Gutaütést kapnak a könyvelők az új ügyintézési felülettől

Publicisztika

Új ügyintézői felületet fejlesztett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, amelyet azonban a könyvelők úgy kerülnek, mint róka a csapdát. A program annak a nagyjából 19 milliárd forint értékű fejlesztésnek a terméke, amelyet az adóhatóság az elmúlt két évben hajtott végre. Az eredmény egyelőre felemás.

Az adóhatóság új ügyintézési felülete, az ÜPO elsőre egész modern. A NAV applikációt is fejlesztett, amelyet bárki használhat, tehát nem csak a könyvelők. Akár a villamoson ülve is lehet ügyet intézni, ez mindenképpen jobb, mint a söralátét. Egészen kezelhető felületről van szó, bár elsőre azért mégis kicsit felemás érzés rákattintani a myNAV ikonra – az én NAV-om, mégis, kinek kell? Itt az alapvető információkat találjuk meg magunktól – egyéni vállalkozóként vagy magánszemélyként – kezdve az adózási móddal (katás, átalányadózó) az áfaalanyiságon át addig, hogy mennyi a számlaegyenlegünk és van-e elmaradt bevallásunk.

Akár arra is vetemedhetünk, hogy mobilon készítsük el a bevallásunkat, de ezt azért érdemes rendes, számítógépes felületen intézni, vagy egyszerűen megbízni valakit a feladattal, aki nem kap idegösszeomlást egy perc alatt.

Ezt a feltételt ugyanakkor ma talán egy könyvelő sem tudja teljesíteni, aki az új Ügyfélportálon szeretne eligazodni. Az ÜPO ugyanis egyelőre nem igazán áll kézre. Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke a közösségi médiában azt posztolta, hogy a rendszer gagyi, használhatatlan, helyenként törvénysértő, és az a tény, hogy a felállás után nemsokkal lekapcsolta a NAV az egészet karbantartás címszóval, felér egy beismerő vallomással. Ruszin pikírt megjegyzése szerint simán elképzelhető, hogy az egészet direkt csinálja a hatóság, hogy bosszantsa a polgárokat.

De mi is a probléma? A lapunk által megkérdezett könyvelők szerint egyszerűen nincs kitalálva rendesen semmi.

A rendszer felépítése logikátlan, a keresés benne rémálom, nem képes a saját adatokat sem automatikusan kitölteni – ha egy könyvelő meghatalmazást szeretne készíteni, akkor a saját nevét, címét, adószámát is be kell pötyögnie –, indokolatlan plusz automatizmusokra, kattintgatásra kényszeríti a felhasználókat,

ami eseti jelleggel nem tűnik fel, de ha ez a napi rutin, akkor roppant idegesítő.

Szerencsére nem megkerülhetetlen egyelőre az ÜPO, a NAV ugyanis párhuzamosan futtatja a korábbi és az új rendszereket is – ÁNYK, ebev. Ez egyrészt jó hír azoknak, akik a régi rendszert megszokták – annak gyermekbetegségeit javították –, másrészt fokozza a káoszt. Jelenleg egy szja-bevallást háromféleképp is be lehet nyújtani: az ÁNYK-n, vagyis az általános nyomtatványkitöltő rendszeren keresztül, az eszja-felületen és az ÜPO új, webes felületén. Melyiket kell szeretni?

Hogy melyik miért jó és kinek jó, nem derül ki. Az ÁNYK egyszerű polgároknak nem igazán ajánlott, ugyanis voltaképpen a korábbi, papíralapú ívek digitalizálása, kissé nehézkes, gyakorlatilag semmiben nem mutatja a digitális ügyintézés előnyeit – önmagában a pótlap kifejezés is mindent elárul, hiszen ez teljesen értelmetlen egy online kitöltőprogram használatakor.

Az eszja (ebev) eggyel modernebb verzió, legördülő menükkel és alapvetően pofás online felülettel. Könyvelő nélkül, viszonylag kevés számú anyázás után ki lehet tölteni a bevallást ezen a felületen. Ezt az oldalt a mobilappon közvetlenül még nem lehet elérni, csak márciusban lesz összekapcsolva a kettő – nem tudni, miért csak akkor, ha az egyéni vállalkozók bevallási határideje február 25., a többi szja-bevalló meg ráér az egésszel május 20-ig. Azért elgurul a dolog, csak rá lehet kattintani az ikonra. Ez esetben új lapon nyílik meg a felület – mintha simán a böngészőből indítottuk volna el.

A harmadik az ÜPO, ami elsőre simaliba, talán a teljes bevallási ügyletet is le lehet tudni rajta könnyen, ezt nem próbáltuk ki, csak elkezdtük. Amennyire sikerült megérteni, az eszja (ebev) háttéradatbázisa az ügyfélkapus rendszer, oda kell bejelentkezni, azon a felületen keresztül történik a titkosított adatátvitel. Az ÜPO viszont nem ehhez kapcsolódik, saját jelszavas rendszer. 

A kérdés csupán az, hogy ennek így mi értelme van? Mi értelme van párhuzamosan futtatni nyomtatványkitöltő és bevalláskészítő programokat, rendszereket?

Méghozzá úgy, hogy alapvetően a felhasználó nem igazán tudja, épp milyen felületen jár, épp hová jelentkezett be és alapvetően ki tud róla ennyi mindent? Nem lehet tudni, hogy mire jó a webes bevalláskitöltő és mit tud ehhez képest az eszja? Melyiket célszerű választani? Ha pedig mindegy, akkor minek belőle kettő? Az a tény, hogy az eszja össze lesz kapcsolva az ÜPO-val, azt mutatja, hogy a kettő párhuzamosan fut majd, de mire jó ez? Ha meg nem futnak együtt, akkor miért kell összekapcsolni? És miért nem lehet tudni erről semmit?

A könyvelők szerint a NAV nem egyeztett velük semmiről. Egyszer csak megjelent az új felület, és kész. Akinek van idege és kedve, most próbálja felfedezni, megismerni a rendszert, akinek erre nincs fölös kapacitása, csak reménykedik, hogy nem dózerolja le a NAV a működő ebevet. Mert ha csak az ÜPO marad, akkor sokszorosára fog nőni a bevalláskészítéssel töltött idő, a többiről nem is szólva.

Komplex, ám mégis egyszerű bevallási és ügyintézési felületet készíteni és fejleszteni nem könnyű feladat, minden ilyen rendszer szükségszerűen tele van hibával. Ám az szinte példa nélküli, hogy egy ilyen rendkívül összetett és kiemelten fontos rendszert az érintettek bevonása nélkül fejlesszen egy hatóság. Alapvető érdeke minden félnek, hogy a hatósággal folytatott kommunikáció és ügyintézés világos, a lehetőségekhez mérten egyszerű és gördülékeny legyen. Ettől pedig nagyon távol van az ÜPO, amelyre ugyanakkor nem sajnálták a pénzt.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.