Földényi F. László

Edward Young jóslata

A kritikai gondolkodás alkonya

  • Földényi F. László
  • 2025. január 8.

Publicisztika

Edward Young angol költő 1759-ben Vélekedések az eredeti kompozícióról című esszéjében feltette a kérdést: „Eredetinek születve hogyan lehetséges, hogy másolatokként halunk meg?” Válasza: mert majmokként viselkedünk és egymást utánozzuk.

Young egy hosszú élet végére érve, 76 évesen jutott erre a gondolatra, és már nem érhette meg, hogy írása kétszeresen is fontossá válik az utókor számára. Hamarosan Európa-szerte arról vitatkoztak, mitől zseni egy zseni, s mindenki őrá hivatkozott: attól, hogy nem majom. A zsenik kora azonban nem tartott sokáig; a romantika erőforrásai a 19. század első harmadára kimerültek. Young azonban változatlanul aktuális maradt, még ha a nevét sem említve idézték, ahogy a német filozófus, Karl Jaspers tette A kor szellemi helyzete című, 1931-es könyvében, amelyben azt járta körül, hogy a modern ember hogyan süppedt bele a „tömeglétbe”, amely mindenkit uniformizál. Jaspers kérdése kimondatlanul is ez: miként tudunk majomból visszaváltozni emberré?

José Ortega y Gasset vagy Thomas Mann sem hivatkozott Youngra. Pedig ők is tartottak a majomléttől. 1929-ben A tömegek lázadásában Ortega ezt írta: a „nivellációk, az alá­me­rü̈lé́s korában élünk. Elmerülnek a sorsok, elmerül a kultúra a különböző társadalmi osztályok között”. És, tette hozzá, pedig hol vannak még a 2020-as évek: „elmerülnek a nemek” („los sexos”). És miért? Mert „a világrészek is elmerülnek”. Nem használja ugyan a globalizáció szót, de már arról ír. Egy évvel később Thomas Mann előadást tartott Berlinben Beszéd a németekhez címmel, amelynek ezt az alcímet adta: Felhívás az észhez. Akár napjainkban is írhatta volna. Két olyan jelenségre hívta fel a figyelmet, amelyek majomlétbe kényszerítik az embereket. Az egyik a „hagymázas barbár félműveltség”, amelynek kedvenc kifejezései: rasszista, népies, vértestvéri, hősies. A másik a „primitív tömegdemokratikus alpári eldurvultság”, amely az egész világot behálózza, s amelynek legfeltűnőbb megnyilvánulásai a többi közt a „sporteredmények lármája és szenzációja, a tömegeket vonzó sztárok túlbecsültsége és észtveszejtő felüldíjazása”.

Mindhárman röviddel a fasizmus hatalomra kerülése előtt szólaltak meg. Anélkül, hogy nevén nevezték volna (Jaspers ugyan említette, hogy a magukat elveszettnek érzők vágynak egy Führerre), a fasizmus térhódítását nem a fajelmélettel, nem egyesek veleszületett gonoszságával vagy az autokraták hatalmi tébolyával magyarázták, hanem a tömegtársadalommal, a globálissá váló gazdasággal és a kultúra elértéktelenedésével. Mindhárman megállapították, hogy a modern tömegdemokrácia és a globalitás menthetetlenül aláássa azt az európai rendet, amelyet valamikor a vesztfáliai béke során jelöltek ki. A nemzetállamok határait alig pár száz éve jelölték csak ki, és máris repedeznek. Emiatt Európa a fokozódó káosszal kénytelen szembenézni. Alig ért véget az I. világháború, Európa máris egyre ingatagabb lett.  Thomas Mann szavaival: „A nagy ingerültség” lett úrrá a földrészen. A varázshegy utolsó előtti fejezetének volt ez a címe – 1924-ben.

1692660065

 
 
Régen minden jobb volt
Fotó: Getty Images
 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.