Gutaütést kapnak a könyvelők az új ügyintézési felülettől

Publicisztika

Új ügyintézői felületet fejlesztett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, amelyet azonban a könyvelők úgy kerülnek, mint róka a csapdát. A program annak a nagyjából 19 milliárd forint értékű fejlesztésnek a terméke, amelyet az adóhatóság az elmúlt két évben hajtott végre. Az eredmény egyelőre felemás.

Az adóhatóság új ügyintézési felülete, az ÜPO elsőre egész modern. A NAV applikációt is fejlesztett, amelyet bárki használhat, tehát nem csak a könyvelők. Akár a villamoson ülve is lehet ügyet intézni, ez mindenképpen jobb, mint a söralátét. Egészen kezelhető felületről van szó, bár elsőre azért mégis kicsit felemás érzés rákattintani a myNAV ikonra – az én NAV-om, mégis, kinek kell? Itt az alapvető információkat találjuk meg magunktól – egyéni vállalkozóként vagy magánszemélyként – kezdve az adózási móddal (katás, átalányadózó) az áfaalanyiságon át addig, hogy mennyi a számlaegyenlegünk és van-e elmaradt bevallásunk.

Akár arra is vetemedhetünk, hogy mobilon készítsük el a bevallásunkat, de ezt azért érdemes rendes, számítógépes felületen intézni, vagy egyszerűen megbízni valakit a feladattal, aki nem kap idegösszeomlást egy perc alatt.

Ezt a feltételt ugyanakkor ma talán egy könyvelő sem tudja teljesíteni, aki az új Ügyfélportálon szeretne eligazodni. Az ÜPO ugyanis egyelőre nem igazán áll kézre. Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke a közösségi médiában azt posztolta, hogy a rendszer gagyi, használhatatlan, helyenként törvénysértő, és az a tény, hogy a felállás után nemsokkal lekapcsolta a NAV az egészet karbantartás címszóval, felér egy beismerő vallomással. Ruszin pikírt megjegyzése szerint simán elképzelhető, hogy az egészet direkt csinálja a hatóság, hogy bosszantsa a polgárokat.

De mi is a probléma? A lapunk által megkérdezett könyvelők szerint egyszerűen nincs kitalálva rendesen semmi.

A rendszer felépítése logikátlan, a keresés benne rémálom, nem képes a saját adatokat sem automatikusan kitölteni – ha egy könyvelő meghatalmazást szeretne készíteni, akkor a saját nevét, címét, adószámát is be kell pötyögnie –, indokolatlan plusz automatizmusokra, kattintgatásra kényszeríti a felhasználókat,

ami eseti jelleggel nem tűnik fel, de ha ez a napi rutin, akkor roppant idegesítő.

Szerencsére nem megkerülhetetlen egyelőre az ÜPO, a NAV ugyanis párhuzamosan futtatja a korábbi és az új rendszereket is – ÁNYK, ebev. Ez egyrészt jó hír azoknak, akik a régi rendszert megszokták – annak gyermekbetegségeit javították –, másrészt fokozza a káoszt. Jelenleg egy szja-bevallást háromféleképp is be lehet nyújtani: az ÁNYK-n, vagyis az általános nyomtatványkitöltő rendszeren keresztül, az eszja-felületen és az ÜPO új, webes felületén. Melyiket kell szeretni?

Hogy melyik miért jó és kinek jó, nem derül ki. Az ÁNYK egyszerű polgároknak nem igazán ajánlott, ugyanis voltaképpen a korábbi, papíralapú ívek digitalizálása, kissé nehézkes, gyakorlatilag semmiben nem mutatja a digitális ügyintézés előnyeit – önmagában a pótlap kifejezés is mindent elárul, hiszen ez teljesen értelmetlen egy online kitöltőprogram használatakor.

