Antal Dániel

Alul a víz, felül a gálya

Miniszterelnök-jelölti stratégiák és a népszuverenitás helyreállítása

  • Antal Dániel
  • 2021. szeptember 29.

Publicisztika

Az előválasztási kampány újranyitotta a magyar politikai nyilvánosságot, és lőn: öt párt valódi alternatívákat tárt a demokratikus tábor szavazói elé. A sok nehézség árán létrehozott ellenzéki előválasztás első miniszterelnök-jelölti vitáján öt különböző karakterű politikus tűnt fel a színen, a másodikon pedig ugyanők már komoly vitába bocsátkoztak, és két igencsak különböző jövőképet vetítettek elénk.

A választók nagy része elől gondosan eltakart, a közösségi médiában és a korlátozott szabad nyilvánosságban zajló adok-kapok pedig az elmúlt tizenegy év első érdemi politikai vitája lett arról, hogy mi következik a NER után. Hogyan lehet a Fidesz forgatókönyve szerint megrendezett, nem szabad és nem tisztességes választás után helyreállítani a demokráciát?

Dobrev Klára azt ígéri, hogy kétharmados parlamenti többség nélkül is lebontja a NER közjogi rendszerét, hatályon kívül helyezi az Alaptörvényt, és elbocsátja a kétharmados szabállyal bebetonozott tisztségviselőket. Karácsony Gergely ezzel szemben azt állítja, hogy „nem lehet legitim módon módosítani az Alaptörvényen egyszerű többséggel”.

Az előválasztások alatt nem elvárható, hogy a jelöltek pontos rendszerváltó programmal rendelkezzenek, vagy ha van nekik ilyen, felfedjék – a hatalom minden eszközzel megpróbálná ezek megvalósítását ellehetetleníteni. Az ő feladatuk most az, hogy a zöld, liberális, szocialista, nacionalista irányultságú, demokratikus szavazókat közös, demokratikus frontban egyesítsék, amelynek a vezetését és hangsúlyait ezek a választópolgárok az előválasztáson legitimálják.

Mégis, a demokratikus nyilvánosság szűk tereiben muszáj arról is beszélni, hogy miként zajlott a rendszerváltás 1945-ben Németországban, Japánban vagy Magyarországon. Arról, hogy hogyan szűnt meg a kommunizmus Kelet-Európában és az apartheid Dél-Afrikában 1990-ben, és hogy miért lett rövid életű az 1918-ban, 1945-ben, 1956-ban és 1989-ben megteremtett magyar demokrácia.

Fél év múlva az előválasztáson győztes miniszterelnök-jelölt vezetésével a demokratikus pártoknak az összes választó többségét kell egy olyan program mögé állítaniuk, amely hazánk ökológiai korlátainak tiszteletben tartása mellett képes tartós demokráciát és jólétet hozni. Amely minden polgár előtt újranyitja a valódi vita lehetőségét, s olyan demokratikus nyilvánosságot alapoz meg, amelyben végre szó eshet arról, hogy miként fog ez az elnéptelenedő és elsivatagosodó ország nyugdíjat fizetni vagy ivóvizet biztosítani a polgárainak a 21. században – ahelyett, hogy a kleptokrácia kiszolgálóinak beteges fantáziálását hallgatnánk óvodás kisfiúk fütyijének levágásáról és az iskoláskor előtti nemváltó műtétekről.

Magyarország 500 éven át hőn vágyott független államiságát azzal a trianoni békeszerződéssel nyerte vissza, amelyet a NER nemzeti gyásznapnak nyilvánított. Az azóta eltelt 101 év alatt 15–20 évente történtek rendszerváltások, vagyontranszferek, nyugdíjelkobzások, sortüzek és akasztások. Az elmúlt 32 évben átéltünk egy demokratikus és egy antidemokratikus rendszerváltást is, s így minden tapasztalatunk megvan arra, hogy ne csak azt gondoljuk végig, ki mit rontott el 1989-ben és 2010-ben, de azt is, hogy most hogyan ne rontsuk el.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.