László Csaba

Hogyan vágjunk át az aknamezőn?

A magyar gazdaság újjáépítéséről – II. rész  

Publicisztika

Mi jöjjön 2026-ban a NER bukása után – a gazdaság területén? Cikkünk első részében, melyet a Narancs előző, 2024. december 19-i számában közöltünk, tudós szerzőnk az új, kívánatos kormányzati struktúra és az aprómunka kérdéseivel foglakozott, és a kibontakozás feltételeit az euró bevezetésében, valamint a gazdasági versenysemlegesség, a jogbiztonság és a közbeszerzések tisztaságának visszaállításában jelölte meg. Mi kéne még?

A sorozat első része itt olvasható: 

Az Orbán utáni Magyarország legfontosabb és legsürgősebb feladata, hogy rendeznie kell a külpolitikai viszonyunkat a legfontosabb szövetségeseinkkel. Ez több külföldi működő beruházást hozhatna Magyarországra, és rövid távon pedig elindíthatná az EU-pénzek beáramlását, amire az országnak hatalmas szüksége van. Tételezzük fel, hogy a befagyasztott uniós forrásokat is sikerül az Orbán utáni kormánynak felszabadítani. A jelenlegi, 2027-ig tartó uniós költségvetési ciklusban a különböző kötelezettségvállalások miatt a mozgástér így is korlátozott lesz – de amit lehet, azt újra kell gombolni.

Az uniós források és az állami támogatások

Az Orbán-kormányok az uniós források jó részét – programszerűen – piaci alapon működő ágazatok piaci szereplőinek támogatására költötték. Ez a megközelítés súlyosan sérti a versenyt, s ezért az unió szintjén is tévútnak gondolom. Személyesen is hallottam befektetőktől, hogy nem fognak bele egy-egy beruházásba, mert úgyse tudnak a mindenféle uniós és/vagy állami támogatással kitömött NER-szereplőkkel versenyezni.

A KPMG–GKI 2016-ban készült, nyilvánosan hozzáférhető kutatásának egyik legfontosabb tanulsága, hogy az uniós támogatást felszipkázó cégek nem lesznek hatékonyabbak és pénzügyileg eredményesebbek, mint az abból kimaradó vállalatok. (A szerző korábban a KPMG partnereként dolgozott – a szerk.) A mezőgazdasági támogatások torzító hatásairól is számos elemzés született. Soha annyi külső forrást a magyar mezőgazdaság nem kapott, mint az elmúlt évtizedben – és hiába van itt a nyakunkon a klímaváltozás, ma ennek ellenére kisebb az országban az öntözhető területek aránya, mint a szocializmusban volt.

Égető szükség van tehát a prioritások átrendezésére: piaci ágazatoknak, piaci szereplőknek nem szabad támogatást adni, s ehelyett a zöld átállásra, az energiatakarékosságra, az oktatásra, az egészségügyre, az egészséges életmódra, a K+F-re, valamint az infrastruktúra fejlesztésére, ezen belül is a katasztrofális állapotban lévő alsórendű utak és az összeomlóban lévő vasúti rendszer rendbe hozására kell a forrásokat átirányítani.

Az állami szerepvállalás

Az Orbán-kormány kedvelt eszköze, hogy egyes gazdaságpolitikai céljainak érdekében a felelősséget és a költségeket a piaci szereplőkre terheli, és ezzel rövid távon kíméli a költségvetést és az adófizetőket. Ám ez a kormányzati „innováció” hosszabb távon már korántsem fest olyan jól. Ezek az intézkedések nem csak a jogbiztonság elvét sértik, de a gazdasági hatásaik is kétségesek. Lássunk pár példát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.