Horn Gábor

A kárvallottakért

Válasz Maruzsa Zoltánnak  

Publicisztika

Szokatlan és örömteli élmény volt Maruzsa Zoltán higgadt és tárgyalóképes sorait olvasni a Magyar Narancsban.

Mindazonáltal az oktatási államtitkár minősítésektől mentes, szakpolitikai kérdésekhez ragaszkodó elemzése, a méltányos modor ellenére is le kell szögeznem: a meglátásaink és állításaink közti különbségek nem abból adódnak, hogy én bármit „visszasírnék” (Horn Gábor eredeti írását lásd: Kivonulás!, Magyar Narancs, 2021. május 13.; Maruzsa Zoltán reagálását: A realitások talaján, Magyar Narancs, 2021. június 3.). Az ország általános rosszkedve és magába fordulása elkerülhetetlenül hatott a pedagógusokra és a diákokra is, ezért ma alapvetően lehangoló, kevés kilátással kecsegtető élmény a magyar közoktatás részének lenni – ez belátható, ha ez ember gyerekkel, szülővel vagy tanárokkal beszélget.

Ami pedig a tényeket illeti: kezdjük azzal, hogy az állam rossz gazda. Amellett, hogy a központosítás elidegeníti a helyi közösségeket az önrendelkezés lehetőségétől, az állam hatáskörének erősítése lehetővé teszi, hogy a mindenkori hatalom aránytalan támogatásban részesítse a neki kedves irányt képviselő iskolákat, így eltorzítva a kínálatot, amiből világosan következik a kereslet is. Üdvözlendő, hogy az államtitkár nagy hangsúlyt fektet az állampolgári visszajelzésre, de megalapozatlanul gondolja, hogy ma, amikor Magyarországon egyre több különböző társadalmi és demográfiai réteg válik kiszolgáltatottá a kormány vagy a városvezetés önkényének, nagy csoportok mernének szót emelni a legjobb szándékkal is szerény és világnézetileg egyirányú választék ellen. Ezt is tartsuk szem előtt, amikor Maruzsa – megítélésem szerint – téves kijelentéseit olvassuk a csorbítatlan pedagógusi jogkörökről.

Csak a küzdelem

A szegény és gazdag települések problémájának bizonyosan nem az állami fenntartás a megoldása, hanem a megfelelő mértékű, magas céltámogatás. Az állami fenntartástól semmivel sem csökkent a leszakadás és a versenyképtelenség veszélye, ám most már nem csak nélkülöznek, de az autonómiájukat is elvesztették ezek az önkormányzatok. A felzárkóztatásra szánt céltámogatás emelése és az önrendelkezés restaurációja – amellett, hogy a színvonalas közoktatás alapfeltétele – egyúttal a helyi közösségek felé mutatott tisztelet és bizalom megnyilvánulása lenne, így pedig a minőségi demokrácia feltétele is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.