Hozza a kötelezőt

Az új német kormány járványpolitikájáról

Németországban megszigorították a járványellenes intézkedéseket. Angela Merkel megjelenésünk napján adja át irodáját a parlament által szerdán megválasztott szociáldemokrata kancellárnak. Olaf Scholz általános oltáskötelezettség bevezetését tervezi. S mennyi szép törekvés és nemes szándék említhető az új kormány programjából!

Elsőként például a jó öreg haszonnövényből, a kenderből előállítható tudatmódosító szerek rég­óta esedékes legalizálását emelhetjük ki. A kannabiszt fiatalkorúak által nem látogatható, tanács­adással is szolgáló szaküzletekben fogják árusítani. Dicsérhetjük a kiegyensúlyozott migránspolitikát is, amely nem szűkíti az üldözötteknek járó menedékjogot, csak éppen gyakorlatilag igyekszik távol tartani Németországtól a bevándorlókat: az uniós határőrség, a Frontex kiépítése mellett olyan ötletekkel, hogy a menedékjogi eljárásokat az EU holdudvarában, például Ukrajnában folytassák le, és a befogadásra jogosultakat osszák el az unióban. A joggal vagy a nélkül már Németországban élőket pedig próbálják gyorsabban integrálni, amennyiben az eddigi nyolc helyett már öt év után kérhetik honosításukat, rá­adásul eredeti állampolgárságuk megtartása mellett. Megkönnyítik a közvetlen rokonság behozatalát is: a később érkező hozzátartozóknak ezentúl a német nyelv minimális ismeretével sem kell rendelkezniük.

Méltathatjuk a szociális segélyezettekkel való kíméletesebb bánásmódot is: amíg jövő év végéig átdolgozzák a rájuk vonatkozó, de az alkotmánybíróság által kifogásolt törvényt, nem büntetik a segély fokozatos megvonásával azokat, akik nem jelennek meg a munkaközvetítésen, vagy elutasítják a felkínált állást. A bíróság szerint a 30 százaléknál nagyobb segélycsökkentés alkotmányellenes, mert nem biztosítja a létminimumot. A „polgárpénz”-re (Bürgergeld) átkeresztelt segély szintje amúgy marad a régi: a lakbéren kívüli, megélhetésre folyósított pénz 2022 elejétől csupán 3 euróval emelkedik havi 449 euróra az egyedül élők esetében. Erőteljesen emelik viszont a minimálbért, a jelenlegi óránként bruttó 9,60 euróról 12 euróra.

Szó eshetne még a kormányprogramból az unió keleti felében renitenskedő országoknak szóló üzenetről, az EU balkáni országokkal való további bővítése melletti kiállásról, a klímasemlegesség elérésének felgyorsításáról vagy a gazdaság- és infrastruktúra-fejlesztési tervekről.