Amikor a jól fizetett gyulai propagandista megsértődik és hülyeségeket beszél

Publicisztika

Nemrégiben a képviselő-testület ülésen egy interpelláció keretében megkérdezték a Fidesz helyi öklét, a közpénzből működő lap vezetőjét, miért nem tudósított az elmúlt időszak legnagyobb politikai eseményéről, Magyar Péter újbóli, ismét Gyuláról induló országjárásáról a Gyulai Hírlap. Erre éktelen ostobaságot mondott – és megsértődött, minősített.

Nem előzmény nélküli, ami történt. 2024 áprilisának közepén első országjárását is Gyulán kezdte meg Magyar Péter. Akkor alig két hónappal voltunk túl a mentelmi ügy első hullámán, amelybe belebukott Novák Katalin államfő és Magyar volt felesége, Varga Judit volt igazságügyi miniszter. Akkor közel ezerötszázan mentek el a gyulai várhoz, ahol platós autójáról szólt a helyiekhez egy, a rendszerrel szembekerült ember, aki minden volt akkor még, csak az ellenzék vezetője nem. Ekkora tömeget a rendszerváltás óta nem látott a békési fürdőváros közéleti eseményen.

Éppen ezen a napon jelent meg portálunkon az a cikk, amely arról számolt be, hogy a város fideszes polgármestere, Görgényi Ernő egy 2019-es telefonbeszélgetésben megzsarolta és megfenyegette párt- és frakciótársát, Torma Bélát, a helyi postai vezetőjét azzal: ha nem ad át politikailag fontos információkat a kormánypártnak, s ha ezzel elárulja a Fidesz, abból baja lesz. A gyulai városvezetőt azóta hivatali visszaélés gyanújával feljelentették. Magyar ezért maffiafőnöknek nevezte Görgényit. Gyulán kezdett országjárása egyébként óriási sajtóérdeklődést váltott ki. Lapunkon kívül jelen volt az eseményen a Telex, a 24.hu, a HVG, a 444.hu, a beol.hu, a távirati iroda, sőt a Hír Tv is. Beszámolt róla az RTL Klub, az ATV, a Népszava, a Szeged.hu, s nagyjából minden szóba jöhető médium.

Kettőt kivéve: a két helyit, az önkormányzati tulajdonban lévő és közpénzekből működő Gyulai Hírlapot és a Szeged-Csanádi Egyházmegye tulajdonában lévő Gyula Tv-t, amely szerződéses kapcsolatban áll a várossal. Pedig nekik igen közeli volt ez a rendezvény, ráadásul fontos és nagy látogatottságú is. Megjegyzendő, hogy a német és az osztrák közszolgálati televízió, a ZDF és az ORF külön stábot küldött Gyulára, amire a fürdőváros történelmében még nem volt példa. Akkor nemes egyszerűséggel azt válaszolta Mocsár-Pörjés József, a Gyulai Hírlap főszerkesztője, azért nem tudósítottak az eseményről, mert „nem kaptak rá meghívót”. Holott három nappal az esemény előtt a rendezők közzétették, hol és mikor indul Magyar országjárása, s melyik lesz az első tíz helyszín. Minden médium ez alapján jött el. A fővárosból, valamint Németországból és Ausztriából is.

Az élet ismétli magát. Az idén március elsején, immár nem csak az ellenzék vezető pártjának elnökeként, hanem a közvélemény-kutatások alapján hónapok óta a legnagyobb támogatottságot felmutató politikai formáció vezetőjeként ismét Gyulán kezdte országjárását Magyar Péter, amiről ismét nem számolt be a Gyulai Hírlap. Március végén erről kérdezte Sióréti Gabriella helyi ellenzéki képviselő interpellációjában Mocsár-Pörjést. Mivel az interpellációt írásban előre be kell adni, így a főszerkesztő tudta, hogy őt fogják kérdezni, ezért készült. Kétféleképpen is. Egyrészt azzal, hogy a „függetlenség” látszat még véletlenül se erősítse, egy olyan felsőt vett fel, amelyen az virított: „0 % Libernyák”.

