Sausic Attila

Hozza a kötelezőt

Az új német kormány járványpolitikájáról

Németországban megszigorították a járványellenes intézkedéseket. Angela Merkel megjelenésünk napján adja át irodáját a parlament által szerdán megválasztott szociáldemokrata kancellárnak. Olaf Scholz általános oltáskötelezettség bevezetését tervezi. S mennyi szép törekvés és nemes szándék említhető az új kormány programjából!

Elsőként például a jó öreg haszonnövényből, a kenderből előállítható tudatmódosító szerek rég­óta esedékes legalizálását emelhetjük ki. A kannabiszt fiatalkorúak által nem látogatható, tanács­adással is szolgáló szaküzletekben fogják árusítani. Dicsérhetjük a kiegyensúlyozott migránspolitikát is, amely nem szűkíti az üldözötteknek járó menedékjogot, csak éppen gyakorlatilag igyekszik távol tartani Németországtól a bevándorlókat: az uniós határőrség, a Frontex kiépítése mellett olyan ötletekkel, hogy a menedékjogi eljárásokat az EU holdudvarában, például Ukrajnában folytassák le, és a befogadásra jogosultakat osszák el az unióban. A joggal vagy a nélkül már Németországban élőket pedig próbálják gyorsabban integrálni, amennyiben az eddigi nyolc helyett már öt év után kérhetik honosításukat, rá­adásul eredeti állampolgárságuk megtartása mellett. Megkönnyítik a közvetlen rokonság behozatalát is: a később érkező hozzátartozóknak ezentúl a német nyelv minimális ismeretével sem kell rendelkezniük.

Méltathatjuk a szociális segélyezettekkel való kíméletesebb bánásmódot is: amíg jövő év végéig átdolgozzák a rájuk vonatkozó, de az alkotmánybíróság által kifogásolt törvényt, nem büntetik a segély fokozatos megvonásával azokat, akik nem jelennek meg a munkaközvetítésen, vagy elutasítják a felkínált állást. A bíróság szerint a 30 százaléknál nagyobb segélycsökkentés alkotmányellenes, mert nem biztosítja a létminimumot. A „polgárpénz”-re (Bürgergeld) átkeresztelt segély szintje amúgy marad a régi: a lakbéren kívüli, megélhetésre folyósított pénz 2022 elejétől csupán 3 euróval emelkedik havi 449 euróra az egyedül élők esetében. Erőteljesen emelik viszont a minimálbért, a jelenlegi óránként bruttó 9,60 euróról 12 euróra.

Szó eshetne még a kormányprogramból az unió keleti felében renitenskedő országoknak szóló üzenetről, az EU balkáni országokkal való további bővítése melletti kiállásról, a klímasemlegesség elérésének felgyorsításáról vagy a gazdaság- és infrastruktúra-fejlesztési tervekről.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.