Haskó László: Mit jelentene valójában a beteg tisztelete?

  • Haskó László
  • 2018. május 22.

Publicisztika

Kásler miniszter programja tökéletes tananyag lesz a populizmus bármelyik egyetemén.

Rémálomnak sem lenne utolsó – de sajnos nem álom! – a sok gyilkos szamárság, ami az új miniszterelnök és az új kormánytagok száján kifér. A parlagi műveletlenségnek és neveletlenségnek ez a szintje Esterházyért kiált: nem szabad bizonyos szint fölött bizonyos szint alá menni! Azonban még ilyen viszonyok között sem szabad szó nélkül hagyni a személyesen is mélyen bántó becsületsértéseket.

A teológusnak (is) gyenge orvos-miniszter-professzor programbeszédére kell reagálni! És persze nem egy árva, botcsinálta publicistának kellene, hanem minden létező orvosi és egészségügyi (érdekvédelmi?, „hivatásrendi?”, kutyafüle?) szervezetnek. Ha volna ilyen. Tudom, nem volt, nem lett és nincs. És ahogy minden zsidó-keresztény teológusnak is kellett volna, amikor a jövendő jeles kormányfi,

a sokoldalú tudós nem volt képes különbséget tenni a Tízparancsolat és a hét főbűn között.

Előbbi be nem tartását véli ugyanis a betegségek okának, ami igazán vaskos csacsiság. (Ha igaz lenne, az egész kormány és a slepp súlyos betegen sínylődne valamelyik romkórház elfekvőjében.) Ellenben, ha már, akkor a hét főbűn „kóroki szerepe”, ha tudományosan nem is, de teológiailag megállna.

Sajnos azonban komoly baj is van e miniszteriális férfiú programbeszédével: riasztó és kétségbeejtő, lévén két kolosszális pillérre akasztotta programját:

1. a betegnek kijáró tisztelet megadása,

2. orvoshoz méltó élet biztosítása.

Nos, ez az egészségügy problémáinak megoldásához édeskevés. Tudja ezt természetesen az érdemdús orvos-polihisztor is, csakhogy az ő miniszteri hivatása nem az értelemhez, hanem a kormánypárti szavazókhoz szól. Ilyenformán viszont tökéletes tananyag lesz a populizmus bármelyik főiskoláján vagy egyetemén.

Mindkét ajánlás a populizmusra hajlamos közönségnek megtestesít egy évszázados igényt:

úgy beszéljen vele az orvos, mintha ő is nemesember volna, és ő úgy beszélhessen az ápolókkal, mintha a cselédei volnának.

Ez a vágy avult és a legkevésbé sem keresztényi, viszont úgy hangzik és jól hangoztatható. Senki populizmushívő nem gondol arra, mit jelentene valójában a beteg tisztelete. Megmondom közérthetően: elegendő pénzt. Szakmaibban: megfelelő magán- és közfinanszírozást. Részletesen: minden elérhető releváns műszert, ötcsillagos szálloda színvonalú épületben, hozzá kellő számú képzett és gyakorlott személyzetet. Ha mindez megvolna, az „orvoshoz méltó élet” jönne magától, pártunk és kormányunk becstelen populizmusa nélkül.

A szerző sebész.

 


Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.