Nagykoalíció

  • A szerk.
  • 2008.12.18 00:00

Publicisztika

Némi huzavona után a múlt héten eldőlt: Romániában a választásokon legjobban szereplő két párt, a szociáldemokrata (PSD) és demokrata-liberális (PD-L) fog kormányozni, míg az RMDSZ hosszú évek után ellenzékbe vonul (volt koalíciós partnerével, a nemzeti liberálisokkal). Bár a permanens romániai pártszakadások, át- és újraalakulások miatt olykor elveszítjük a fonalat, annyi világos, hogy ez a fordulat nem magától értetődő; körülbelül ahhoz hasonlítható, mint ha Fidesz-MSZP-kormány alakulna Orbán Viktor vezetésével és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-helyettességével.

Némi huzavona után a múlt héten eldőlt: Romániában a választásokon legjobban szereplő két párt, a szociáldemokrata (PSD) és demokrata-liberális (PD-L) fog kormányozni, míg az RMDSZ hosszú évek után ellenzékbe vonul (volt koalíciós partnerével, a nemzeti liberálisokkal). Bár a permanens romániai pártszakadások, át- és újraalakulások miatt olykor elveszítjük a fonalat, annyi világos, hogy ez a fordulat nem magától értetődő; körülbelül ahhoz hasonlítható, mint ha Fidesz-MSZP-kormány alakulna Orbán Viktor vezetésével és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-helyettességével.

Éppenséggel van is ok arra, hogy Romániában a két legnagyobb támogatottságú erő összeálljon. A córeszt ugyanis, ami lassan, de biztosan eléri az országot, előbb-utóbb kezelni kell, akár népszerűtlen intézkedések árán is. Számos, a külföldet kizárólag belpolitikai szemüvegen keresztül értelmező magyar kommentárban Románia az utóbbi években egyike volt a bezzegországoknak, főként az egykulcsos adó okán - hogy tudniillik az mennyire meglódította a gazdaságot. Nem az lódította meg. Hanem a főleg ingatlanbefektetésekre és építkezésekre beömlő (jórészt spekulatív) tőke, meg az a 3-5 millió román vendégmunkás, aki Nyugatról utalta hazafele a fizetését euróban. Ez persze megdobta a fogyasztást, ahogyan az a tankönyvekben meg van írva. A pénzügyi-gazdasági válság első kárvallottjai azonban Európában éppen a vendégmunkások, illetve az ingatlanpiac. Romániának az elkövetkező években szembe kell néznie tehát a Nyugatról hazaáramló milliós tömeggel, és a gazdaság egyik motorjának számító építőipar szűkülő kapacitásaival. Mindeközben az államnak nincs elegendő adóbevétele a román gazdaság valódi teljesítményéhez képest túl alacsony adókulcs miatt.

Hogy aztán a racionális válságmenedzselésre a 70 százalékos képviselőházi többséggel rendelkező kormánynak lesz-e kellő elszántsága, az egy kérdés. Az viszont nem, hogy a mostani szövetséget sokkal inkább magyarázzák egyéni ambíciók és pártpolitikai megfontolások (például a demokrata-liberális Basescu államfő újrázni szeretne, a PSD nem akart újabb ciklust a hatalom sáncain kívül tölteni), mint a recesszió miatti kényszer.

Az RMDSZ, melynek a kormányzati szerepét a PD-L az utolsó pillanatig fontosnak tartotta, most átverve érzi magát, holott csak arról van szó, hogy a kormányalakítás alkufolyamatában egy ponton a magyarok árfolyama bedőlt. A PSD nem kívánta őket a koalícióba, a PD-L kompromisszumos javaslatát (miniszteri szinten ne vegyenek részt a kormányzásban, de államtitkárin igen) pedig az RMDSZ utasította vissza, egyébiránt helyesen (mondván, csakis egyenrangú félként hajlandók).

Az RMDSZ ellenzékbe kényszerülésével a romániai magyarok fontos pozíciókat veszítenek: olyanokat, amelyek elengedhetetlenek voltak ahhoz, hogy a fontos gazdasági-kulturális döntéseknél hatékony lobbierőt képviselhessen a magyar párt. Valójában most lesz csak világos majd mindenkinek, még az RMDSZ legvadabb (főleg magyarországi) bírálóinak is, hogy a romániai magyaroknak milyen sokat jelentett a párt helye a kormányban.

Neked ajánljuk