Kérjek engedélyt zsidózni?

  • 2001. szeptember 27.

Publicisztika

Már akkor gyanút fogtunk, amikor valamelyik nyári este épp A hét című izé kezdte kavarni az egyházak átvilágítása körüli szutykot. Az ötlet újnak korántsem mondható, mégis meglepő volt, hogy épp a MIÉP és a kormány agitpropja dobja be megint a témát: ha a jelenlegi kormányzat oly nagyon szívén viselte volna az egyházak vezetőinek ez irányú feddhetetlenségét, akkor az ügynöktörvény legutóbbi, egy évvel ezelőtti módosításakor simán belevehette volna a jelentős közvélemény-formáló erők közé az egyházi vezetőket (a vezető beosztású újságírók, bírák, ügyészek mellé). Ezt akkoriban épp az SZDSZ szorgalmazta, nulla foganattal: a történelmi egyházak vezetői úgy érveltek, hogy a megtisztulást bízzák rájuk, és jobb lenne, ha a politika nem ugatna bele az egyházak autonómiájába.

n Már akkor gyanút fogtunk, amikor valamelyik nyári este épp A hét című izé kezdte kavarni az egyházak átvilágítása körüli szutykot. Az ötlet újnak korántsem mondható, mégis meglepő volt, hogy épp a MIÉP és a kormány agitpropja dobja be megint a témát: ha a jelenlegi kormányzat oly nagyon szívén viselte volna az egyházak vezetőinek ez irányú feddhetetlenségét, akkor az ügynöktörvény legutóbbi, egy évvel ezelőtti módosításakor simán belevehette volna a jelentős közvélemény-formáló erők közé az egyházi vezetőket (a vezető beosztású újságírók, bírák, ügyészek mellé). Ezt akkoriban épp az SZDSZ szorgalmazta, nulla foganattal: a történelmi egyházak vezetői úgy érveltek, hogy a megtisztulást bízzák rájuk, és jobb lenne, ha a politika nem ugatna bele az egyházak autonómiájába.

A kormánytöbbség akkor érinthetetlennek nyilvánította a történelmi egyházakat. Viszont hogy most mire megy ki a játék, arra ifj. Hegedűs Loránt MIÉP-es képviselő és református "lelkész" minapi megnyilvánulása adhat magyarázatot. Úgy kezdte, mint mindig. Hangosan elzsidózta magát: egy budapesti kerületi lapban sorakoztatott fel érveket "a galíciai jöttmentek" mihamarabbi "kirekesztése" mellett. A svarc auf vejsz náci förmedvényre az ügyészség mellett immár a református zsinat elnöke, Bölcskei Gusztáv is felneszelt, és nyilatkozatban ítélte el a nyáj zsidózó barmát. Akit erre nemcsak szerető édesatyja, id. Heg. püsp. vett védelmébe, de válaszolt ő maga is: körülbelül annyit, hogy neki ne dumáljanak azok az egyházi vezetők, akik nem világíttatták át magukat. Tényleg, hová tart a világ, még a végén egy kis zsidózáshoz is komcsi ügynököktől kell engedélyt kérni.

Mind a katolikus, mind a református egyházon belül komoly hatalmi harc bontakozik ki (hisz az ügynökvádak kimondva-kimondatlanul Paskai László bíborost is implikálják). Ne higgyük azonban, hogy ez kizárólag a MIÉP játszmája lenne (még akkor sem, ha a jövőre nyugdíjba vonuló Paskainak is van olyan utódjelöltje, aki a MIÉP-hez áll a legközelebb). A legfelsőbb egyházi vezetők sakkban tartásához a MIÉP és a katolikus, illetve protestáns egyházi hierarchiában szép számmal tenyésző szimpatizánsai is kevesek lennének. A MIÉP ebben a történetben - szakasztott, mint a köztévé esetében - csak az élcsapat; a cél a légmentes kormányzati ellenőrzés az egyházak felett.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.