Muraközy Balázs

Jog a szuperbruttóhoz

  • Muraközy Balázs
  • 2009.08.27 00:00

Publicisztika

Kormányunk adóreformjai közül a legrejtélyesebb talán a szuperbruttósítás. Az erről folyó vita legizgalmasabb fordulata az volt, amikor Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy az állapítsa meg az intézkedés alkotmányellenességét. De mi a szuperbruttó, és miért akarja bevezetni kormányunk? És milyen módon sérti alapvető jogainkat?

Technika

Adórendszerünk egyre inkább szöveges matekpéldák paródiájára emlékeztet. A szuperbruttót talán a következő feladattal lehet leírni. Tegyük fel, hogy munkáltatója számára az ön teljes bérköltsége (beleértve az adókat és a járulékokat is) 127 ezer forint. Ebből 27 ezer forint a munkaadó által fizetendő társadalombiztosítási járulék (és 100 ezer az ön bruttó bére). A maradék 100 ezer forint után 18 százalék személyi jövedelemadót, valamint dolgozói tb-járulékot kell fizetni.

Az A) kérdés a következő. A kormány reformot vezet be (szuperbruttó néven), és így mostantól a teljes bérköltség (127 ezer forint) után kell személyi jövedelemadót fizetni. Az adókulcsokat is a teljes bérköltség százalékában adják meg. Mekkora adókulcsot kell kivetni, hogy önnek ezután is ugyanannyi adót kelljen fizetnie, mint a reform előtt? Változott-e ettől a teljes bérköltség?

A B) kérdés így hangzik. Átláthatóbbá vált-e a rendszer, és vajon milyen hátrányokkal járhat a reform?

És végül a C) kérdés: sérülnek-e ezáltal az ön alapvető állampolgári jogai?

Az ilyen feladatok persze sokkal inkább vizsgálják a tanulók szövegértési, mint matematikai képességeit. Az A) feladatra (a kettesért) könnyen válaszolhatunk: ha a 127 ezer forint után vetik ki a személyi jövedelemadót, akkor 18/12714,17 százalékos adókulcsot kell kivetni ahhoz, hogy minden - azaz a teljes bérköltség (127 ezer), az adóhivatal bevétele (18 ezer) és az ön pénze is (100 ezer) - úgy maradjon, ahogy volt. Ha a kormány jól számolja ki a szuperbruttósítás utáni új adókulcsokat (az elégségesért), akkor a változás nem befolyásolja se a teljes bérköltséget, se az egyes felek által fizetendő adókat. Ebből a napnál is világosabban látszik, hogy a szuperbruttósítás alapvetően technikai módosítás.

A kormány is technikai módosításnak nevezi a szuperbruttó bevezetését. De akkor mi értelme van neki?

A reform hívei szerint ez a rendszer átláthatóbbá teszi az állami elvonások mértékét. A szuperbruttósítás után a munkavállaló fizetési papírján a 127 ezer forint fog szerepelni, és pontosan látni fogja, hogy mennyi adót és járulékot fizettek be utána. Tudni fogja, hogy menynyibe került munkáltatójának az ő foglalkoztatása, és azt is, hogy az általa megtermelt javakból mennyit vesz, majd költ el az állam. Ez - a remények szerint - növeli az adótudatosságot és az adórendszer átláthatóságát. Könnyebben követhetők lesznek majd az adóváltozások. A politikusok nehezebben tudnak rejtett adónöveléseket végrehajtani, és a választók nagyobb eséllyel váltják le az olyan kormányokat, amelyek gazdaságpolitikája az adóterhek növeléséhez vezethet. A szuperbruttó nagy előnye az, hogy növeli a gazdaságpolitika átláthatóságát, és ezen keresztül javítja az állampolgári jogok érvényesülését.

*

A változásnak azonban bírálói is vannak, akik alapvetően két irányból támadják a kormány intézkedését. Egyrészt hangsúlyozzák, hogy ez az adóváltozás - az előnyeihez képest - aránytalanul nagy adminisztratív teherrel jár. A vállalatoknak meg kell változtatniuk a számviteli rendszerüket, és az államnak át kell írnia rengeteg olyan jogszabályt, amely valamilyen módon a jelenlegi rendszerre épül. Sok olyan jogszabály van például, amely meghatározza a különféle állami alkalmazottak bérét. Ha nem sikerül a szükséges változtatásokat időben végrehajtani, akkor jövőre káosz lesz. A jelenlegi terv szerint például a nyugdíjjárulék és a nyugdíj is adóköteles lenne. Ez semmiképpen nem korrekt, mert így kétszer kell személyi jövedelemadót fizetni a nyugdíj után. Erre a problémára például mindenképpen illett volna megoldást találni. Az ilyen ügyek átgondolása, az új jogszabályok kidolgozása és elfogadása sok időt vehet igénybe.