Másrészt megsértődött azon a kérdésen, ami tényleg adta magát: miért maradt el a tudósítás? Főként úgy, hogy néhány fős, gyakorlatilag alig valakit érdeklő eseményekről rendszeresen beszámolnak. A főszerkesztő gúnyosan annyit mondott, hogy „nagyon szívesen részt vesz ebben a játékban”, majd emlékeztette a kérdezőt, hogy „egy elvtársa” (ez volna a kommunistázás) egy évvel ezelőtt már megkérdezte. Ekkor a fideszes polgármester rászólt, hogy ne minősítsen, azonban a továbbiakban a városvezetés jót kuncogott a Fidesz helyi öklének számító propagandista ellenzéki képviselőket sértő „válaszán”. Belekevert ebbe mindent. Szóba hozott rúdtáncot és azt, hogy tudja, Sióréti lesz a Tisza országgyűlésiképviselő-jelöltje a Gyula központú választókerületben, holott erről az érintett sem tud. Majd ironikusan és ingyenesen kommunikációs „tanácsokat” adott, szóba hozott mindent és mindenkit, aki kényes ízlésével szemben mer gondolkodni. Sőt, azt is megjegyezte – miközben már hosszabb ideje nem a feltett kérdésre válaszolt –, hogy ő is szívesen kérdezne, de tudja, nem teheti.

Korábban és most is a nagy „szakmai” érv az volt, hogy: „Nem kaptunk írásos meghívót.” Ez többszörösen sem igaz. A szervezők, ahogy egy éve, úgy most is közzétették az országjárás állomásait, s annak időpontjait. Ez a Gyulai Hírlapon kívül mindenkinek érthető volt. Ha úgy tekintjük a világot, hogy információnak csak a szerkesztőségekbe írásban beküldött meghívó számít – márpedig ez nagyon nem így van –, akkor rossz választ adott az a propagandista, aki nem tudni miért, nagyra van saját maga „szakmaiságával”. Továbbá ha ez a hajánál fogva előrángatott érv igaz lenne, akkor egy újság szerkesztésének legfőbb elve a szerkesztőségbe beérkező meghívók megléte és száma volna. Ebből újságot nem lehetne készíteni és szerkeszteni, csak valami unalmas közlönyt összeállítani. Ez volna a cél? Ha van bármilyen eseményre a szerkesztőségbe beérkező írásos meghívó, akkor kimegy a Gyulai Hírlap és tudósít, ha nincs ilyen, bár tudomásukra jut és fontos, nem lépnek egy tapodtat sem, nem lesz cikk?

Ez pedig elvezet ahhoz az abszurd helyzethez, hogy a beérkezett meghívó megléte felülír mindent: közéleti, kulturális, gazdasági, pénzügyi fontosságot, bármelyen hírértéket, szerkesztőségi megfontolást. Ilyen alapon tavaly áprilisban és most március elsején – szemben a Gyulai Hírlap kétségkívül „helyes” gyakorlatával – minden más médium annak ellenére ment el az eseményekre, hogy konkrét írásbeli meghívót kapott volna. Azaz, szakmailag helytelen választ adtak, hogy beszámoltak az eseményekről. Ezt a nyakatekert főszerkesztői magyarázatot vigyük tovább a maga torz és hazug logikája mentén. Volt sajtómeghívó a Kennedy-gyilkosságra, volt meghívó a Holdra szállásra, a berlini fal lebontására, a New York-i ikertornyok lerombolására? Ha a válasz az, hogy nem, akkor is azt látjuk, ezeknek az eseményeknek mégis volt olyan hírértéke, sőt, világtörténelemet formáltak.

„Nagy fideszes vagyok, a Párt helyi ökle, messze több mint egymilliós fizetésem és pozíciómat féltem, utolsó leheletemig, sőt, azon túl is kiszolgálom ezt a rendszert. Éppen ezért utálom az ellenzéket, bőszen kommunistázom, gyűlölöm Magyar Pétert és soha nem törekedtem a kiegyensúlyozott és pártatlan tájékoztatásra, sőt, büszkén cenzúrát gyakorlok. Mindenkibe belerúgok, aki nem a Fidesz és a gyulai városvezetők dicsőségét zengi, és kiszorítok mindenkit, aki nem ízlésem szerint való. Egész eddigi működésem erre példa. Van még kérdés?” Ha egy kicsit őszinte lett volna, akkor Mocsár-Pörjés Józsefnek, a Gyulai Hírlap ügyvezetőjének és főszerkesztőjének ezt a választ kellett volna adni az interpellációra, amelyhez a „0 % Libernyák” feliratú felsője tökéletes jelmezként szolgált volna. Nem mellékesen a Fidesz kizárólagos pártpropagandáját minden gyulai pénzéből teszi. A (vidéki) sajtószabadság nagyobb dicsőségére.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.