Lőrincz Balázs Bendegúz

Főispán elvtárs kirurgusa

Az egészségügy átalakításáról

Szögezzük le mindjárt az elején: az emberfia elsősorban azért lesz orvos, hogy gyógyítson, segítsen másokon.

Itt most hosszú szünet következik.

Másodsorban viszont azért is, mert ezáltal kiszámítható életpályát és stabil egzisztenciát remél magának és családjának. Igazi win-win lehetne, és van, ahol az is: a betegnek is jó, nekem is jó (hadd idézzek egy klasszikust: csak egészség legyen, meg betegség – a többit megvesszük). Magától értetődő, hogy amikor elkezd valaki orvosnak tanulni, akkor – ellentétben például a tanárokkal, akik kezdettől tudják, mi vár rájuk, ezért még cinikusabb dolog a kormányzat részéről az ő áldozatvállalásukat és jóindulatukat kihasználni – arra is számít, hogy viszonylag jól fog élni, és nagyjából minden értelmes dolgot biztosítani tud majd a gyerekeinek.

Akinek ez utóbbi célra a közelmúltig megfelelt erkölcsi szempontból akár a hálapénz is, és vele együtt a belőle természetszerűen fakadó kezdetleges, alacsony színvonalú szakorvosképzés, a maga esetlegességeivel együtt, az maradt. Akinek nem, az elment. Néhány szent nem foglalkozott a pénzzel, korábban sem fogadott el hálapénzt, maradt, és most sem érdekli túlságosan a fizetése. Ők a ritka kivételek, akikre viszont nem lehet felépíteni egy egész rendszert. Erre a kormányzat is rájött néhány évtized után, ezért szűk két évvel ezelőtt szabad szemmel is látható mértékben megemelték az orvosi béreket, és ezzel párhuzamosan betiltották a hálapénzt. Mindkettő helyes, fontos, és nagyon régóta esedékes intézkedés volt. Végre meglépték.

Valahogy viszont mégsem lett több orvos Magyarországon, legalábbis rövid távon, eddig nem. És ha az egyes egészségügyi törvények minap elfogadott fontos módosításait nézzük, amelyek benyújtója Semjén Zsolt, előadója Pintér Sándor volt, akkor nem is lesz.

Miért?

Orvosok, mint katonák

Azért, mert a stabil egzisztenciához az is szorosan hozzátartozik, hogy apa vagy anya – illetve ideális esetben mindkettő – tudja, egészen pontosan tudja, hogy hol dolgozik. És azt is tudja, hogy a jövő héten hol fog dolgozni. Nemcsak úgy egyszerűen valahol e széles vármegyében, hanem egy jól definiált, konkrét utca, házszám kombó biztonságában.

Ezt a biztonságot ingatja meg alapjaiban az új törvény, amely az egykori szocialista hiánygazdálkodás klasszikus eszköztárával fojtja meg a magyar egészségügy emberemlékezet óta vergődő és egyre fogyó maradékát. Kevés az orvos? Vezényelgessük őket ide-oda, mint parasztokat a vezér, illetve a főispán sakktábláján. A főispán elvtárs leszól, urambocsá! leizen majd a vármegyei fősebész elvtársnak, hogy kinek hol a helye, oszt’ kuss van. Persze lesznek, akik kussolni fognak, de olyanok is lesznek, akiknek ez lesz az utolsó csepp a pohárban, felmondanak és elmennek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.