Nem, nem, soha

  • 2001. március 15.

Publicisztika

Nyolc zámolyi roma egy héttel ezelőtt menekültstátust kapott Franciaországtól. A lépést nyugati emberjogi szervezetek történelmi jelentőségűnek nevezték, mivel szerintük az Európai Unió egyik csúcsállama ezzel hivatalosan is elismerte azt, hogy a csatlakozásra legesélyesebbek közé sorolt Magyarország nem képes garantálni valamennyi állampolgárának a biztonságát. Vagyis hogy a helyzet még ennél is súlyosabb: a magyar állam nem képes szavatolni maradéktalanul egy etnikai kisebbség tagjainak a biztonságát.

n Nyolc zámolyi roma egy héttel ezelőtt menekültstátust kapott Franciaországtól. A lépést nyugati emberjogi szervezetek történelmi jelentőségűnek nevezték, mivel szerintük az Európai Unió egyik csúcsállama ezzel hivatalosan is elismerte azt, hogy a csatlakozásra legesélyesebbek közé sorolt Magyarország nem képes garantálni valamennyi állampolgárának a biztonságát. Vagyis hogy a helyzet még ennél is súlyosabb: a magyar állam nem képes szavatolni maradéktalanul egy etnikai kisebbség tagjainak a biztonságát.

Mi tagadás, valóban ez a lényeg. És ezzel kellene hideg fejjel szembenézni: a ténnyel, hogy több tucat magyar állampolgár képtelen volt biztonságos lakóhelyet találni magának a hazájában; házaikat felgyújtották vagy lebontották, aláírásokat gyűjtöttek szomszédságuk ellen, életveszélyesen megfenyegették őket. Ezek az emberek mindössze félelem nélkül akartak élni és lakni, de ebben az országban ilyen helyet nem találtak; mindenekelőtt azért nem, mert cigányok.

Ennyi a történet, nem több.

A többi: a kivándorlást szervező Krasznai József módszeres lejáratása (csalt, lopott, hazudott, bútort vitt haza, mint afféle büdös cigány - ha valaki a részletekre is kíváncsi, lapozza fel a kormánylap vonatkozó tényfeltárásait); a titkosszolgálati akciókra meg a "hazai szélsőséges elemek akcióira" való hivatkozás, hogy ti. ezekkel magyarázható a zámolyiak külföldre menekülése; a különféle összeesküvés-elméletek, melyek szerint ez az egész felhajtás nem más, mint a végletekig liberális Magyarország tervszerű lejáratása; a hivatásos cigányvezetők zámolyiakat elítélő dörgedelmei; a felelős hivatalnokok hirtelen támadt aggodalma, haza hívó szózata, mind-mind üres duma.

Abban, ahogyan a kormányzat a zámolyiak ügyét kezelte - illetve, pontosítsunk: kommentálta -, mindvégig volt egyfajta gőg és sértődöttség: hogyan jönnek ezek ahhoz, hogy külföldön magyarázkodni kelljen miattuk? Mutatja ezt az is, hogy a magyar notabilitások akkor kezdtek kénytelen-kelletlen foglalkozni a dologgal, amikor néhány hónapja először röppent föl a hír, hogy Franciaország hajlandó megadni a menedékjogot a romáknak. (Persze ne legyünk igazságtalanok a végrehajtó hatalommal: a zámolyiakról kussolt az ellenzék is, na ja, majd hülyék lesznek szavazatokat veszíteni cigányok miatt; Fodor Gábor parlamenti felszólalásának tartalma tisztességes volt, de némileg megkésett az is.)

A mellébeszélés változatlanul tart: az ugyanis, hogy egy angol szaklap milyen megfontolásból és mit írt az ügyről, az egyrészt legyen az ő meg a nemzetközi diplomácia dolga, másrészt a romák hazai helyzetéhez az ott közölteknek az égvilágon semmi közük sincs. Aligha hihető, hogy a hazai cigányokat rendre megalázó erőszakszervezetek tagjai, illetve a lépten-nyomon mocskoscigányozó polgárok kivétel nélkül beépített KGB- vagy Moszad-ügynökök lennének; márpedig ha a francia döntés ürügyén folytatott diskurzusra figyelünk, túlzás nélkül támadhat akár ilyen érzésünk is.

Krasznai József tavaly szeptemberben arról beszélt fiatal roma értelmiségieknek Balatonszemesen, hogy abban bízik: Európa "térdre kényszeríti" Magyarországot cigányügyben; ha ők megkapják a menedékjogot, azután nem lehet maradéktalanul teljesülő kisebbségi jogokról meg "egyedülálló" kisebbségi önkormányzati modellről szavalni Nyugaton. Vagy csak akkor, ha mögötte valódi tartalom van. A tízéves magyar demokrácia egy kegyes öncsalásáról néhány hazátlan cigány lerántotta a leplet.

Nem is bocsátja ezt meg nekik Magyarország, nem, nem, soha.

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

Szerbia kontra Szerbia: az ország, amely saját magával vív harcot

  • Végel László
Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő. A Vučić-rezsim azonban nem hátrál.