"Nem vagytok a szurkolóink"

Publicisztika

Ennyit kellene mondani. De a kormány még bátorítja is a rasszista ultrákat, az MLSZ meg lapít.

Csütörtök este a négygólos vereséggel végződő Anglia elleni hazai labdarúgó vb-selejtezőn a magyar drukkerek egy csoportja kifütyülte a kezdő sípszó előtt a rasszizmus elleni tiltakozásként féltérdre ereszkedő angol játékosokat; később a gólörömök alatt vagy a szögletrúgásoknál többen műanyag poharakkal dobálták meg az angolokat, Raheem Sterling és a kispadon ülő Jude Bellingham felé rasszista rigmusokat kiabáltak, illetve majomhuhogást imitáltak.

A fütyülést leszámítva a többi incidensről nem lehet azt mondani, hogy az egész Puskás Arénát áthatották volna. Gareth Southgate, az angolok szövetségi kapitánya a meccs után azt nyilatkozta, ő maga nem is hallotta a rasszista bekiabálásokat, angol tévécsatornák viszont beszámoltak a visszataszító huhogásról és egy felvételt is mutattak róla. Az angol futballszövetség vizsgálatot kezdeményez a FIFA-nál, nagyjából borítékolható, hogy megint pénzbírságra és zárt kapus meccsekre büntetik a magyar szövetséget, csakúgy, mint az Eb-meccsek után, amikor főleg a buzizás volt terítéken az ultráknál (anti-LMBTQ molinó, „Deutschland, Deutschland homosexual”).

Az igazán szégyellnivaló az egészben nem is a magyar futballszurkolói kultúrára hangos kisebbségként rátelepedő szélsőjobboldali huligánok viselkedése (ők sajnos ilyenek, nem is fognak megváltozni),

hanem az erre adott felsőbb reakció, illetve a reakció hiánya.

A magyar kormány hivatalos kommentárja az esetről úgy foglalható össze, hogy "de hát az angolok is ilyenek." Szijjártó Péternek a miniszterelnök sajtófőnöke által is figyelmünkbe ajánlott Facebook-bejegyzése felháborodik Boris Johnson felháborodásán, mondván, az angol-olasz Eb-döntőn meg az angolok fütyülték ki az olasz himnuszt.

Az persze igaz, hogy nem csak nálunk vannak rasszista bunkók a futballszurkolók között. Az angolokat nemrég saját közönségük is fütyülte a térdelés miatt, az elveszített Eb-döntő után pedig három színesbőrű angol játékos kapott rasszista beszólásokat a közösségi médiában. A különbség az, hogy a politikai vezetés, a labrarúgószövetség és maga a válogatott Angliában aktívan küzd a futballpályákra beszüremkedő rasszizmus ellen. Újra és újra letérdelnek, és megpróbálják elmagyarázni a szurkolóiknak, miért térdelnek le. Úgy módosítják a jogszabályokat, hogy az online gyűlölködés is kitiltást vonjon maga után a stadionokból. Harry Kane, a válogatott csapatkapitánya egyenesen azt üzente az online gyalázkodóknak: „Nem vagytok Anglia szurkolói, nem kelletek nekünk.” Southgate még a csütörtöki meccs után is úgy nyilatkozott, hogy nem fogja elítélni a magyar szurkolókat, mert előbb a saját házuk táján kell rendet tenni.

Magyarországon ezzel szemben a miniszterelnök néhány hónapja egyetértését fejezte ki azokkal, akik kifütyülték a Budapesten letérdelő ír csapatot, és amikor a válogatott kapusát, Gulácsi Pétert elárasztották a gyűlölködő kommentek a szivárványcsaládok melletti kiállása miatt, Orbán nem a kommentelőktől határolódott el, hanem tulajdonképpen Gulácsitól ("megbontja a csapategységet"). Szijjártó Péter kettős mércét kiált az angol meccs után, és kettős mércét kiáltott akkor is, amikor a Münchenben letartóztatott magyar rendbontók mellé állt (bezzeg a szivárványos zászlóval a pályára befutó aktivistával nem voltak ilyen kemények a németek - érvelt a külügyminiszter).

A Fidesz kommunikációjában a balhés fociultrák a hasznos hülyék szerepét foglalják el, velük lehet bizonygatni és  a szélesebb közönség számára is átélhetővé tenni, hogy a liberális Nyugat igaztalanul bántja a magyar embereket, ahogy igaztalanul bántja őket akkor is, amikor a magyar kormányt bírálja. Talán ez a politikai kontextus az oka, hogy az MLSZ sem mer egyértelműen elhatárolódni a rasszista elemektől. A magyar-angol után ugyan kilátásba helyezték a fénygránát- és pohárdobálók megbüntetését, a rasszista rigmusokat azonban egy szóval sem említi a közleményük. Marco Rossi még a meccs előtt megkérte a szurkolókat, hogy ne buzzizanak, ne cigányozzanak, de ezt azzal indokolta, hogy "egy esetleges zárt kapus büntetéssel nehéz helyzetbe kerülne az együttes."

Pedig amíg nem mondja ki nálunk is a szövetség vezetése (vagy még inkább a játékosok kollektívája), hogy nem kér a rasszista szurkolókból, amíg nem teszik egyértelművé, hogy a rasszizmusnak és a homofóbiának nem a büntetéstől való félelem miatt nincs helye a lelátókon, hanem egyszerűen csak nincs helye a lelátókon, addig benne fogunk maradni abban az ördögi körben, amire az elmúlt hónapokban érezhetően rá is játszik a kormányzati kommunikáció. Az Orbán-kormány kiérdemelten negatív európai imidzse miatt a korábbinál nagyobb figyelem jut a magyar lelátókra, és nagyobb az incidensek kiváltotta botrány is.

A botrányokra reagálva aztán a kormány felháborodhat a "kétszínű" Nyugaton, ezzel implicite bátorítva az elfogadhatatlanul viselkedő szurkolókat, akik a következő meccsen megint fütyülnek, dobálnak és huhognak majd, ezzel erősítve a nemzetközi közvéleményben azt a képet, hogy a magyar válogatott szurkolótábora lényegében egy Orbán által feltüzelt rasszista, homofób csürhe.

A Fidesznek nyilván megéri ez a játék, valószínűleg élvezik az ultrák is, az pedig, hogy a válogatottnak szorító normális többség és maga a csapat csak szenved tőle, nem nagyon fogja meghatni őket. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

 

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.