Janisch Attila: Milyen kormányrendelet az, amit az éj leple alatt kellett meghozni?

  • Janisch Attila
  • 2020. november 29.

Publicisztika

A SZFE-n semmi nem veszélyezteti az oktatás folyamatosságát, csak Vidnyánszky Attila kuratóriuma.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem Vidnyánszky Attila vezette kuratóriuma arra használta fel a jelenlegi vészhelyzetet, hogy a csütörtökről péntekre virradóan kiadott kormányrendeletre hivatkozva – amelynek értelmében a felsőoktatási intézmény fenntartója (az SZFE esetében a kuratórium) dönthet az adott szemeszter érvényességéről – immár hivatalosan is érvénytelennek nyilvánította az egyetem 2020. szeptember 14-én kezdett, az oktatás rendjét tekintve zavartalanul folyó félévét.

Nincs ezen mit csodálkozni, Vidnyánszky kuratórium a hivatalba lépésének (nevezzük inkább az egyetem feletti hatalom birtokbavételének) első pillanatától kezdve diktatórikus intézkedéseket igyekezett foganatosítani, hogy megtörhesse az egyetem autonómiájának felszámolása elleni tiltakozásként kezdődött hallgatói egyetemfoglalást és tanári sztrájkot.

A kuratóriumnak a csütörtök éjjel(!!!) kiadott kormányzati rendeletig nem volt törvényes joga arra, hogy a félévet jogi szempontból is elfogadhatóan érvénytelennek nyilváníthassa. Ennek hiányában minden erre irányuló kísérletük eleve kudarcra volt ítélve, minthogy

az SZFE ebben a félévben megtartott órái teljes egészében dokumentáltak,

a tantárgyi adatlapok és a jelenléti ívek hozzáférhetők, és az adott osztályok, évfolyamok féléves szakmai tevékenységének eredményessége a november végéig már elkészült és még folyamatában lévő számos vizsgafilmmel és vizsgaelőadással is dokumentált, vagyis bizonyítható.

A jogszerűség és a törvényesség megkerülésére adott jogi felhatalmazást az SZFE kuratóriumának ez a legújabb kormányrendelet, mely szerint már semmiféle tárgyi bizonyításra, bizonyítékra nincs szükség, hogy egy oktatási intézmény fenntartója az egyetem aktív félévét érvénytelennek és teljesületlennek nyilváníthassa, elegendő kijelentenie, hogy az oktatáshoz szükséges körülmények és feltételek (szerinte) nem biztosítottak.

Aligha kétséges, hogy e kormányrendelet kiadásának első számú oka és indoka a renitens SZFE megregulázása volt, mivel egy diktatórikus kormányzással működtetett áldemokráciában a regnáló hatalommal szembeforduló bármiféle lázadás gyengítheti a hatalom megtörhetetlenségének és erejének önmítoszát.

Az antidemokratikusan alapítványi fenntartásúvá átalakított SZFE kuratóriuma késedelem nélkül, már a rendelet hatályba lépésének első napján élt is az újonnan kapott lehetőségével, semmibe véve a tanárok és a hallgatók folytatólagos és megszakítatlan oktatási és tanulmányi tevékenységét és érthető tiltakozását a teljesített aktív félév önhatalmú érvénytelenítésével szemben.

Mindez jól mutatja, hogy kormányzati engedéllyel – sőt, kifejezett kormányzati felhatalmazással – a magyar felsőoktatási intézmények alapítványi átalakítása a totális diktatúrát és önkényt teszi lehetővé az egyetemi autonómia helyett.

A folyamatok összegzéseképp megállapítható, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemen

semmi más nem veszélyezteti az oktatás folyamatosságát, csak a Vidnyánszky Attila vezette kuratórium.

A kormányzati rendeletre hivatkozó kuratóriumi intézkedés szélsőségesen szembe megy a magyar felsőoktatási törvénnyel, amely szerint a felsőoktatási intézmények fenntartójának elsőrendű feladata és kötelessége az adott intézmény alapfunkció szerinti zavartalan működésének biztosítása, fejlesztése.

Mindezek figyelembevételével az is egyértelműsíthető, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem kuratóriuma nem csupán nem tesz eleget ebbéli kötelezettségének, hanem az egyetem funkcionális működését, azaz oktatási tevékenységét szándékosan akadályozó és lehetetlenné tevő cselekményeket valósít meg oktatásellenes rendeleteivel.

Következésképp az SZFE kuratóriumának működése kifejezetten jogellenes. Rendelkezései – lévén épp az oktatást veszélyeztetik – bizonyíthatóan törvénytelenek. Ezért az átalakítást felügyelő Innovációs és Fejlesztési Minisztériumot vezető Palkovics László kötelessége lenne a kormányzati rendeletet jogi szempontból felülíró Felsőoktatási Törvény és az Alaptörvény biztosította alkotmányos jogok védelmében a Vidnyánszky Attila féle kuratóriumot visszahívni. Eddigi intézkedéseit semmissé nyilvánítani, és az egész folyamatot új alapokra helyezve, újraindítani. Így téve eleget annak a követelménynek, mely szerint az állam feladata biztosítani az egyetemi képzésbe felvételt nyert hallgatók számára az Alaptörvény X. cikkének 1.) és 3.) bekezdéseiben meghatározottak szerint a tanulás szabadságát, valamint a felsőoktatási intézmény működését.

Persze mindez csak egy jogállamban lenne nyilvánvaló,

vagyis egy olyan országban, amelyben a hatalom birtokosai nem szabhatják át egyik napról a másikra rendszeresen és kényükre-kedvükre az alkotmányt és a törvényeket. Magyarországon azonban az alkotmány nem a törvényesség és a jogállamiság fundamentuma, hanem a hatalmat birtoklók eszköze arra, hogy a kormányzati önkényt látszólag törvényessé és jogszerűvé tegyék.

Janisch Attila filmrendező, egyetemi docens, az SZFE osztályvezető tanára

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?