Ljupcso Popovszki

Hogyan esett az EU csapdájába Zoran Zaev?

Megbukik a progresszív macedón kormány, Nikola Gruevszki hazatérhet

Publicisztika

Miután pártja, a Szociáldemokrata Unió (SDSM) súlyos vereséget szenvedett az október 17-én és 31-én tartott kétfordulós helyhatósági választásokon, Zoran Zaev kormányfő bejelentette: lemond posztjáról.

A legegyszerűbb magyarázat erre a következő lenne. A Balkánon a választók mindig szigorúbbak a demokratikus vezetőkkel, mint a nacionalistákkal szemben. És sokkal kevésbé tolerálják az ő ballépéseiket, mint azokét, akik kemény kézzel, a média manipulálásával, oligarchák hálózatára támaszkodva és megfélemlítéssel kormányoznak.

Vajon tudta-e ezt Zoran Zaev? Valószínűleg igen. S vajon elhitte-e: elmúlt a veszélye annak, hogy a nacionalista VMRO-DPMNE, Nikola Gruevszki pártja visszatérjen a hatalomba? Úgy tűnik, ebben elszámolta magát.

Taktikai hibák sora

A valóság brutális módon adta Zaev tudtára, hogy véget értek a mézeshetek közte és a választók között. Tavaly júliusban előre hozott országgyűlési választáson aratott szoros győzelmet, de mintha nem vette volna észre, hogy a dolgok azóta megváltoztak. A változásban neki magának is megvolt a szerepe, de kormányzását, hatalmát és az őt körülvevő demokratikus légkört mégis az Európai Unió be nem váltott ígéretei ásták alá.

Hihetetlen dolgokat vitt véghez – elérte, hogy megváltoztassák az ország nevét, és Észak-Macedóniát beléptette a NATO-ba –, de közben politikai ösztöneit mintha az asztal­fiók­ban felejtette volna. A helyhatósági választásoknak elhibázott koncepcióval futott neki, s szinte teljesen hanyagolta a kommunikációt a választópolgárokkal.

Pedig a közönség valahogy megbocsátotta neki a névváltoztatást és a preszpai egyezményt – s e lépéseket az EU és az Egyesült Államok általános egyöntetű dicséretei is kísérték. (A macedón és a görög kormány 2018-ban egy Preszpa-tó melletti faluban történelmi megállapodást kötöttek, amelynek lényege szerint Macedónia a nevét hivatalosan Észak-Macedóniára változtatja, Görögország pedig lemond északi szomszédja NATO- és EU-tagságának a névvita miatt évtizedek óta fenntartott bojkottjáról – a szerk.) Ám Bulgária EU-tagként 2020-ban megvétózta az uniós csatlakozási tárgyalások megindítását. Szófia érthetetlen, a macedón nemzet és nyelv identitásának megváltoztatására vonatkozó követelései meglékelték Zaev Európa-párti programját. A kormányfő a bolgár vétó visszavonását követelte, gyakran rossz taktikai lépéseket alkalmazva, egyik végletből a másikba esve. Ez nemcsak hogy nem tett nagy benyomást a szavazókra, de inkább elidegenítette őket az SDSM-től, a kormánytól és tőle magától. A polgárok jól láthatóan azt várták, hogy keményen lépjen fel Szófia zsarolásával szemben, még akkor is, ha az az uniós belépést teszi kockára. Ott, ahol az érzelmektől fűtött, dühvezérelt ítéletalkotás veszi át az elsőséget, az értelem elhallgat.

A belpolitikában a tetovói Covid-kórházban kiütött tűz lehetett a kulcsmozzanat. Az ország nyugati részén lévő, albán többségű város kórházában öt perc leforgása alatt 14 ember égett halálra. A szörnyű tragédia után Zaev súlyos politikai hibát követett el. Venko Filipcse egészségügyi miniszter erkölcsi okokból benyújtotta a lemondását, ám Zaev ezt heteken át, a vizsgálat lefolytatásának végéig nem fogadta el. Filipcse az egyik legfontosabb szövetségese a kormányban, a párt alelnöke és személyes barátja. És Zaevet mintha cserben hagyta volna a politikai ösztöne; vagy elfelejtette volna, hogy bármely kormányfőnek az első kötelessége, hogy a pártját hatalmon tartsa. S bármilyen kegyetlen is ez az imperatívusz, ha a közeli munkatársaidról van szó, a politika így működik. Azzal, hogy halogatta Filipcse lemondásának elfogadását, Zaev szinte végtelen mennyiségű muníciót adott politikai riválisainak, akik ezt fel is használták ellene a választások előtti utolsó percig. S ezt a nem szűnő ágyútüzet kí­sérték azok az állítások, hogy a kormány elveszítette a korrupció elleni harcot, hogy a reformok leálltak, a járvány megengedhetetlenül sok áldozatot szedett, a gazdaság nem állt talpra, hogy nem sikerült választ találni az országot súlyosan fenyegető energiaválságra. Mindez rossz hangulatot teremtett Zaev körül, akinek valóban nem voltak jó megoldásai a koronavírus okozta krízisre – ahogy egyébként az európai kormányok többségének sem.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.