Pál Monika

Béke és borjúhús

Hogyan mentette meg az Európai Bizottság és Rishi Sunak a Brexitet és Észak-Írországot?

Publicisztika

Észak-Írországban súlyos állapotban van az a többször meglőtt rendőr, John Caldwell, aki a paramilitáris erőszak elkövetői után nyomozott. Az omagh-i bűncselekmény mögött a rendőrség az Új Ír Köztársasági Hadsereg, a New IRA tagjait sejti.

A hír mögé a több évtizedes, és a 60-as évek vége óta közel 3700 halálos áldozatot követelő észak-írországi konfliktus történetét, a terrorista cselekmények hosszú sorát rajzolhatjuk fel. Omagh neve hallatán emlékezetben visszarepülünk 1998. augusztus 29-ig, amikor egy Vauxhall Cavalierbe rejtett bomba robbant a helyi bevásárlóközpontban, 29 civil életét követelve. Az északír békemegállapodás aláírása és az azt megerősítő népszavazás után járunk pár hónappal – a különösen brutális cselekményt azok követték el, akik a tárgyalásos kiegyezés helyett továbbra is az erőszak útját választották. Az 1998-as omagh-i merénylők – bár jogerősen nem sikerült őket elítélni  – a békét elfogadó Ír Köztársasági Hadsereg szakadárjai voltak – mint ahogy egy hasonló csoport, az Új IRA állhat az idei februári rendőrgyilkossági kísérlet mögött is.

 

Szélsőségesek kényszeralkuja

Az 1998-as nagypénteki egyezmény vallási ünnepet idéz fel egy olyan területen, ahol a vallás, az etnikai hovatartozás csoportképző ereje alkotmányos, politikai törésvonallá merevült az unionisták, a brit tudatú protestánsok és a nacionalistáknak vagy republikánusoknak nevezett ír tudatú katolikusok között. Huszonöt éve ez az egyezmény a sorvezető – sokszor döcögő kormányzással, szünetelő intézményekkel, de ez garantálja a békét és nyugalmat Észak-Írország két olyan közössége között, amelyek merőben másképp képzelik el a tartomány sorsát. A nacionalisták és a republikánusok az Ír-sziget, az ír nemzet egyesítésének, az unionisták – és a protestáns lakosság legmilitánsabb szegmense, a lojalisták – a brit koronához való legszorosabb kötődésnek az álmát dédelgették, kibékíthetetlenül.

A nagypénteki egyezmény felett atyáskodó Írország és Egyesült Királyság afféle garantorként szó szerint kézfogásra, a politikai kerek­asztalhoz kényszerítette a korábban gyilkoló terroristákat is. Épp ez volt a siker záloga: az, hogy nem a két közösség mérsékelt politikai képviselői egyeztek meg, hanem az erőszakért felelős paramilitáris szervezetek, illetve politikai reprezentánsaik. A fegyvereket (nagyrészt) beszolgáltatták, a „politikai foglyok” (más megfogalmazásban: elítélt terroristák) nagy részét amnesztiával kiengedték a börtönből, a tartomány önkormányzatot kapott és békét. És azt a jogot, hogy a lakosság többsége – egyszer, valamikor – maga dönthessen arról, hova szeretne tartozni, marad-e az Egyesült Királyságban vagy az Ír Köztársasághoz csatlakozik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.