Teczár Szilárd

Kocsmapolitika

Van-e közünk Orbán Gáspár magánéletéhez?

Publicisztika

Komoly vihart kavart a magyar nyilvánosságban, hogy Márki-Zay Péter az elmúlt hetekben többször is arra utalt, szerinte Orbán Gáspár, a miniszterelnök fia meleg lehet.

Az ellenzéki előválasztásra készülő Márki-Zay először egy július végi Facebook-bejegyzésben vont párhuzamot a Szájer-ügy és Orbán Gáspár helyzete között: „Orbán a lebukása után a 30 éve ismert barátját is megtagadta, kitagadná-e saját fiát is, ha kiderül Gáspárról, hogy meleg?” – tette fel a kérdést a kormány homofób népszavazási kezdeményezésére reagálva. Később egy videóján az alábbi felirat jelent meg: „Kit zavar az apján kívül, ha Orbán Gáspár meleg?”, és ebben a videóban azt állította Orbánról, hogy „adott esetben lehet, hogy az egyik gyermeke homoszexuális”. A ZSHOW augusztus 10-i műsorában azután így fogalmazott: „Ha az én gyerekem lenne meleg, megtagadnám-e, mint Orbán Viktor? Nem tudnám megtagadni.” Majd a műsorvezető visszakérdezésére megerősítette: „Én úgy látom, hogy [Orbán] megtagadja.”

Bevallom, azok közé tartozom, akikben zsigeri ellenérzéseket keltettek Márki-Zay nehezen félreérthető célozgatásai. Ebben a cikkben megpróbálom megmagyarázni, miért.

*

Az outing, azaz ismert emberek szexuális irányultságának (bele­egyezésük nélküli) kiteregetése a nyilvánosság előtt az LMBTQ-közösségen belül is ellentmondásos megítélésű gyakorlat, még csak megközelítőleg konszenzusos szabályrendszere sincs. Az egyik oldalról azt kell mérlegelni, hogy az outing a megcélzott egyén számára elkerülhetetlenül sérelmet, rosszabb esetben traumát okoz. A coming out mélységesen személyes döntés, és számtalan oka lehet annak, ha valaki úgy dönt, nem él vele. Ha egy embertől elveszik ennek a döntésnek a lehetőségét, azzal mindenképpen sérül a magánszférája; hogy ezt mekkora kellemetlenségként éli meg, az attól is függ, vállalta-e már homoszexualitását a szűkebb környezete előtt, egyáltalán van-e meleg vagy leszbikus identitása, vagy esetleg saját magában sem tisztázta még teljesen szexuális késztetéseit. Azt is figyelembe kell venni, hogy az outing eredeti szándékától függetlenül óhatatlanul kiteszi valamilyen mértékű homofób gyűlölködésnek a leleplezett személyt. Az érdeksérelem akkor is bekövetkezhet, ha a leleplezés téves előfeltevésen alapul, és az illető valójában nem homoszexuális. Ebben az esetben szégyenként élheti meg, hogy a társadalom egy része homoszexuálisnak gondolja, de még ha a maga részéről abszolút elfogadóan áll a kérdéshez, egy heteronormatív társadalomban akkor is magyarázkodásra kényszerülhet, és meg kell birkóznia a felé áradó gyűlölettel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.