Ranschburg Zoltán

Európai választások, hazai tétek

Az ellenzéki pártok együttműködési lehetőségei az európai parlamenti választásokon

Publicisztika

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

A kegyelmi botrány rossz fényt vet a családbarátság szlogenjét zászlajára tűző Fideszre, így érthető, hogy a kormánypártok Novák lemond(at)ásával és Varga Judit visszavonul(tat)ásával megpróbálják lezártnak beállítani az egyébként sokkal mélyebb, strukturális és morális válságról egyaránt árulkodó történetet. A jogos közfelháborodás hullámai azonban önmagukban nem eredményeznek politikai változást: az ellenzék pártjainak feladata, hogy a júniusi önkormányzati és európai parlamenti választásokra politikai tőkét kovácsoljanak a Fidesz számára kedvezőtlen hangulatból. Két hete e hasábokon az ellenzék budapesti együttműködési lehetőségeit latolgattam – most lássuk az európai parlamenti választásokat. Milyen közös felállásban (vagy anélkül) állhatnak rajthoz az ellenzéki pártok, s melyik megoldás mivel kecsegtetheti őket?

Akik kiszálltak: Jobbik és LMP

Bár az EP-választáson bármely párt indulhat, amely összegyűjti a listaállításhoz szükséges 20 000 aláírást, elsősorban a 2022-es ellenzéki együttműködés pártjaira fókuszálok. Először is azért, mert a többi, az utóbbi két évben alakult kisebb párttal szemben ezek jelen vannak az Országgyűlésben, és általában jobb eredményeket érnek el a közvélemény-kutatásokban is; mélyebb beágyazottságuk okán nagyobb hatással vannak – legalábbis e pillanatban – a politikai közélet alakulására. Másodszor pedig ezek azok a pártok, amelyeknél egyáltalán felmerül a közös listaállítás lehetősége, hiszen a 2019-es, relatíve sikeres önkormányzati választások óta hajlandóságot mutattak erre. De még ennél is tovább kell szűkítenünk a kört, hiszen a 2022-es hatpárti összefogás tagjai közül a Jobbikról biztosra vehető, hogy nem csatlakozik egykori szövetségeseihez, hanem egyedül száll ringbe júniusban.

A Jobbikhoz hasonló döntést hozott az LMP is: Ungár Péter január végén jelentette be (több ellenzéki szereplő alapos kiosztása mellett), hogy pártja önálló listát indít az EP-választásokon. A Republikon Intézet januárban 4 százalékra mérte az LMP-t a pártválasztók között, és más kutatásokkal összevetve a pártra nézve még ez a leghízelgőbb eredmény. Az együttműködés elutasításával Ungár azt reszkírozza, hogy az LMP nem kap helyet az EP-ben, mivel azonban a pártnak jelenleg sincs képviselője a testületben, kevesebb a veszítenivalója is. Úgy tűnik, az LMP stratégiája az, hogy a minden fronton képviselt külön utasságával és az egykori egyesült ellenzék többi pártjának rendszeres kritikájával adjon kontrasztosabb karaktert magának, amíg a többiek, még ha változó lelkesedéssel is, de nyitottabbak maradtak az összefogás lehetőségére. Az együttműködés tehát a Demokratikus Koalíció, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd körében merül fel mint reális és érdemleges lehetőség.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.