"Nincs szó összeolvadásról"

  • .
  • 2010. február 18.

Publicisztika

Magyar Narancs, 2010. január 21. Olvasói levelek Magyar Narancs, 2010.
január 28.

Pető Iván érdekes olvasói levelében Tabi Lászlónak tulajdonítja a Vonósnégyes című tréfát. Ám azt nem Tabi írta. A Vonósnégyes bemutatója 1922. szeptember 15-én volt, Szőke Szakáll színigazgató és humorista műveként. Az Amerikába elszármazott művész a tengerentúlon is játszotta, s előtte Bécsben és Münchenben, legalábbis így olvastam a hollywoodi filmsztárrá avanzsált, angoljában sohasem erős Szőke Szakáll, becenevén Cuddles, vagyis Gömböc úr önéletrajzában (Életem története Ferencz József császár, Adolf Hitler és a Warner Brothers alatt). A Vonósnégyes szövegként sohasem rögzített s folytonosan aktualizált egyik változatát azonban itthon őrizte és játszotta Salamon Béla, az ősbemutató színésze, akire a tengerentúlra kivándorló Szőke Szakáll (egy kerepesi úti sírkőárus Gertner Sándor néven született, később Gerő Jani néven elhíresült fia) minden jogot átruházott. Mindez persze fontoskodás, mint az ilyen kiigazítások általában. Pető Iván leveléhez csak azért fűzöm ezt, mert bohóctréfákról írt, mint SZDSZ, liberális parlamenti frakció, Retkes Attila s miegymás, s ezektől határolta el magát.

Ungvári Tamás

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.