A bírálatok másik csapása a szuperbruttó konkrét megoldásának elégtelenségét hangsúlyozza. Eszerint a jelen formájában tervezett szuperbruttó öszvérmegoldás. A valódi szuperbruttóban össze kellene vonni a munkaadó által és a munkavállaló által fizetett tb-járulékot, mert a gyakorlatban nem sok különbség van köztük: mindkettőt a munkaadó vonja le a fizetésből. Ez az összevont tb-járulék valóban az adórendszer egyszerűsödéséhez és az átláthatóság növekedéséhez vezetne, hosszú távon az adózással járó adminisztratív terhek csökkenését, és így a gazdaság hatékonyabbá válását segítené. Úgy tűnik tehát, hogy a kormány ismét csak félig hajt végre egy reformot: miközben az adminisztratív költségeket így is ki kell fizetni, a lehetséges hasznok nagy része elmarad; így a módosítások összességükben károsak. De ha megértők akarunk lenni a kormánnyal, akkor könnyen elképzelhetjük, hogy milyen hatást váltana ki a mai - enyhén szólva demagóg - politikai klímában a munkaadói járulék eltörlése. Hiszen nyilvánvaló, hogy a multik és más vállalatok ügynökeként a kormány mostantól a dolgozókkal fizetteti meg a vállalatok kötelezettségeit!

*

Valódi kérdés, hogy az átláthatóbbá válás mennyiben változtatná meg az emberek magatartását. Ön például mennyivel látna tisztábban, ha ezután bruttó fizetése magába foglalná a munkaadó által fizetendő terheket is? Vagy hasonló hatással lenne önre az is, ha elvárnák a munkaadóktól és az APEH-től, hogy az adózók számára könnyen átlátható kimutatásokat készítsenek, amelyekből pontosan láthatják, hogy ki mennyi adót fizetett be utánuk? Az utóbbi megoldás nyilván jelentősen alacsonyabb terhekkel járna.

A szuperbruttó átláthatóságot növelő hatásában nem bízók gyakran azt sem hiszik el, hogy a kormány komolyan gondolja a saját érveit. Éppen ezért valamilyen rejtett indítékot sejtenek: például azt, hogy a szuperbruttó bevezetésével éppen hogy megpróbálja elrejteni az emberek elől a jövő évi kedvezőtlen változásokat. Igaz, hogy hosszú távon a szuperbruttó valamennyire növeli az átláthatóságot, de rövid távon, a választási évben remek lehetőséget nyújt az adóváltozások homályossá tételére. A jövő évi szja mértékére vonatkozó tervben szereplő két új adókulcs - 16 és 32 százalék - a szuperbruttósítással megfejelve ténylegesen több befizetett jövedelemadót jelentene, mint a jelenlegi, kisebb adóalapra vetített 18 és 36 százalékos kulcsok. Ez azonban a legtöbb embernek nem fog feltűnni, sőt azt fogják hinni, hogy csökkentek az adók, és nőtt a fizetésük is. És tudják mit? Nem is tévednek olyan nagyot! Az átlagos adóterhelés a tervek szerint valóban csökkenni fog: de nem a kulcsok leszállítása miatt, hanem azért, mert (a tervek szerint) a sávhatárok is jelentősen növekedni fognak.

Szimbolika

A szuperbruttó végső megítélése mindazonáltal - és minden rövid lejáratú bűvészkedéstől függetlenül - attól függ, hogy az átláthatóság növekedéséből és így az állampolgári jogok fokozottabb érvényesüléséből származó etikai és gyakorlati hasznokat érezzük-e nagyobbnak, vagy az adórendszer variálásának adminisztratív költségét. Nem túl meglepő módon a vállalkozások ilyen terheit jól ismerő - és a kérdésben nyilatkozó - adószakértők többsége az adminisztratív terheket érzi nagyobbnak, és ezért vitatja a változás célszerűségét, és rossz gazdaságpolitikának nyilvánítja.

De mi a helyzet az állampolgári jogok országgyűlési biztosával? Ha valakinek fontos lehet a gazdaságpolitika átláthatóságának érvényesülése, akkor nyilván ő az.

Szabó Máté azonban az Alkotmánybírósághoz fordult, mondván, hogy a szuperbruttó alkotmányellenes. Érvelése a következő. Problémás, hogy mostantól személyi jövedelemadót kell majd fizetni a munkáltató által fizetett tb-járulék után is. Az ombudsman szerint ez a pénz egyáltalán nem számít jövedelemnek. Az alkalmazott által fizetett tb-járulékkal szemben ebből a munkavállalónak nem keletkezik például nyugdíjjogosultsága, és így ez a járulék tisztán elvonásnak tekinthető. Márpedig egy ilyen elvonás megadóztatása igazából elfogadhatatlan, maga a két lábon járó kettős adóztatás.

