Az egész felől nézve

  • .
  • 2009. szeptember 10.

Publicisztika

Magyar Narancs, 2009. július 9. Tisztelt Szerkesztőség! Lapjukban B.
I. szignóval méltató recenzió jelent meg Korpás Zoltán: V. Károly és Magyarország (1526-1538) című könyvéről. A szerző írását így kezdi: "Nem akarnék nagy feneket keríteni neki, engem mégis meglepett, hogy ez a kötet nem a Habsburg Intézet gondozásában jelent meg. Igaz, a szerző többek között a Habsburg-kori Kutatások Közalapítványának is hálás a segítségért, a köszönetnyilvánításokból azonban kiviláglik, hogy a könyv megszületését mások sokkal inkább ambicionálták. Pedig a magyar nyelvű Habsburg-irodalom igen értékes, és a jövőben megkerülhetetlen alapkutatásáról van szó."

A recenzens értetlenkedése és azon állítása, miszerint mások jobban ambicionálták volna ennek a kitűnő munkának a megjelenését, alaptalan. Ha megnézte volna a honlapunkat (www.habsburg.org.hu), megállapíthatta volna, hogy 2004-2005-ben Korpás Zoltánnak ösztöndíjat biztosítottunk ahhoz, hogy munkáját el tudja készíteni. Pályázatának témája: Magyarország V. Károly törökellenes politikájában. A 9 hónapos pályázat nettó összege 1 800 000 Ft volt. Továbbá 2008-ban a szerző immár a könyv megjelenéséhez újabb 200 000 Ft támogatásban részesült. Nem véletlen, hogy a szerző - korrekt módon - külön köszönetet mond a Habsburg-kori Kutatások Közalapítványnak.

Kifejezetten örülünk annak, hogy munkáját mások is támogatásra érdemesnek ítélték, de az nem állítható, hogy tőlünk ne kapta volna meg mindazt, amit kért, s az sem, hogy ennek a kitűnő könyvnek a létrejövetelét mások jobban ambicionálták volna.

A szerzőt megjelent munkája minősíti, minket az, hogy érdemesnek és támogatandónak tartjuk-e, az újságírót pedig az, hogy utánanéz-e a tényeknek. Mi fontosnak tartjuk azt, amiért létezünk, s ami arról szól, hogy felelősséggel gazdálkodunk a közpénzzel. A felelősség része az is, hogy támogatjuk a tematikájában profilunkhoz illeszkedő fiatal társadalomtudósok kutatásait és szakmai kiteljesedését.

Jó néven vennénk, ha ezt más is méltányolná.

Tormássy Zsuzsanna, a Habsburg-kori Kutatások Közalapítvány titkára

Figyelmébe ajánljuk

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.