Nagy Ádám

Leláncolt évtized

A Nemzeti Ifjúsági Tanács 10 dicsőséges éve

  • Nagy Ádám
  • 2022. december 14.

Publicisztika

December elején ünnepelte – úgy 60–70 ember előtt – 10. születésnapját a Nemzeti Ifjúsági Tanács (NIT). Az ernyőszervezet a tagszervezetei képviseletére, és még inkább a fiatalok érdekképviseletére lenne hivatott. Ám ez utóbbi elvész az önfényezés, az önimádat és az önbecsapás Bermuda-háromszögében.

A NIT-et mintegy 100 szervezet alapította (volna) 2012-ben – ha a bejegyzési kérelmet elbíráló bíróság nem dobálta volna vissza sorra a pancser módon megírt létesítő okiratokat. Érvényes alapszabályt végül a 2015-ös, nagyjából 20 fős közgyűlésnek sikerült elfogadnia, s ettől a pillanattól kezdve a szövetség szépen növekedni is kezdett. Soha nem hallott egyletek, egymást legitimáló, ajánló politikai szervezetek jelentek meg a színtéren, mint a KDNP-s hátterű Hierotheosz Egyesület vagy a Kárpátok Ifjúsági Szövetség. Megnövekedett érdeklődést tanúsítottak a tanács iránt a kormány olyan ifjúságügyi tótumfaktumai is, mint Illés Boglárka korábbi helyettes államtitkár, utóbb Fidelitas-elnök. A frissen beléptetett, rezsimközeli társaságok képviselői – akik közös Messenger-szálon értesültek arról, hogy melyik kérdésről hogyan kell szavazni – 2017-ben annak rendje szerint meg is buktatták a szervezet akkori elnökét, Kaszás Andrást. Ám a puccsszerűen megválasztott új elnök, Ament Balázs sajnálatos módon csupán nyolc hónapig maradt a posztján, ekkor ugyanis betöltötte a 35. évét, s mennie kellett – az alapszabályt elfelejtették tökéletesre csiszolni. (Sebaj: karrierjét az állami Erzsébet Ifjúsági Alapnál ügyvezetőként folytatta, miközben a civil és NIT-tag Ifjúsági Szolgáltatók Országos Szövetségének a mai napig is társelnöke.) Mindez az alapító civil szervezetek eltávolodásához, kilépéséhez vezetett: 2018-ban közülük már csak hat jelent meg az elnökség által összehívott találkozón.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.