap nélkül feljelentett, majd rágalmazott, most Polgárokért díjjal tüntették ki Gyula fideszes polgármesterét

Publicisztika

„Úgy fest, ebben a térségben ez az új irányzat. Azt tüntetik ki, aki minden alap nélkül feljelent békés polgárokat."

Igen nagy fantázia és elképesztő cinizmus kellett a Békés megyei közgyűlés részéről ahhoz, hogy augusztus utolsó napján Békéscsabán, a Vigadóban, nagy csinnadratta és pompa közepette Polgárokért díjban részesítse Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP) gyulai polgármestert. A megyenaphoz kapcsolódóan Békés Megyéért díjjal ismertek el egy, a kormánypárthoz közel álló népművészeti és egy nemzetiségi hagyományőrző egyesületet, valamint – „nagy” képzelőerő és kellő szervilisség kellett hozzá – a térség főispánját, aki láthatólag élvezi posztja új elnevezését. A történelmet kevéssé ismerő főispánnak fel sem tűnik, hogy a 21. század első negyedében vaskos anakronizmus és vérciki ez a főispánság. Ám lendüljünk túl ezen és az elismeréseken, hiszen tudjuk: a díjakat nem kapják, hanem adják.

Mégis kíváncsiak lennénk, ki volt vagy kik voltak Görgényi felterjesztője/felterjesztői a díjra, majd amikor a közgyűlési döntés előtt az illetékes szakbizottság, vagy bármilyen grémium megrostálta az elé kerülő neveket, akkor milyen szempontok merültek fel? A megyei közgyűlés pedig ezekre – a politikai akaratérvényesítésen túl – miért bólintott rá? (Már ha a díjnak van bármilyen pártpolitikán kívüli rangja.) Milyen megkérdőjelezhetetlen és mindent elsöprő érvhalmaz és tettek sokasága van Görgényi mellett, ami nehogy semmissé teszi, hanem teljességgel pozitívba fordítja át tevékenységét, miközben roppant csúnya és levakarhatatlan szeplőfoltok rondítják politikai arcélét? A közelmúltról beszélünk.

Alig két éve annak, hogy ország-világ előtt kiderült, az Orbán Viktor és a kormányzat iránti feltétlen megfelelési kényszerből az egyébként jogász végzettségű és korábban ügyvédként dolgozó Görgényi büntetőfeljelentést tett a rendőrségen rémhírterjesztés vélelmezett gyanúja miatt Csóka-Szűcs János gyulai polgár ellen, aki kétségkívül a helyi ellenzék egyik meghatározó alakja. Annyi volt a „bűne”, hogy még 2020 áprilisában egy Facebook-posztban arra hívta fel a figyelmet: a járványkórházzá minősített gyulai egészségügyi intézmény kong az ürességtől, miközben súlyosan beteg embereket küldtek haza vagy más intézményekbe.

Görgényi feljelentésében így fogalmazott: „(…) a felhívás valótlan tényeket tartalmazó híresztelést valósít meg. Ezért alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, illetve alkalmas a járvány elleni védekezés eredményességének akadályozására.” Emiatt a rendőrség – mint ahogy a régi, „szép” időkben – egy májusi hajnalon nagy erőkkel kivonult Csóka-Szűcs házához, akit álmából keltettek fel. Rémhírterjesztés gyanúja miatt házkutatást tartottak az ingatlanban, lefoglalták a számítógépét és mobiltelefonját, majd előállították a Gyulai Rendőrkapitányságra, ahol rabosították és kihallgatták. Négy óra múlva úgy engedték el a mozgássérült férfit, hogy nem vitték haza. Gyalog, nagy sokára ért otthonába.

Az ügy élénk nemzetközi visszhangot keltett. Már másnap a német törvényhozásban, a Bundestagban és az Európai Parlamentben ezzel összefüggésben tiltakozó felszólalások hangoztak el, az akkori olasz miniszterelnök, Giuseppe Conte személyesen érdeklődött a fejleményekről, a világsajtó pedig Gyuláról írt és tudósított. Az előállítás és kihallgatás után két nappal a Gyulai Járási Ügyészség bűncselekmény hiánya miatt megszüntette az eljárást. Ez annyit jelentett, hogy a túlbuzgó Görgényi minden ok és alap nélkül tett büntetőfelejelentést Csóka-Szűcs ellen. Talleyrand híres mondása szerint: „Ez több, mint bűn, ez a hiba.”

De nem csak ez, hanem a közelmúlt egy másik történése is elkerülhette a Békés megyei közgyűlés díjakat osztogató többségének a figyelmét. Idén februárban a Békéscsabai Járásbíróság rágalmazás miatt bűnösnek mondta ki Görgényi Ernőt, mert olyan állításokat tett, amelyek alkalmasak voltak egykori helyettese és volt párttársa, Galbács Mihály becsületének csorbítására. A bíróság szerint ráadásul egy polgármester rágalmazott, akinek a presztízse miatt a közvélemény hajlamos hinni. Az ítélet roppant kínos a gyulai politikus számára, miközben sok kétség nem fér hozzá, hogy hamarosan, másodfokon hasonló következtetésre jut majd jogerős ítéletében a Szegedi Törvényszék is.

„Úgy fest, ebben a térségben ez az új irányzat. Azt tüntetik ki, aki minden alap nélkül feljelent békés polgárokat. S hogy még abszurdabb legyen, az ilyen kap »Polgárokért« díjat” – mondta lapunknak Görgényi friss kitüntetése kapcsán Csóka-Szűcs János.

(Címlapképünkön: Görgényi Ernő 〈k〉 a Polgárokért díjjal: Forrás: Görgényi Ernő Facebook)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.