Saját zászló alatt

Publicisztika

Az új Alkotmány nyilvánosságra került munkaanyaga szerint Magyarország állami zászlajára felkerülne a címer - ha azt mondjuk, hogy a kedves megrendelő még kért hozzá egy kis zöldet is, bizonyára a "svájcisapkázás" szörnyű nemzetellenes vétkét valósítjuk meg, pedig hát a címer tölgyfalevelek ölelésében szerepelne a trikolóron - ilyen (zászlónk) még úgysem volt. Tartották már a címert két oldalról angyalok (a kiegyezéstől '18-ig), állt már rajta magában a koronás címer (jellemzően '19-től '46-ig), díszítette Kossuth-címer ('46-49), csúfította Rákosi-címer ('49-56), sőt, volt már lyukas is, 1956-ban! Ezt a tölgyfalevelet hadi, illetve haditengerészeti zászlainkon találták.

Az új Alkotmány nyilvánosságra került munkaanyaga szerint Magyarország állami zászlajára felkerülne a címer - ha azt mondjuk, hogy a kedves megrendelő még kért hozzá egy kis zöldet is, bizonyára a "svájcisapkázás" szörnyű nemzetellenes vétkét valósítjuk meg, pedig hát a címer tölgyfalevelek ölelésében szerepelne a trikolóron - ilyen (zászlónk) még úgysem volt. Tartották már a címert két oldalról angyalok (a kiegyezéstől '18-ig), állt már rajta magában a koronás címer (jellemzően '19-től '46-ig), díszítette Kossuth-címer ('46-49), csúfította Rákosi-címer ('49-56), sőt, volt már lyukas is, 1956-ban! Ezt a tölgyfalevelet hadi, illetve haditengerészeti zászlainkon találták.

Ezzel szemben a jó hír az, hogy az állami lobogótól eltérő nemzeti zászló maradna a jelenlegi formájában. Más zászlónk lesz tehát a Fidesz-alkotmány szerint nekünk, népeknek, s más az államnak, hisz a nemzeti és az állami zászló között nagyjában és egészében az a különbség, hogy az állami zászlót csak egy meghatározott csoport használhatja, az állam képviseletében: ezzel ugye eddig nem kellett sokat foglalkozni, mert 1957 óta ugyanaz volt a nemzeti és az állami zászló. Még a "rendszerváltozásnak" is megfelelt a magyar trikolór. Nem így most: a fülkeforradalom vezetőinek korona kell. Meg tölgyfalomb.

Hogy hogyan fest a koronás címer és a tölgyfaág a trikolóron? Ha azt mondjuk, ellentmondásosan, akkor finoman fogalmaztunk. Félre már a rossz tréfával, a trikolór a forradalom, szabadság, a köztársaság jelképe, a francia forradalom hatására a radikális magyar értelmiség találta ki. Minek következtében a trikolór pontosan azt jelenti, hogy semmi szükségünk koronára, éljen a szabadság, éljen a köztársaság. Mai kontextusban azt is, hogy a 21. században élünk, s büszkék vagyunk rá. Most pedig rávarrjuk a koronát, hogy azért annyira ne éljen a szabadság, inkább csak a korona felügyelete alatt - egyszer majd valakik ezt is kivágják.

Ebből a szempontból viszont nagyon is valós képet ad jelen állapotainkról, megtépázott demokráciánkról a koronás címerrel és tölgyfaággal feljavított magyar zászló (simán ráfértek volna, valamelyik sarokba, még az angyalok is). Szedettek és vedettek vagyunk, de legfőként parvenük, magunkra aggatunk mindent, amit kicsit is ősinek gondolunk (csak legyen lehetőleg minél áporodottabb), és nem értünk az egészből semmit sem. Így a jövőben egy jelkép- és jelentéstani, mindközönségesen történelmi nonszensz lesz az államunk jelképe, ami döntő esztétikai hátrányban is van a nemzeti zászlóval szemben. Viszont megvan rá a jó esélye, hogy úgy kerüljön be a történelembe, mint az "Orbán-zászló". Voltaképpen jár is, hisz az is egy történelmi nonszensz, amiben most vagyunk.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”