Saját zászló alatt

Publicisztika

Az új Alkotmány nyilvánosságra került munkaanyaga szerint Magyarország állami zászlajára felkerülne a címer - ha azt mondjuk, hogy a kedves megrendelő még kért hozzá egy kis zöldet is, bizonyára a "svájcisapkázás" szörnyű nemzetellenes vétkét valósítjuk meg, pedig hát a címer tölgyfalevelek ölelésében szerepelne a trikolóron - ilyen (zászlónk) még úgysem volt. Tartották már a címert két oldalról angyalok (a kiegyezéstől '18-ig), állt már rajta magában a koronás címer (jellemzően '19-től '46-ig), díszítette Kossuth-címer ('46-49), csúfította Rákosi-címer ('49-56), sőt, volt már lyukas is, 1956-ban! Ezt a tölgyfalevelet hadi, illetve haditengerészeti zászlainkon találták.

Az új Alkotmány nyilvánosságra került munkaanyaga szerint Magyarország állami zászlajára felkerülne a címer - ha azt mondjuk, hogy a kedves megrendelő még kért hozzá egy kis zöldet is, bizonyára a "svájcisapkázás" szörnyű nemzetellenes vétkét valósítjuk meg, pedig hát a címer tölgyfalevelek ölelésében szerepelne a trikolóron - ilyen (zászlónk) még úgysem volt. Tartották már a címert két oldalról angyalok (a kiegyezéstől '18-ig), állt már rajta magában a koronás címer (jellemzően '19-től '46-ig), díszítette Kossuth-címer ('46-49), csúfította Rákosi-címer ('49-56), sőt, volt már lyukas is, 1956-ban! Ezt a tölgyfalevelet hadi, illetve haditengerészeti zászlainkon találták.

Ezzel szemben a jó hír az, hogy az állami lobogótól eltérő nemzeti zászló maradna a jelenlegi formájában. Más zászlónk lesz tehát a Fidesz-alkotmány szerint nekünk, népeknek, s más az államnak, hisz a nemzeti és az állami zászló között nagyjában és egészében az a különbség, hogy az állami zászlót csak egy meghatározott csoport használhatja, az állam képviseletében: ezzel ugye eddig nem kellett sokat foglalkozni, mert 1957 óta ugyanaz volt a nemzeti és az állami zászló. Még a "rendszerváltozásnak" is megfelelt a magyar trikolór. Nem így most: a fülkeforradalom vezetőinek korona kell. Meg tölgyfalomb.

Hogy hogyan fest a koronás címer és a tölgyfaág a trikolóron? Ha azt mondjuk, ellentmondásosan, akkor finoman fogalmaztunk. Félre már a rossz tréfával, a trikolór a forradalom, szabadság, a köztársaság jelképe, a francia forradalom hatására a radikális magyar értelmiség találta ki. Minek következtében a trikolór pontosan azt jelenti, hogy semmi szükségünk koronára, éljen a szabadság, éljen a köztársaság. Mai kontextusban azt is, hogy a 21. században élünk, s büszkék vagyunk rá. Most pedig rávarrjuk a koronát, hogy azért annyira ne éljen a szabadság, inkább csak a korona felügyelete alatt - egyszer majd valakik ezt is kivágják.

Ebből a szempontból viszont nagyon is valós képet ad jelen állapotainkról, megtépázott demokráciánkról a koronás címerrel és tölgyfaággal feljavított magyar zászló (simán ráfértek volna, valamelyik sarokba, még az angyalok is). Szedettek és vedettek vagyunk, de legfőként parvenük, magunkra aggatunk mindent, amit kicsit is ősinek gondolunk (csak legyen lehetőleg minél áporodottabb), és nem értünk az egészből semmit sem. Így a jövőben egy jelkép- és jelentéstani, mindközönségesen történelmi nonszensz lesz az államunk jelképe, ami döntő esztétikai hátrányban is van a nemzeti zászlóval szemben. Viszont megvan rá a jó esélye, hogy úgy kerüljön be a történelembe, mint az "Orbán-zászló". Voltaképpen jár is, hisz az is egy történelmi nonszensz, amiben most vagyunk.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.