Ranschburg Zoltán

Se veled, se nélküled

Az ellenzéki pártok együttműködési lehetőségei Budapesten

Publicisztika

Az Országgyűlés kormánypárti többsége 2023. december 12-én megszavazta a Mi Hazánk által benyújtott törvénymódosítást, így fél évvel az idén júniusban esedékes önkormányzati választások előtt átalakult a fővárosi választási rendszer.

A listás szavazás visszaállítása Budapesten azt jelenti, hogy az idei voksolást követően a főpolgármester mellett már nem a 23 fővárosi kerület polgármesterei, illetve a kompenzációs listán bejutott további 9 képviselő (akik a meg nem választott polgármesterekre leadott szavazatok alapján jutottak mandátumhoz) alkotják majd a Fővárosi Közgyűlést, hanem a pártlistákról megválasztott képviselők. Az új szabály értelmében fővárosi listát az a párt állíthat, amelyik vagy főpolgármester-jelöltet, vagy legalább három kerületben polgármesterjelöltet indít.

Mindez új helyzet elé állította az ellenzék pártjait, különösképpen azokat, amelyek a 2022-es országgyűlési választásokon még hatpárti összefogásban indultak el, hiszen a kerületi polgármesteri és a főpolgármesteri pozíciókért folytatott küzdelem mellé újabb frontot nyitott: a közgyűlési helyekért vívott vetélkedést.

Aligha igényel hosszas magyarázatot, miért okozhat ez komoly fejtörést az ellenzéki pártoknak. Ha a gyakran személyeskedő viták és üzengetések, a minősítgetések és vádaskodások, vagy az együttműködés túlságosan is technikai jellegű mozzanatai túl sokáig uralják az ellenzéki nyilvánosságot, az demoralizálóan hat a kormánypártokkal szemben álló szavazókra. Márpedig az idei választások (mind az önkormányzati, mind az európai parlamenti) egyik kulcskérdése az lesz, hogy a pártok milyen mértékben tudják mozgósítani támogatóikat. Az együttműködési egyeztetések során (és ez alól a fővárosi listáról szóló sem lehet kivétel) minden párt igyekszik felfújni magát, a lehető legnagyobbnak tűnni, így igyekezvén jobb tárgyalási pozícióhoz és végső soron több mandátumhoz jutni. Az viszont már korántsem egyértelmű, hogy min mérhető egy párt ereje. Az országos közvélemény-kutatások eredményein? A fővárosi felmérésekén? A legutóbbi választások eredményein? A hivatalban lévő polgármesterek vagy közgyűlési képviselők számán? Az egyezséget éppen az nehezíti meg, hogy erre a kérdésre nincs egyértelmű válasz.

A következőkben nem is ebben próbálok igazságot tenni, vagy mandátumjóslásokat megkísérelni. Hiszen négy hosszú hónap van hátra a választásokig, s még az sem dőlt el, mely pártok és milyen formában működnek majd együtt a fővárosban. De épp emiatt érdemes és szükséges megvizsgálni az ellenzéki pártok jelenlegi helyzete és eddigi kommunikációja alapján valószínűsíthető együttműködési szcenáriókat.

Az ellenzéki pártok együttműködési szándékairól február elején rendelkezésre álló információk alapján három lehetséges forgatókönyvet vázolhatunk fel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Györfi Mihály szolnoki ellenzéki polgármester szerint a parlamentben „a mindent megszavazunk Orbán Viktornak” című politikai komédia folyik. A politikus úgy látja, ennek az lesz a végeredménye, hogy bár a magyar társadalom nem szereti a politikai mészárlást, ha kell, jövőre megteszi.