Janisch Attila: Milyen kormányrendelet az, amit az éj leple alatt kellett meghozni?

  • Janisch Attila
  • 2020. november 29.

Publicisztika

A SZFE-n semmi nem veszélyezteti az oktatás folyamatosságát, csak Vidnyánszky Attila kuratóriuma.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem Vidnyánszky Attila vezette kuratóriuma arra használta fel a jelenlegi vészhelyzetet, hogy a csütörtökről péntekre virradóan kiadott kormányrendeletre hivatkozva – amelynek értelmében a felsőoktatási intézmény fenntartója (az SZFE esetében a kuratórium) dönthet az adott szemeszter érvényességéről – immár hivatalosan is érvénytelennek nyilvánította az egyetem 2020. szeptember 14-én kezdett, az oktatás rendjét tekintve zavartalanul folyó félévét.

Nincs ezen mit csodálkozni, Vidnyánszky kuratórium a hivatalba lépésének (nevezzük inkább az egyetem feletti hatalom birtokbavételének) első pillanatától kezdve diktatórikus intézkedéseket igyekezett foganatosítani, hogy megtörhesse az egyetem autonómiájának felszámolása elleni tiltakozásként kezdődött hallgatói egyetemfoglalást és tanári sztrájkot.

A kuratóriumnak a csütörtök éjjel(!!!) kiadott kormányzati rendeletig nem volt törvényes joga arra, hogy a félévet jogi szempontból is elfogadhatóan érvénytelennek nyilváníthassa. Ennek hiányában minden erre irányuló kísérletük eleve kudarcra volt ítélve, minthogy

az SZFE ebben a félévben megtartott órái teljes egészében dokumentáltak,

a tantárgyi adatlapok és a jelenléti ívek hozzáférhetők, és az adott osztályok, évfolyamok féléves szakmai tevékenységének eredményessége a november végéig már elkészült és még folyamatában lévő számos vizsgafilmmel és vizsgaelőadással is dokumentált, vagyis bizonyítható.

A jogszerűség és a törvényesség megkerülésére adott jogi felhatalmazást az SZFE kuratóriumának ez a legújabb kormányrendelet, mely szerint már semmiféle tárgyi bizonyításra, bizonyítékra nincs szükség, hogy egy oktatási intézmény fenntartója az egyetem aktív félévét érvénytelennek és teljesületlennek nyilváníthassa, elegendő kijelentenie, hogy az oktatáshoz szükséges körülmények és feltételek (szerinte) nem biztosítottak.

Aligha kétséges, hogy e kormányrendelet kiadásának első számú oka és indoka a renitens SZFE megregulázása volt, mivel egy diktatórikus kormányzással működtetett áldemokráciában a regnáló hatalommal szembeforduló bármiféle lázadás gyengítheti a hatalom megtörhetetlenségének és erejének önmítoszát.

Az antidemokratikusan alapítványi fenntartásúvá átalakított SZFE kuratóriuma késedelem nélkül, már a rendelet hatályba lépésének első napján élt is az újonnan kapott lehetőségével, semmibe véve a tanárok és a hallgatók folytatólagos és megszakítatlan oktatási és tanulmányi tevékenységét és érthető tiltakozását a teljesített aktív félév önhatalmú érvénytelenítésével szemben.

Mindez jól mutatja, hogy kormányzati engedéllyel – sőt, kifejezett kormányzati felhatalmazással – a magyar felsőoktatási intézmények alapítványi átalakítása a totális diktatúrát és önkényt teszi lehetővé az egyetemi autonómia helyett.

A folyamatok összegzéseképp megállapítható, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemen

semmi más nem veszélyezteti az oktatás folyamatosságát, csak a Vidnyánszky Attila vezette kuratórium.

A kormányzati rendeletre hivatkozó kuratóriumi intézkedés szélsőségesen szembe megy a magyar felsőoktatási törvénnyel, amely szerint a felsőoktatási intézmények fenntartójának elsőrendű feladata és kötelessége az adott intézmény alapfunkció szerinti zavartalan működésének biztosítása, fejlesztése.

Mindezek figyelembevételével az is egyértelműsíthető, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem kuratóriuma nem csupán nem tesz eleget ebbéli kötelezettségének, hanem az egyetem funkcionális működését, azaz oktatási tevékenységét szándékosan akadályozó és lehetetlenné tevő cselekményeket valósít meg oktatásellenes rendeleteivel.

Következésképp az SZFE kuratóriumának működése kifejezetten jogellenes. Rendelkezései – lévén épp az oktatást veszélyeztetik – bizonyíthatóan törvénytelenek. Ezért az átalakítást felügyelő Innovációs és Fejlesztési Minisztériumot vezető Palkovics László kötelessége lenne a kormányzati rendeletet jogi szempontból felülíró Felsőoktatási Törvény és az Alaptörvény biztosította alkotmányos jogok védelmében a Vidnyánszky Attila féle kuratóriumot visszahívni. Eddigi intézkedéseit semmissé nyilvánítani, és az egész folyamatot új alapokra helyezve, újraindítani. Így téve eleget annak a követelménynek, mely szerint az állam feladata biztosítani az egyetemi képzésbe felvételt nyert hallgatók számára az Alaptörvény X. cikkének 1.) és 3.) bekezdéseiben meghatározottak szerint a tanulás szabadságát, valamint a felsőoktatási intézmény működését.

Persze mindez csak egy jogállamban lenne nyilvánvaló,

vagyis egy olyan országban, amelyben a hatalom birtokosai nem szabhatják át egyik napról a másikra rendszeresen és kényükre-kedvükre az alkotmányt és a törvényeket. Magyarországon azonban az alkotmány nem a törvényesség és a jogállamiság fundamentuma, hanem a hatalmat birtoklók eszköze arra, hogy a kormányzati önkényt látszólag törvényessé és jogszerűvé tegyék.

Janisch Attila filmrendező, egyetemi docens, az SZFE osztályvezető tanára

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.