Saját zászló alatt

Publicisztika

Az új Alkotmány nyilvánosságra került munkaanyaga szerint Magyarország állami zászlajára felkerülne a címer - ha azt mondjuk, hogy a kedves megrendelő még kért hozzá egy kis zöldet is, bizonyára a "svájcisapkázás" szörnyű nemzetellenes vétkét valósítjuk meg, pedig hát a címer tölgyfalevelek ölelésében szerepelne a trikolóron - ilyen (zászlónk) még úgysem volt. Tartották már a címert két oldalról angyalok (a kiegyezéstől '18-ig), állt már rajta magában a koronás címer (jellemzően '19-től '46-ig), díszítette Kossuth-címer ('46-49), csúfította Rákosi-címer ('49-56), sőt, volt már lyukas is, 1956-ban! Ezt a tölgyfalevelet hadi, illetve haditengerészeti zászlainkon találták.

Az új Alkotmány nyilvánosságra került munkaanyaga szerint Magyarország állami zászlajára felkerülne a címer - ha azt mondjuk, hogy a kedves megrendelő még kért hozzá egy kis zöldet is, bizonyára a "svájcisapkázás" szörnyű nemzetellenes vétkét valósítjuk meg, pedig hát a címer tölgyfalevelek ölelésében szerepelne a trikolóron - ilyen (zászlónk) még úgysem volt. Tartották már a címert két oldalról angyalok (a kiegyezéstől '18-ig), állt már rajta magában a koronás címer (jellemzően '19-től '46-ig), díszítette Kossuth-címer ('46-49), csúfította Rákosi-címer ('49-56), sőt, volt már lyukas is, 1956-ban! Ezt a tölgyfalevelet hadi, illetve haditengerészeti zászlainkon találták.

Ezzel szemben a jó hír az, hogy az állami lobogótól eltérő nemzeti zászló maradna a jelenlegi formájában. Más zászlónk lesz tehát a Fidesz-alkotmány szerint nekünk, népeknek, s más az államnak, hisz a nemzeti és az állami zászló között nagyjában és egészében az a különbség, hogy az állami zászlót csak egy meghatározott csoport használhatja, az állam képviseletében: ezzel ugye eddig nem kellett sokat foglalkozni, mert 1957 óta ugyanaz volt a nemzeti és az állami zászló. Még a "rendszerváltozásnak" is megfelelt a magyar trikolór. Nem így most: a fülkeforradalom vezetőinek korona kell. Meg tölgyfalomb.

Hogy hogyan fest a koronás címer és a tölgyfaág a trikolóron? Ha azt mondjuk, ellentmondásosan, akkor finoman fogalmaztunk. Félre már a rossz tréfával, a trikolór a forradalom, szabadság, a köztársaság jelképe, a francia forradalom hatására a radikális magyar értelmiség találta ki. Minek következtében a trikolór pontosan azt jelenti, hogy semmi szükségünk koronára, éljen a szabadság, éljen a köztársaság. Mai kontextusban azt is, hogy a 21. században élünk, s büszkék vagyunk rá. Most pedig rávarrjuk a koronát, hogy azért annyira ne éljen a szabadság, inkább csak a korona felügyelete alatt - egyszer majd valakik ezt is kivágják.

Ebből a szempontból viszont nagyon is valós képet ad jelen állapotainkról, megtépázott demokráciánkról a koronás címerrel és tölgyfaággal feljavított magyar zászló (simán ráfértek volna, valamelyik sarokba, még az angyalok is). Szedettek és vedettek vagyunk, de legfőként parvenük, magunkra aggatunk mindent, amit kicsit is ősinek gondolunk (csak legyen lehetőleg minél áporodottabb), és nem értünk az egészből semmit sem. Így a jövőben egy jelkép- és jelentéstani, mindközönségesen történelmi nonszensz lesz az államunk jelképe, ami döntő esztétikai hátrányban is van a nemzeti zászlóval szemben. Viszont megvan rá a jó esélye, hogy úgy kerüljön be a történelembe, mint az "Orbán-zászló". Voltaképpen jár is, hisz az is egy történelmi nonszensz, amiben most vagyunk.

Figyelmébe ajánljuk

Se csoda, se ítéletnap nem várható az Otthon Starttól

Sok a nyitott kérdés a 3 százalékos lakáshitelek lehetséges hatásairól: az első lakásra sorban állók közül sokan inkább csalódhatnak majd, és az évi több tízezer új lakás sem tűnik megalapozott várakozásnak – viszont a program a költségvetésnek is talán csak szélsőséges esetben okoz fenntarthatatlan terhet.

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.