Janisch Attila: Milyen kormányrendelet az, amit az éj leple alatt kellett meghozni?

  • Janisch Attila
  • 2020. november 29.

Publicisztika

A SZFE-n semmi nem veszélyezteti az oktatás folyamatosságát, csak Vidnyánszky Attila kuratóriuma.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem Vidnyánszky Attila vezette kuratóriuma arra használta fel a jelenlegi vészhelyzetet, hogy a csütörtökről péntekre virradóan kiadott kormányrendeletre hivatkozva – amelynek értelmében a felsőoktatási intézmény fenntartója (az SZFE esetében a kuratórium) dönthet az adott szemeszter érvényességéről – immár hivatalosan is érvénytelennek nyilvánította az egyetem 2020. szeptember 14-én kezdett, az oktatás rendjét tekintve zavartalanul folyó félévét.

Nincs ezen mit csodálkozni, Vidnyánszky kuratórium a hivatalba lépésének (nevezzük inkább az egyetem feletti hatalom birtokbavételének) első pillanatától kezdve diktatórikus intézkedéseket igyekezett foganatosítani, hogy megtörhesse az egyetem autonómiájának felszámolása elleni tiltakozásként kezdődött hallgatói egyetemfoglalást és tanári sztrájkot.

A kuratóriumnak a csütörtök éjjel(!!!) kiadott kormányzati rendeletig nem volt törvényes joga arra, hogy a félévet jogi szempontból is elfogadhatóan érvénytelennek nyilváníthassa. Ennek hiányában minden erre irányuló kísérletük eleve kudarcra volt ítélve, minthogy

az SZFE ebben a félévben megtartott órái teljes egészében dokumentáltak,

a tantárgyi adatlapok és a jelenléti ívek hozzáférhetők, és az adott osztályok, évfolyamok féléves szakmai tevékenységének eredményessége a november végéig már elkészült és még folyamatában lévő számos vizsgafilmmel és vizsgaelőadással is dokumentált, vagyis bizonyítható.

A jogszerűség és a törvényesség megkerülésére adott jogi felhatalmazást az SZFE kuratóriumának ez a legújabb kormányrendelet, mely szerint már semmiféle tárgyi bizonyításra, bizonyítékra nincs szükség, hogy egy oktatási intézmény fenntartója az egyetem aktív félévét érvénytelennek és teljesületlennek nyilváníthassa, elegendő kijelentenie, hogy az oktatáshoz szükséges körülmények és feltételek (szerinte) nem biztosítottak.

Aligha kétséges, hogy e kormányrendelet kiadásának első számú oka és indoka a renitens SZFE megregulázása volt, mivel egy diktatórikus kormányzással működtetett áldemokráciában a regnáló hatalommal szembeforduló bármiféle lázadás gyengítheti a hatalom megtörhetetlenségének és erejének önmítoszát.

Az antidemokratikusan alapítványi fenntartásúvá átalakított SZFE kuratóriuma késedelem nélkül, már a rendelet hatályba lépésének első napján élt is az újonnan kapott lehetőségével, semmibe véve a tanárok és a hallgatók folytatólagos és megszakítatlan oktatási és tanulmányi tevékenységét és érthető tiltakozását a teljesített aktív félév önhatalmú érvénytelenítésével szemben.

Mindez jól mutatja, hogy kormányzati engedéllyel – sőt, kifejezett kormányzati felhatalmazással – a magyar felsőoktatási intézmények alapítványi átalakítása a totális diktatúrát és önkényt teszi lehetővé az egyetemi autonómia helyett.

A folyamatok összegzéseképp megállapítható, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemen

semmi más nem veszélyezteti az oktatás folyamatosságát, csak a Vidnyánszky Attila vezette kuratórium.

A kormányzati rendeletre hivatkozó kuratóriumi intézkedés szélsőségesen szembe megy a magyar felsőoktatási törvénnyel, amely szerint a felsőoktatási intézmények fenntartójának elsőrendű feladata és kötelessége az adott intézmény alapfunkció szerinti zavartalan működésének biztosítása, fejlesztése.

Mindezek figyelembevételével az is egyértelműsíthető, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem kuratóriuma nem csupán nem tesz eleget ebbéli kötelezettségének, hanem az egyetem funkcionális működését, azaz oktatási tevékenységét szándékosan akadályozó és lehetetlenné tevő cselekményeket valósít meg oktatásellenes rendeleteivel.

Következésképp az SZFE kuratóriumának működése kifejezetten jogellenes. Rendelkezései – lévén épp az oktatást veszélyeztetik – bizonyíthatóan törvénytelenek. Ezért az átalakítást felügyelő Innovációs és Fejlesztési Minisztériumot vezető Palkovics László kötelessége lenne a kormányzati rendeletet jogi szempontból felülíró Felsőoktatási Törvény és az Alaptörvény biztosította alkotmányos jogok védelmében a Vidnyánszky Attila féle kuratóriumot visszahívni. Eddigi intézkedéseit semmissé nyilvánítani, és az egész folyamatot új alapokra helyezve, újraindítani. Így téve eleget annak a követelménynek, mely szerint az állam feladata biztosítani az egyetemi képzésbe felvételt nyert hallgatók számára az Alaptörvény X. cikkének 1.) és 3.) bekezdéseiben meghatározottak szerint a tanulás szabadságát, valamint a felsőoktatási intézmény működését.

Persze mindez csak egy jogállamban lenne nyilvánvaló,

vagyis egy olyan országban, amelyben a hatalom birtokosai nem szabhatják át egyik napról a másikra rendszeresen és kényükre-kedvükre az alkotmányt és a törvényeket. Magyarországon azonban az alkotmány nem a törvényesség és a jogállamiság fundamentuma, hanem a hatalmat birtoklók eszköze arra, hogy a kormányzati önkényt látszólag törvényessé és jogszerűvé tegyék.

Janisch Attila filmrendező, egyetemi docens, az SZFE osztályvezető tanára

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.