László Csaba

Hogyan vágjunk át az aknamezőn?

A magyar gazdaság újjáépítéséről – II. rész  

Publicisztika

Mi jöjjön 2026-ban a NER bukása után – a gazdaság területén? Cikkünk első részében, melyet a Narancs előző, 2024. december 19-i számában közöltünk, tudós szerzőnk az új, kívánatos kormányzati struktúra és az aprómunka kérdéseivel foglakozott, és a kibontakozás feltételeit az euró bevezetésében, valamint a gazdasági versenysemlegesség, a jogbiztonság és a közbeszerzések tisztaságának visszaállításában jelölte meg. Mi kéne még?

A sorozat első része itt olvasható: 

Az Orbán utáni Magyarország legfontosabb és legsürgősebb feladata, hogy rendeznie kell a külpolitikai viszonyunkat a legfontosabb szövetségeseinkkel. Ez több külföldi működő beruházást hozhatna Magyarországra, és rövid távon pedig elindíthatná az EU-pénzek beáramlását, amire az országnak hatalmas szüksége van. Tételezzük fel, hogy a befagyasztott uniós forrásokat is sikerül az Orbán utáni kormánynak felszabadítani. A jelenlegi, 2027-ig tartó uniós költségvetési ciklusban a különböző kötelezettségvállalások miatt a mozgástér így is korlátozott lesz – de amit lehet, azt újra kell gombolni.

Az uniós források és az állami támogatások

Az Orbán-kormányok az uniós források jó részét – programszerűen – piaci alapon működő ágazatok piaci szereplőinek támogatására költötték. Ez a megközelítés súlyosan sérti a versenyt, s ezért az unió szintjén is tévútnak gondolom. Személyesen is hallottam befektetőktől, hogy nem fognak bele egy-egy beruházásba, mert úgyse tudnak a mindenféle uniós és/vagy állami támogatással kitömött NER-szereplőkkel versenyezni.

A KPMG–GKI 2016-ban készült, nyilvánosan hozzáférhető kutatásának egyik legfontosabb tanulsága, hogy az uniós támogatást felszipkázó cégek nem lesznek hatékonyabbak és pénzügyileg eredményesebbek, mint az abból kimaradó vállalatok. (A szerző korábban a KPMG partnereként dolgozott – a szerk.) A mezőgazdasági támogatások torzító hatásairól is számos elemzés született. Soha annyi külső forrást a magyar mezőgazdaság nem kapott, mint az elmúlt évtizedben – és hiába van itt a nyakunkon a klímaváltozás, ma ennek ellenére kisebb az országban az öntözhető területek aránya, mint a szocializmusban volt.

Égető szükség van tehát a prioritások átrendezésére: piaci ágazatoknak, piaci szereplőknek nem szabad támogatást adni, s ehelyett a zöld átállásra, az energiatakarékosságra, az oktatásra, az egészségügyre, az egészséges életmódra, a K+F-re, valamint az infrastruktúra fejlesztésére, ezen belül is a katasztrofális állapotban lévő alsórendű utak és az összeomlóban lévő vasúti rendszer rendbe hozására kell a forrásokat átirányítani.

Az állami szerepvállalás

Az Orbán-kormány kedvelt eszköze, hogy egyes gazdaságpolitikai céljainak érdekében a felelősséget és a költségeket a piaci szereplőkre terheli, és ezzel rövid távon kíméli a költségvetést és az adófizetőket. Ám ez a kormányzati „innováció” hosszabb távon már korántsem fest olyan jól. Ezek az intézkedések nem csak a jogbiztonság elvét sértik, de a gazdasági hatásaik is kétségesek. Lássunk pár példát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.