Az eszja (ebev) eggyel modernebb verzió, legördülő menükkel és alapvetően pofás online felülettel. Könyvelő nélkül, viszonylag kevés számú anyázás után ki lehet tölteni a bevallást ezen a felületen. Ezt az oldalt a mobilappon közvetlenül még nem lehet elérni, csak márciusban lesz összekapcsolva a kettő – nem tudni, miért csak akkor, ha az egyéni vállalkozók bevallási határideje február 25., a többi szja-bevalló meg ráér az egésszel május 20-ig. Azért elgurul a dolog, csak rá lehet kattintani az ikonra. Ez esetben új lapon nyílik meg a felület – mintha simán a böngészőből indítottuk volna el.

A harmadik az ÜPO, ami elsőre simaliba, talán a teljes bevallási ügyletet is le lehet tudni rajta könnyen, ezt nem próbáltuk ki, csak elkezdtük. Amennyire sikerült megérteni, az eszja (ebev) háttéradatbázisa az ügyfélkapus rendszer, oda kell bejelentkezni, azon a felületen keresztül történik a titkosított adatátvitel. Az ÜPO viszont nem ehhez kapcsolódik, saját jelszavas rendszer. 

A kérdés csupán az, hogy ennek így mi értelme van? Mi értelme van párhuzamosan futtatni nyomtatványkitöltő és bevalláskészítő programokat, rendszereket?

Méghozzá úgy, hogy alapvetően a felhasználó nem igazán tudja, épp milyen felületen jár, épp hová jelentkezett be és alapvetően ki tud róla ennyi mindent? Nem lehet tudni, hogy mire jó a webes bevalláskitöltő és mit tud ehhez képest az eszja? Melyiket célszerű választani? Ha pedig mindegy, akkor minek belőle kettő? Az a tény, hogy az eszja össze lesz kapcsolva az ÜPO-val, azt mutatja, hogy a kettő párhuzamosan fut majd, de mire jó ez? Ha meg nem futnak együtt, akkor miért kell összekapcsolni? És miért nem lehet tudni erről semmit?

A könyvelők szerint a NAV nem egyeztett velük semmiről. Egyszer csak megjelent az új felület, és kész. Akinek van idege és kedve, most próbálja felfedezni, megismerni a rendszert, akinek erre nincs fölös kapacitása, csak reménykedik, hogy nem dózerolja le a NAV a működő ebevet. Mert ha csak az ÜPO marad, akkor sokszorosára fog nőni a bevalláskészítéssel töltött idő, a többiről nem is szólva.

Komplex, ám mégis egyszerű bevallási és ügyintézési felületet készíteni és fejleszteni nem könnyű feladat, minden ilyen rendszer szükségszerűen tele van hibával. Ám az szinte példa nélküli, hogy egy ilyen rendkívül összetett és kiemelten fontos rendszert az érintettek bevonása nélkül fejlesszen egy hatóság. Alapvető érdeke minden félnek, hogy a hatósággal folytatott kommunikáció és ügyintézés világos, a lehetőségekhez mérten egyszerű és gördülékeny legyen. Ettől pedig nagyon távol van az ÜPO, amelyre ugyanakkor nem sajnálták a pénzt.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Polt Péter írásbeli válaszából kiderül: azt sem tudja, miben folyik nyomozás

Elég súlyos ellentmondásra derült fény egy, az orosházi férfi kézilabdát érintő 1,3 milliárd forintos szabálytalan tao-felhasználási ügyben. A minden jel szerint költségvetési csalás gyanúja ügyében tett fel írásbeli kérdést Tóth Bertalan (MSZP) országgyűlési képviselő Polt Péter legfőbb ügyésznek, aki azt válaszolta, hogy az ügyben nem indult büntetőeljárás. A Narancs.hu-t korábban és most is az ellenkezőjéről tájékoztatta a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága.  A Sportállamtitkárság hallgat az ügyben.

Csődközeli helyzetben billeg a BKV

28 milliárd forint hiányzik a BKV idei költségvetéséből a túléléshez. A közlekedési társaság adósságátütemezést kér, a jövő évi működéshez pedig a BKK-val 30 milliárdos hitelkeretre pályázna. Ráadásul mivel az igazgatósági és a felügyelő bizottsági tagok megbízatása lejárt, több hete törvénytelenül működik, ahogy a többi fővárosi cég is.