Kérjek engedélyt zsidózni?

  • 2001. szeptember 27.

Publicisztika

Már akkor gyanút fogtunk, amikor valamelyik nyári este épp A hét című izé kezdte kavarni az egyházak átvilágítása körüli szutykot. Az ötlet újnak korántsem mondható, mégis meglepő volt, hogy épp a MIÉP és a kormány agitpropja dobja be megint a témát: ha a jelenlegi kormányzat oly nagyon szívén viselte volna az egyházak vezetőinek ez irányú feddhetetlenségét, akkor az ügynöktörvény legutóbbi, egy évvel ezelőtti módosításakor simán belevehette volna a jelentős közvélemény-formáló erők közé az egyházi vezetőket (a vezető beosztású újságírók, bírák, ügyészek mellé). Ezt akkoriban épp az SZDSZ szorgalmazta, nulla foganattal: a történelmi egyházak vezetői úgy érveltek, hogy a megtisztulást bízzák rájuk, és jobb lenne, ha a politika nem ugatna bele az egyházak autonómiájába.

n Már akkor gyanút fogtunk, amikor valamelyik nyári este épp A hét című izé kezdte kavarni az egyházak átvilágítása körüli szutykot. Az ötlet újnak korántsem mondható, mégis meglepő volt, hogy épp a MIÉP és a kormány agitpropja dobja be megint a témát: ha a jelenlegi kormányzat oly nagyon szívén viselte volna az egyházak vezetőinek ez irányú feddhetetlenségét, akkor az ügynöktörvény legutóbbi, egy évvel ezelőtti módosításakor simán belevehette volna a jelentős közvélemény-formáló erők közé az egyházi vezetőket (a vezető beosztású újságírók, bírák, ügyészek mellé). Ezt akkoriban épp az SZDSZ szorgalmazta, nulla foganattal: a történelmi egyházak vezetői úgy érveltek, hogy a megtisztulást bízzák rájuk, és jobb lenne, ha a politika nem ugatna bele az egyházak autonómiájába.

A kormánytöbbség akkor érinthetetlennek nyilvánította a történelmi egyházakat. Viszont hogy most mire megy ki a játék, arra ifj. Hegedűs Loránt MIÉP-es képviselő és református "lelkész" minapi megnyilvánulása adhat magyarázatot. Úgy kezdte, mint mindig. Hangosan elzsidózta magát: egy budapesti kerületi lapban sorakoztatott fel érveket "a galíciai jöttmentek" mihamarabbi "kirekesztése" mellett. A svarc auf vejsz náci förmedvényre az ügyészség mellett immár a református zsinat elnöke, Bölcskei Gusztáv is felneszelt, és nyilatkozatban ítélte el a nyáj zsidózó barmát. Akit erre nemcsak szerető édesatyja, id. Heg. püsp. vett védelmébe, de válaszolt ő maga is: körülbelül annyit, hogy neki ne dumáljanak azok az egyházi vezetők, akik nem világíttatták át magukat. Tényleg, hová tart a világ, még a végén egy kis zsidózáshoz is komcsi ügynököktől kell engedélyt kérni.

Mind a katolikus, mind a református egyházon belül komoly hatalmi harc bontakozik ki (hisz az ügynökvádak kimondva-kimondatlanul Paskai László bíborost is implikálják). Ne higgyük azonban, hogy ez kizárólag a MIÉP játszmája lenne (még akkor sem, ha a jövőre nyugdíjba vonuló Paskainak is van olyan utódjelöltje, aki a MIÉP-hez áll a legközelebb). A legfelsőbb egyházi vezetők sakkban tartásához a MIÉP és a katolikus, illetve protestáns egyházi hierarchiában szép számmal tenyésző szimpatizánsai is kevesek lennének. A MIÉP ebben a történetben - szakasztott, mint a köztévé esetében - csak az élcsapat; a cél a légmentes kormányzati ellenőrzés az egyházak felett.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.