Nem próbálnám megjósolni, hogyan fog dönteni az Alkotmánybíróság - a jogászok véleménye megoszlik. A Csehországban bevezetett hasonló rendszer kiállta ezt a próbát. Közgazdasági szempontból azonban ez egy álprobléma. Mint az elégséges érdemjegyért teljesítendő feladatból is látszik, a szuperbruttó technikai módosítás, amely után az állampolgároknak pontosan az eddigi elvek alapján kell adót fizetniük. A megfelelően kiválasztott adókulcsokkal reprodukálható az eddigi adózási rend. Nincs szó arról sem, hogy új terhek hárulnának a dolgozókra: 100 ezer forint 18 százaléka pontosan annyi, mint 127 ezer forint 14,17 százaléka. Gondolhatja azt az ombudsman, hogy ez rossz gazdaságpolitika, de mivel célja éppen az állampolgári jogok erősebb érvényesülése, rossz üzenetet hordoz magában az, hogy ezzel az Alkotmánybírósághoz fordult. Így ugyanis azt nyilvánítja ki, hogy ez az átláthatóság irányába tett lépés elvileg is káros. Nincs szó arról sem, hogy az ombudsman beavatkozása nélkül esetleg alkotmánysértésre került volna sor. Ebben az ügyben már mások is az Alkotmánybírósághoz fordultak - az ombudsman szimbolikus és utólagos csatlakozása egyértelműen azt jelzi, hogy szerinte itt súlyos jogsértésről van szó.

*

Igaz lehet azonban az is, hogy ez a támadási felület nem maradt volna meg, ha a kormány nem a "kompromisszumos" változatot vezeti be. A valódi szuperbruttó - vagyis a munkaadói és munkavállalói tb-járulék összevonása - ugyanis megszüntette volna ezt a problémát. Ekkor az összevont tb-járulék éppen olyan módon jövedelemnek számítana, mint a jelenlegi munkavállalói tb-járulék, és így az ombudsman érvelésével nem lehetne az Alkotmánybírósághoz fordulni. Az öszvérmegoldás bevezetése - amellett, hogy sokkal kevésbé növeli az átláthatóságot - ezek szerint alkotmányos problémákat is felvethet. A gazdaságpolitikai bátorság hiánya most ilyen formában is megbosszulja magát.

A szuperbruttó tehát nem a legjobban megvalósított gazdaságpolitikai akció. Ezért joggal lehet kritizálni a kormányt, de tisztában kell lenni azzal, hogy az intézkedés célja mindenképpen helyes, és talán tényleg segít abban, hogy az állampolgárok pontosabban ítélhessék meg a gazdaságpolitikát. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának éppen az ilyen kezdeményezések felkarolása lenne a feladata, és nem az, hogy mondvacsinált indokkal megfúrja őket.

Neked ajánljuk

Riviéra–Erzsébetváros motortúra

  • Támogatott tartalom

Lengyel Gábor hosszú évtizedeken át dolgozott az orvosiműszer-kereskedelemben, és kizárólag olvasóként tekintett az irodalomra. A helyzet azután változott meg, hogy elhagyni kényszerült vállalkozását, s az ezzel járó traumát úgy dolgozta fel, hogy írni kezdett – terápiás céllal.

Lezárt műhely, levert lakat

Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.

A balfácán napja

Nem vennénk rá mérget, hogy a Netflix gyártásában készült friss svéd történelmi krimisorozat készítői valóban Harold Ramis 1993-as klasszikusából, az Idétlen időkigből vették a dramaturgiai inspirációt, de A valószínűtlen gyilkost nézve könnyen érezhetjük úgy, hogy Stig Engström is belekeveredett egy Phil Connorséhoz hasonló időhurokba. 

Dzsúdló és a magány

  • Puskás Panni

Dzsúdló nem azonos Jude Law-val, hanem egy magyar zenész, akinek leghíresebb száma a Lej. Ilyen és ehhez hasonló titkokat tudhatunk meg e „Z generációs pandémia paradigmából”, de csak akkor, ha valaki olyan szerencsés, mint én, és egy Z generációs digitális bennszülöttel nézheti végig a darabot. A tizenhat éves húgom árulta el azt is, miért nevet a főleg fiatalokból álló közönség azon, hogy az egyik szereplő annyira depis, hogy a frufruját is majdnem levágta.

Politikai inszeminátor

Egy ország találgatja éppen, hogy mi a fenét is akar ez az egész jelenteni. Hogy Gattyán György, aki a LiveJasmin nevű site-ján keresztül élő webkamerás pornóval begyűjtött nagyjából 300 milliárd forintot, most minden előzmény nélkül miniszterelnök-jelöltként bukkant fel a honi média megfelelő bugyraiban. 

Apácától nyalókáig

Az elsősorban tematikus kiállításokat bemutató, programjaival a tradíciót és a történelmi eseményeket szokatlan fénytörésben vizsgáló 2B Galéria 19 alkotót felvonultató csoportos kiállítása most a kakast állítja a középpontba.