Még kurtább viszontválasz

Publicisztika

TGM-nek, a közírónak (értelmiséginek), aki azzal az igénnyel ír, hogy meggyőzze, illetve befolyásolja hallgatóságát.
Felcsuti Péter válaszolt Tamás Gábor Miklós válaszára.

Azt írtam
, hogy TGM megszólalásaiból tudható, hogy... Szerintem ebben implicite benne van, hogy más megszólalásait is olvastam. Valóban olvastam, bár a dolog monotóniája miatt csökkenő érdeklődéssel. Néhány évvel ezelőtt az ÉS-ben „Az írástudók antikapitalizmusa” címmel bíráltam őt és másokat ezért a szerintem nagyon vitatható álláspontért.
Egyébként nincs elvi kifogásom a kapitalizmus elvetése ellen (inkább gyakorlati), és nem várok utópiát, pláne kormányprogramot attól, aki ezt megteszi. De ha valaki elvet/bukottként aposztrofál („már meg is bukott” írta valahol) egy társadalmi formációt, jogos igény, hogy valamit mondjon, hogy mi jön/jöhet a helyébe. Ne prófétaként, ne pártelnökként, hanem közíróként (értelmiségiként), aki kimondva-kimondatlanul azzal az igénnyel ír és lép fel rendezvényeken, hogy nézeteiről meggyőzze, illetve befolyásolja az olvasóközönséget/hallgatóságot.
A többi sem feltétlenül stimmel, de apróságokkal nem érdemes foglalkozni.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.