László Csaba

Kapitány a viharban

Az Orbán-kormány gazdaságpolitikájáról: hogyan ne kezeljünk válságot?

Publicisztika

Annak idején, költségvetési bürokrataként számos költségvetési tárgyalást folytattam le, s gyakran előfordult, hogy kisebb összegeknél különösebb szócséplés nélkül igyekeztünk egy szép kerek számban megegyezni. Aztán az egyik miniszterem felvilágosított, hogy ezt így nem szabad csinálni. Mindig kell valamit mondani, még ha kevéssé életszerűt is, valami szépen hangzó indoklást találni arra, hogy a végén miért is abban a számban vagyunk hajlandók ki­egyezni.

Ez a tapasztalat a kormányalakításkor jutott ismét az eszembe. Orbán Viktor – az effajta ideológiák nagymestere – az idén is messzire tekintett. A 2030-ig előttünk álló kihívásokról beszélt, járványról, háborúról, családokról, a magyar vállalkozásokról, a fizikai, anyagi és szellemi-kulturális biztonságról, s persze a magyar gazdaság növekedéséről. „Magyarország egy ilyen korszakban nem engedheti meg magának a felelőtlenség, a széthúzás és a gyöngeség luxusát. Vagyis most igazán belevaló kormány kell, amely felelős, amely egyesíti az országot, és amely kellő erőt mutat” – mondta az új kormány parlamenti bemutatásán május 24-én.

Csakhogy 2030 még nagyon messze van – és a gazdaságpolitikai irányítás átszabásánál nem ártott volna tekintettel lenni az akkor még jórészt előttünk álló 2022-es évre sem. A régi-új kormánynak eddig leginkább a felelőtlenség és a széthúzás luxusát sikerült bemutatnia.

Dolgozik a kormány

Az elmúlt négy év gazdaságpolitikáját sok jogos bírálat érheti, de a kormányon belül legalább világos volt a munkamegosztás. A gazdaságpolitikát a Pénzügy­minisztérium (PM) irányította, élén a régóta hivatalban lévő, tapasztalt miniszterrel. A minisztérium 2019 óta ugyan egyre több és egyre ingerültebb vitát folytatott a „független” jegybankkal, de ezeket mindig a jegybank kezdeményezte, és a tárca visszafogottan reagált.

Az új kormányban viszont sikerült az irányítást káoszba fullasztani. A Pénzügyminisztériumtól elvették a gazdaságpolitikát; létrehozták a gazdaságfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter posztját (ezt Nagy Márton, a jegybank korábbi alelnöke kapta), és emellett számos miniszter kapott a gazdaságpolitika szempontjából meghatározó feladatokat. Külön helyre került az iparpolitika, az EU-támogatások kezelése, a beruházások, a vállalkozásfejlesztés. És a széthúzás nem csak az intézményes struktúrában, de a személyi összetételben is kódolva van. A mélyreható szerkezeti átalakítások hosszú távon akár indokoltak is lehetnek, de rövid távon rendszerint leállással, zavarral járnak. A bürokrácia befékez, minden szereplő saját maga és pozíciója átmentésével foglalkozik, a vezetők igyekeznek minél több területet magukhoz seperni. Sokat elárul, hogy Palkovics miniszter lemondása miatt máris át kellett szabni a májusban 2030-ra tekintettel kialakított struktúrát – mindezt az elszabaduló infláció, az energiaválság, a szomszédban zajló háború közepette.

Ám ez csak a kezdet volt.

Jól tudjuk: Magyarország kicsi, nyitott gazdaság. Az iránta táplált befektetői bizalom nélkül súlyos gondjai lehetnek, és a bizalom sokszor – látszólag – apró dolgokon múlik. Hogyan dolgozott e bizalom megőrzésén a kormány és a jegybank?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.