Leterített Tibet

  • 2001. március 15.

Publicisztika

Mára elég nyilvánvaló lett, hogy sem az Egyesült Államok, sem az Európai Unió nem fog arcoskodni a világ legnagyobb piacával és termelőjével, hogy ugyan vonuljon már ki Tibetből, mert különben visszafordítják a tornacipő-szállítmányokat, és direkt magyar éttermekbe fognak járni Thaiföldön, amíg a dalai lámát vissza nem helyezik hivatalába.

n Mára elég nyilvánvaló lett, hogy sem az Egyesült Államok, sem az Európai Unió nem fog arcoskodni a világ legnagyobb piacával és termelőjével, hogy ugyan vonuljon már ki Tibetből, mert különben visszafordítják a tornacipő-szállítmányokat, és direkt magyar éttermekbe fognak járni Thaiföldön, amíg a dalai lámát vissza nem helyezik hivatalába.

Gesztusokat azonban lehet tenni, még akkor is, ha valószínűtlen, hogy a kínai kormányzat összeszarja magát a budapesti kínai követség előtt doboló elszántaktól, akik ilyentájt, március közepén mindig összegyűlnek, hogy Tibet kínai megszállására emlékezzenek. A Tibetet Segítő Társaság idén is összetrombitálta a kemény magot, megmozgatott minden követ, hogy a polgármesterek kitűzzék a tibeti lobogót az önkormányzatokra, és négy helyszínen elöl is járt a jó példával: a szombatra virradó hajnalon a szemfülesebbek még láthatták, amint a Szabadság-szoborról, a Lánchídról és még két frekventált helyről a szorgalmas tűzoltók eltávolítják a szabad Tibet zászlaját.

Apró gesztusok ezek, melyek ereje tökéletes hatástalanságukban rejtezik: egy apró nép megmutatja, hogy mennyire tehetetlen egy másik apró nép ügyében. Don Quijote, de halandzsa.

Hu Csin-tao, legfőbb várományos (bővebben lásd 17. oldal), Tibet egykori párttitkára (azért ezt ízlelgessék egy kicsit) mindeközben vastagon és rutinosan mellébeszél az ország egységéről, a hazafias nevelés fontosságáról és a térség kiemelt gazdasági fejlesztéséről, ami nem jelent mást, mint további nukleáris hulladéklerakókat, erdőirtásokat, kolostorrombolásokat.

A dalai láma pedig megállapítja, hogy a kapcsolatok megint lefagytak Pekinggel, és ennek azért súlya van, hiszen pont ő volt az mindeddig, aki a legreménytelenebb helyzetekben is a párbeszéd fontosságáról, a tárgyalásos megoldás, kompromisszumos közeledés elsődlegességéről próbálta meggyőzni a kínai vezetést és saját népét is. Ha ő azt mondja, hogy ezek a lehetőségek elfogytak, akkor lezárult a kompromisszumkeresés időszaka, és jöhet megint a totális passziv rezisztencia vagy a reménytelenül kudarcra kódolt fegyveres próbálkozás, anélkül, hogy akár egyetlen nagyhatalom is felemelné a mutatóujját.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.