Most kell elkezdeni beszélni Joe Bidennel

Publicisztika

Sürgősen újra kell kovácsolnunk egy szövetséget. Muszáj, mert a kötelékünk túl régi...

És túlságosan szüksége van rá az Egyesült Államoknak és Európának is ahhoz, hogy hagyjuk még jobban meglazulni ezt a köteléket.

Muszáj, mert olyan sok helyen forrong a világ, hogy kénytelenek vagyunk közösen cselekedni, még mielőtt mindenütt elharapózik a tűzvész.

Bernard Guetta

Bernard Guetta

Fotó: Lara Szpiro, ©Renew Europe Group

 

Muszáj, mert egyre több ország és egyre több politikai irányzat kérdőjelezi meg a jogállamiságot, a felvilágosodást és a nemzetközi együttműködést. Muszáj, mert az Európai Unió még messze van attól, hogy ne legyen szüksége az Egyesült Államok védelmére. Egyszóval: muszáj, a világ stabilitásáért, a demokrácia védelméért, és a saját európai biztonságunkért, de van-e még időnk, hogy megtegyük, és hogyan?

Ha Donald Trumpot újraválasztják novemberben, a válasz egészen világos.

Akkor aligha lesz lehetőség szorosabb együttműködésre. Ez az ember továbbra is arra fog törekedni, hogy térdre kényszerítse az Európai Uniót, és biztosan nem arra, hogy az Egyesült Államok egyenrangú partnereként ismerje el.

Akár még az is lehetséges, hogy az európaiak háta mögött kiegyezik Oroszországgal, Kínával, vagy esetleg mindkettővel: azokkal a diktatúrákkal, amelyekhez kulturálisan közelebb áll, mint a régi világ demokráciáihoz. Egy második Trump-mandátum akkora károkat okozna a transzatlanti kapcsolatoknak, hogy nem maradna más választásunk, mint ötödik sebességbe kapcsolni az úton a közös európai katonai védelem felé. Viszont szerencsére korántsem biztos, hogy a demokraták elveszítik a választást.

Akkor, amikor a jelenlegi elnök alkalmatlannak bizonyult a járvány kezelésére, és amióta George Floyd meggyilkolása felébresztette az amerikaiak lenyűgöző képességét az együttérzésre, Joe Biden valódi esélyt kapott rá, hogy beköltözzön a Fehér Házba.

Az ő győzelme lehetőséget adna arra, hogy összragasszuk az európaiakkal összetört kapcsolat darabjait, hogy közösen léphessünk föl a világban.

Ha így történne,

az idei téltől kezdve Ankarától Pekingig és Moszkvától Teheránig egészen új helyzet állhatna elő. Azzal a páratlan hatalommal, amellyel az amerikaiak és az európaiak közösen rendelkeznek, új fejezetet nyithatnának a világnak, de ezt a történelmi pillanatot meg kell teremteni, méghozzá úgy, hogy felhívjuk a demokraták figyelmét öt nyilvánvaló tényre, amelyek, ha nem teljesülnek, nem jutunk semmire.

  • Az első, hogy mi tökéletesen megértjük: az Egyesült Államok nem akar többé a világ csendőre lenni és nem szeretné helyettünk finanszírozni a saját védelmünket. Semmi sem logikusabb ennél, de ha Amerika vissza akar vonulni Európából és a Közel-Keletről, hogy a kínai kihívásnak szentelhesse a figyelmét, akkor nem akadályozhatja többé az európai katonai védelem létrehozását, és nem állhat az útjába annak, hogy az atlanti szövetség átalakuljon két egyenrangú hatalom, az amerikai és az európai szövetségévé.
Joe Biden és Barack Obama

Joe Biden és Barack Obama

Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds

 

Az új Amerikának nemcsak nyitottnak kell mutatkoznia erre a változásra, de meg is kell győznie a Washingtonhoz legközelebb álló európai fővárosokat, hogy ez az egyetlen módja annak, hogy megtartsuk és elmélyítsük a transzatlanti kapcsolatokat.

Az öt evidenciából a második az, hogy együtt kell munkálkodnunk az Orosz Föderáció és az Európai Unió közötti kapcsolatok megszilárdításán, mert van egy közös érdekünk: hogy Kína és Oroszország ne álljon össze, illetve: Oroszország hagyjon fel azokat az akcióikkal, amelyekkel Európa stabilitását akarja aláásni.

Az Egyesült Államokkal közösen, az Egyesült Államokkal az élen,

az atlanti szövetségnek meg kell egyeznie Moszkvával: azért cserébe, hogy a NATO nem terjeszkedik egészen Oroszország határáig, Oroszország garantálja, hogy tiszteletben tartja az új európai határokat, és azoknak az országoknak a függetlenségét és politikai szuverenitását, amelyek a Szovjetunió felbomlása után jöttek létre.

  • A harmadik tény, amelyre föl kell hívni az új Amerika figyelmét, hogy a világ demokráciái nem tudják megvédeni és előrelendíteni a jogállam és a nemzetközi egyetértés ügyét, ha ők maguk, a saját határaikon innen és túl nem tartják tiszteletben a nemzetközi szerződéseket, az emberi jogokat, a nemzetközi igazságosság elvét és nem tartják be a saját aláírásukkal szentesített ígéreteiket sem.
  • A negyedik: együtt, közös nyelven megszólalva kell, hogy megértessük Kínával: birodalmi újjászületése arra kötelezi, hogy tartsa tiszteletben egyrészt Ázsia stabilitását, Hongkong autonómiáját és Tajvan függetlenségét, másrészt pedig azokat a környezetvédelmi, szociális és pénzügyi előírásokat, amelyek a tisztességes kereskedelmet biztosítják.

Ami pedig az ötödik igazságot illeti:

az Egyesült Államok nem mutatkozhat kevésbé lelkesnek a klímaváltozás elleni harcban, mint Európa, és kevésbé késznek sem arra, hogy a gyakorlatba is átültesse az ezzel járó kötelességeit – beleértve a kereskedelmi kapcsolatait is.

Öt bizonyosság, öt hónap: most kell elkezdeni beszélni Joe Bidennel.

(Bernard Guetta francia európai parlamenti képviselő, a centrista-liberális Renew Europe frakció tagja 2019 óta. Franciaországban újságíróként ismert: a nyolcvanas években a Le Monde kelet-európai tudósítója, majd közel harminc évig a France Inter közszolgálati rádió külpolitikai kommentátora volt.)

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.