László Csaba

Hogyan vágjunk át az aknamezőn?

A magyar gazdaság újjáépítéséről – II. rész  

Publicisztika

Mi jöjjön 2026-ban a NER bukása után – a gazdaság területén? Cikkünk első részében, melyet a Narancs előző, 2024. december 19-i számában közöltünk, tudós szerzőnk az új, kívánatos kormányzati struktúra és az aprómunka kérdéseivel foglakozott, és a kibontakozás feltételeit az euró bevezetésében, valamint a gazdasági versenysemlegesség, a jogbiztonság és a közbeszerzések tisztaságának visszaállításában jelölte meg. Mi kéne még?

A sorozat első része itt olvasható: 

Az Orbán utáni Magyarország legfontosabb és legsürgősebb feladata, hogy rendeznie kell a külpolitikai viszonyunkat a legfontosabb szövetségeseinkkel. Ez több külföldi működő beruházást hozhatna Magyarországra, és rövid távon pedig elindíthatná az EU-pénzek beáramlását, amire az országnak hatalmas szüksége van. Tételezzük fel, hogy a befagyasztott uniós forrásokat is sikerül az Orbán utáni kormánynak felszabadítani. A jelenlegi, 2027-ig tartó uniós költségvetési ciklusban a különböző kötelezettségvállalások miatt a mozgástér így is korlátozott lesz – de amit lehet, azt újra kell gombolni.

Az uniós források és az állami támogatások

Az Orbán-kormányok az uniós források jó részét – programszerűen – piaci alapon működő ágazatok piaci szereplőinek támogatására költötték. Ez a megközelítés súlyosan sérti a versenyt, s ezért az unió szintjén is tévútnak gondolom. Személyesen is hallottam befektetőktől, hogy nem fognak bele egy-egy beruházásba, mert úgyse tudnak a mindenféle uniós és/vagy állami támogatással kitömött NER-szereplőkkel versenyezni.

A KPMG–GKI 2016-ban készült, nyilvánosan hozzáférhető kutatásának egyik legfontosabb tanulsága, hogy az uniós támogatást felszipkázó cégek nem lesznek hatékonyabbak és pénzügyileg eredményesebbek, mint az abból kimaradó vállalatok. (A szerző korábban a KPMG partnereként dolgozott – a szerk.) A mezőgazdasági támogatások torzító hatásairól is számos elemzés született. Soha annyi külső forrást a magyar mezőgazdaság nem kapott, mint az elmúlt évtizedben – és hiába van itt a nyakunkon a klímaváltozás, ma ennek ellenére kisebb az országban az öntözhető területek aránya, mint a szocializmusban volt.

Égető szükség van tehát a prioritások átrendezésére: piaci ágazatoknak, piaci szereplőknek nem szabad támogatást adni, s ehelyett a zöld átállásra, az energiatakarékosságra, az oktatásra, az egészségügyre, az egészséges életmódra, a K+F-re, valamint az infrastruktúra fejlesztésére, ezen belül is a katasztrofális állapotban lévő alsórendű utak és az összeomlóban lévő vasúti rendszer rendbe hozására kell a forrásokat átirányítani.

Az állami szerepvállalás

Az Orbán-kormány kedvelt eszköze, hogy egyes gazdaságpolitikai céljainak érdekében a felelősséget és a költségeket a piaci szereplőkre terheli, és ezzel rövid távon kíméli a költségvetést és az adófizetőket. Ám ez a kormányzati „innováció” hosszabb távon már korántsem fest olyan jól. Ezek az intézkedések nem csak a jogbiztonság elvét sértik, de a gazdasági hatásaik is kétségesek. Lássunk pár példát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.