Publicisztika
Fal mögött
Zsidónak maradni ma Magyarországon a 20. századi nemzeti és internacionalista típusú asszimiláció, a szekularizáció, a vészkorszak és a diktatúra után nem könnyű. Zsidónak lenni Magyarországon a jól működő intézményi infrastruktúra hiánya, a vallásos életforma, gondolkodás és az új típusú, zsidó etnikai reneszánsz idegenkedő társadalmi fogadtatása, másrészt a totalitárius diktatúrák mentális károkat okozó utóhatása miatt ma is kihívás.
Az asszimiláció kívánatos mélysége
A Romsics Ignác történészprofesszor (vélt? valóságos? putatív? potenciális? virtuális?) antiszemitizmusa gerjesztette szövegállomány egyik leitmotivja a zsidók magyarországi asszimilációjával kapcsolatos megállapítások egy csoportja. Közülük három látszik ismétlődni (egyik sem új gondolat, mindhárom tekintélyes előtörténettel büszkélkedhet az ún. magyar szellemi életben).
Az idegen győző
Bár az uniót tavaly is sokan esélyesnek tartották, mégis általános meglepetés fogadta a Nobel-díj-bizottság döntését: a béke, a megbékélés, a demokrácia és az emberi jogok előmozdítása érdekében 60 éve végzett közreműködése elismeréseként az államszövetséget illeti a 2012-es elismerés.
Megfizetik
Orbán Viktor miniszterelnök 2012. október 28-án, az Önkormányzatok az adósság csapdájában c. konferencián meghirdette az eladósodás elleni küzdelem harmadik frontjának megnyitását, az önkormányzatok kiszabadítását az adósságcsapdából, sőt az önkormányzatok függetlenségének helyreállítását.
Fröccsöntött bukás
A hétvégi parlamenti választásokra csatarendbe álltak a Fidesz-pártok, mögöttük ott strázsáltak a Fidesz-stratégák. Minden, mintha igazi volna: igazinak látszó politikusok igazi kampánnyal kampányoltak – és senki, egyetlen erdélyi Fidesz-jelölt sem kapott egy árva mandátumot sem.
Magyarnak kinézők
De ha Konrád az MMA elnöke szerint nem magyar, annak ellenére, hogy magyar földön, magyar apától magyar anya szülte, magyar az anyanyelve és az állampolgársága, akkor mi lehet? Hát zsidó.
Be is zárhatták volna
A Műcsarnok visszatér majd ahhoz a kiállítási programhoz, amely a legrosszabb képcsarnoki idők emlékét ébreszti fel. Ahelyett, hogy a nemzetközi művészeti kontextusokba igyekezne bekapcsolódni, az önfigyelés és az önmeghatározás 19. századig visszavezethető reflexeit hozza majd elő, egy rég elavult, nosztalgikus struktúra és terminológia (mint például a Nemzeti Szalon) visszaemelésével a jelenbe.
Fagyhalál
Orbánnak hajléktalanokba nem érdemes fektetni, nincs megtérülés. Félelmetes felelőtlenség és cinizmus, határozott jellem- és személyiségrajz.
A fejünk felett száll az ének
A szakszervezet most úgy látja, hogy a káoszban ő segít tisztázni, rendet tenni, és ezt eredménynek tartja. Tudja, hogy ez nem így van, de „józan belátásból” a kardinális kérdéssel, a teljes központosítással – úgy tűnik – már leszámolt.
Aki a tudást nem becsüli
Ahol a tudomány szerepe leértékelődik, ott az oktatás is egyre jobban háttérbe szorul. A világ fejlett ipari országait tömörítő OECD, illetve az Európai Unió statisztikái pedig azt igazolják, hogy az oktatás súlya és a gazdasági növekedés dinamikája között már középtávon is közvetlen öszszefüggés van.
Egymás között
Azért olyan sok a szellemileg leépült, értelmi fogyatékos ember a magyarok között, mert a magyar kultúrában megengedett, hogy testvérek, unokatestvérek házasodjanak, vagy a nélkül szexuális életet éljenek egymással.