Antal Dániel

Alul a víz, felül a gálya

Miniszterelnök-jelölti stratégiák és a népszuverenitás helyreállítása

  • Antal Dániel
  • 2021. szeptember 29.

Publicisztika

Az előválasztási kampány újranyitotta a magyar politikai nyilvánosságot, és lőn: öt párt valódi alternatívákat tárt a demokratikus tábor szavazói elé. A sok nehézség árán létrehozott ellenzéki előválasztás első miniszterelnök-jelölti vitáján öt különböző karakterű politikus tűnt fel a színen, a másodikon pedig ugyanők már komoly vitába bocsátkoztak, és két igencsak különböző jövőképet vetítettek elénk.

A választók nagy része elől gondosan eltakart, a közösségi médiában és a korlátozott szabad nyilvánosságban zajló adok-kapok pedig az elmúlt tizenegy év első érdemi politikai vitája lett arról, hogy mi következik a NER után. Hogyan lehet a Fidesz forgatókönyve szerint megrendezett, nem szabad és nem tisztességes választás után helyreállítani a demokráciát?

Dobrev Klára azt ígéri, hogy kétharmados parlamenti többség nélkül is lebontja a NER közjogi rendszerét, hatályon kívül helyezi az Alaptörvényt, és elbocsátja a kétharmados szabállyal bebetonozott tisztségviselőket. Karácsony Gergely ezzel szemben azt állítja, hogy „nem lehet legitim módon módosítani az Alaptörvényen egyszerű többséggel”.

Az előválasztások alatt nem elvárható, hogy a jelöltek pontos rendszerváltó programmal rendelkezzenek, vagy ha van nekik ilyen, felfedjék – a hatalom minden eszközzel megpróbálná ezek megvalósítását ellehetetleníteni. Az ő feladatuk most az, hogy a zöld, liberális, szocialista, nacionalista irányultságú, demokratikus szavazókat közös, demokratikus frontban egyesítsék, amelynek a vezetését és hangsúlyait ezek a választópolgárok az előválasztáson legitimálják.

Mégis, a demokratikus nyilvánosság szűk tereiben muszáj arról is beszélni, hogy miként zajlott a rendszerváltás 1945-ben Németországban, Japánban vagy Magyarországon. Arról, hogy hogyan szűnt meg a kommunizmus Kelet-Európában és az apartheid Dél-Afrikában 1990-ben, és hogy miért lett rövid életű az 1918-ban, 1945-ben, 1956-ban és 1989-ben megteremtett magyar demokrácia.

Fél év múlva az előválasztáson győztes miniszterelnök-jelölt vezetésével a demokratikus pártoknak az összes választó többségét kell egy olyan program mögé állítaniuk, amely hazánk ökológiai korlátainak tiszteletben tartása mellett képes tartós demokráciát és jólétet hozni. Amely minden polgár előtt újranyitja a valódi vita lehetőségét, s olyan demokratikus nyilvánosságot alapoz meg, amelyben végre szó eshet arról, hogy miként fog ez az elnéptelenedő és elsivatagosodó ország nyugdíjat fizetni vagy ivóvizet biztosítani a polgárainak a 21. században – ahelyett, hogy a kleptokrácia kiszolgálóinak beteges fantáziálását hallgatnánk óvodás kisfiúk fütyijének levágásáról és az iskoláskor előtti nemváltó műtétekről.

Magyarország 500 éven át hőn vágyott független államiságát azzal a trianoni békeszerződéssel nyerte vissza, amelyet a NER nemzeti gyásznapnak nyilvánított. Az azóta eltelt 101 év alatt 15–20 évente történtek rendszerváltások, vagyontranszferek, nyugdíjelkobzások, sortüzek és akasztások. Az elmúlt 32 évben átéltünk egy demokratikus és egy antidemokratikus rendszerváltást is, s így minden tapasztalatunk megvan arra, hogy ne csak azt gondoljuk végig, ki mit rontott el 1989-ben és 2010-ben, de azt is, hogy most hogyan ne rontsuk el.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.