Teczár Szilárd

Kocsmapolitika

Van-e közünk Orbán Gáspár magánéletéhez?

Publicisztika

Komoly vihart kavart a magyar nyilvánosságban, hogy Márki-Zay Péter az elmúlt hetekben többször is arra utalt, szerinte Orbán Gáspár, a miniszterelnök fia meleg lehet.

Az ellenzéki előválasztásra készülő Márki-Zay először egy július végi Facebook-bejegyzésben vont párhuzamot a Szájer-ügy és Orbán Gáspár helyzete között: „Orbán a lebukása után a 30 éve ismert barátját is megtagadta, kitagadná-e saját fiát is, ha kiderül Gáspárról, hogy meleg?” – tette fel a kérdést a kormány homofób népszavazási kezdeményezésére reagálva. Később egy videóján az alábbi felirat jelent meg: „Kit zavar az apján kívül, ha Orbán Gáspár meleg?”, és ebben a videóban azt állította Orbánról, hogy „adott esetben lehet, hogy az egyik gyermeke homoszexuális”. A ZSHOW augusztus 10-i műsorában azután így fogalmazott: „Ha az én gyerekem lenne meleg, megtagadnám-e, mint Orbán Viktor? Nem tudnám megtagadni.” Majd a műsorvezető visszakérdezésére megerősítette: „Én úgy látom, hogy [Orbán] megtagadja.”

Bevallom, azok közé tartozom, akikben zsigeri ellenérzéseket keltettek Márki-Zay nehezen félreérthető célozgatásai. Ebben a cikkben megpróbálom megmagyarázni, miért.

*

Az outing, azaz ismert emberek szexuális irányultságának (bele­egyezésük nélküli) kiteregetése a nyilvánosság előtt az LMBTQ-közösségen belül is ellentmondásos megítélésű gyakorlat, még csak megközelítőleg konszenzusos szabályrendszere sincs. Az egyik oldalról azt kell mérlegelni, hogy az outing a megcélzott egyén számára elkerülhetetlenül sérelmet, rosszabb esetben traumát okoz. A coming out mélységesen személyes döntés, és számtalan oka lehet annak, ha valaki úgy dönt, nem él vele. Ha egy embertől elveszik ennek a döntésnek a lehetőségét, azzal mindenképpen sérül a magánszférája; hogy ezt mekkora kellemetlenségként éli meg, az attól is függ, vállalta-e már homoszexualitását a szűkebb környezete előtt, egyáltalán van-e meleg vagy leszbikus identitása, vagy esetleg saját magában sem tisztázta még teljesen szexuális késztetéseit. Azt is figyelembe kell venni, hogy az outing eredeti szándékától függetlenül óhatatlanul kiteszi valamilyen mértékű homofób gyűlölködésnek a leleplezett személyt. Az érdeksérelem akkor is bekövetkezhet, ha a leleplezés téves előfeltevésen alapul, és az illető valójában nem homoszexuális. Ebben az esetben szégyenként élheti meg, hogy a társadalom egy része homoszexuálisnak gondolja, de még ha a maga részéről abszolút elfogadóan áll a kérdéshez, egy heteronormatív társadalomban akkor is magyarázkodásra kényszerülhet, és meg kell birkóznia a felé áradó gyűlölettel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.