Vig Dávid

Mintha meg sem hallották volna

Hogyan áll az igazságügyi „szupermérföldkövek” teljesítésével a kormány?

  • Vig Dávid
  • 2023. március 1.

Publicisztika

Varga Judit igazságügyi miniszter 2019 novemberében egy nyilvános vitán arra tett ígéretet Hollandiában, hogy magyar civilekkel, köztük az Amnesty International Magyarországgal is személyesen fog egyeztetni a bíróságokkal kapcsolatos jogállamisági kérdésekről, „csak vegyék fel a kapcsolatot a titkársággal”. Azóta több tucat elemzést írtunk, kutatásokat végeztünk, dokumentáltuk a bíróságok függetlensége elleni támadásokat. 

Leírtuk, hogy miért baj az, ha állami szervek jogerős döntéseket támadhatnak meg az Alkotmánybíróságon az „emberi jogaik” sérelmére hivatkozva, vagy ha a politikai kinevezett alkotmánybírák automatikusan a rendes bírósági rendszer legmagasabb szintjén találhatják magukat.

A kapcsolatfelvétel megtörtént, ám az első találkozóra is éveket kellett várni.

Most az európai intézmények nyomására, az ún. szupermérföldköveknek való megfelelés – azaz végső soron az uniós források felszabadításának – érdekében elkészült egy olyan törvénytervezet, amely jelentős változásokat helyez kilátásba. (Ezekről lásd korábbi interjúnkat Vasvári Csaba bíróval: „Nem csak az eszük, a szívük is helyén lesz”, Magyar Narancs, 2023. február 9.; illetve Heil Péter múlt heti írását: Jár a szép szemünkért, Magyar Narancs, 2023. február 23. – a szerk.) Ennek parlamenti vitája márciusban várható. Történelmi lehetőség lenne ez a 2012 óta lépésenként bevezetett bírósági átalakítás nyilvánvaló hibáinak korrigálására, amihez azonban kormányzati szándékra volna szükség. Ehhez képest az Igazságügyi Minisztérium (IM) a tervezetet így indokolja: „Az utóbbi időben felerősödtek olyan, a magyar jogi környezet sajátosságainak félreértéséből vagy – sajnálatos módon egyes szereplők oldaláról jelentkező – szándékos félreértelmezéséből adódó aggályok, amelyek beárnyékolták a magyar igazságszolgáltatás szervezetét, működését, elért eredményeit. A magyar kormány ezen aggályok eloszlatása és a független magyar igazságszolgáltatás zavartalan működésének biztosítása érdekében a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv részeként vállalta a felmerült aggályok és félreértések tisztázását.”

Nos, akkor hát tisztázzuk a félreértéseket!

Alkotmánybírósági kérdések

Az elkészült javaslat egy része valóban biztosítja a kitűzött mérföldkőnek való megfelelést, de itt is a könnyebb ellenállás irányába indult el a jogalkotó, és megfelelően módosított pár technikai szabályt. Ilyen például, hogy a bírósági vezetőket milyen sorrendben kell helyettesíteni.

Jóval fajsúlyosabb kérdésekben azonban a tervezet nem enged. 2019-ben jogszabály rögzítette a közhatalmat gyakorló szervek alkotmánybírósági panaszának lehetőségét, úgy érvelve, hogy ezt a lehetőséget az Alkotmánybíróság a gyakorlatában már megnyitotta. A 23/2018 (XII.28.) AB-határozatban a testület ugyanis arra jutott, hogy a Kúria megsértette a Magyar Nemzeti Bank tisztességes eljáráshoz való jogát. Ez volt az első olyan döntés, amelyben az AB úgy fogadott be egy alkotmányjogi panaszt, hogy egy közhatalmat gyakorló szerv alapjogi jogsértésre hivatkozott. Ezt az akkor heves szakmai kritikákat kiváltó gyakorlatot emelte törvény­erőre egy 2019-es salátatörvény. A kritikák egy része elvi jelentőségű volt, és arra az abszurd új megközelítésre reagált, amely „emberi jogokkal” ruházta fel az állami szerveket, s ráadásul azt is lehetővé tette, hogy ezeket a szerveket az alapjogok védelmével megbízott legfontosabb intézmény – az AB – adott esetben egy állampolgárral szemben is védelmezhesse.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.