Váradi Balázs

Samu a Smaragdvárosban

Bedől-e a kriptopénzek univerzuma az FTX-bukta után?

Publicisztika

Sam Bankman-Fried (SBF), a Massachusetts Institute of Technology-n diplomát szerzett ifjú amerikai üzletember kriptobefektetési alapjából (Alameda), kriptotőzsdéjéből (FTX) és az az­által kibocsátott részvényszerű kriptopénzből (FTT) származó vagyonát idén októberben 10,5 milliárd dollárra becsülték.

Busásnak tűnő jövedelmeiből bőségesen támogatott nemes ügyeket és amerikai politikusi kampányokat (az idei választáson Soros után a demokraták második legnagyobb adományozója volt), sőt azt nyilatkozta, pont azért lett milliomos, hogy a közt szolgálhassa temérdek pénzével. Ezért aztán a két stanfordi jogászprofesszor gyermeke egyszerre lett a befektetői-vállalkozói sikertörténeteknek hódoló, s a technológiai újításokra fogékony gazdasági elit, valamint az adományaitól és látványosan sallang-, de legalábbis nyakkendő- és Ferrari-mentes életmódjától elaléló, baloldali-liberális médiaelit darlingja.

Ma Sam Bankman-Fried olyan vállalkozások leváltott vezetőjeként és bukott tulajdonosaként bujkál valahol, amelyek sok (8?, 16?) milliárd dollárt nem tudnak visszafizetni befektetőiknek és hitelezőiknek, köztük sok száz­ezer, megtakarításaikat az ő tőzsdéjén szaporítani próbáló kisembernek szerte a világon.

Bahamák, körülöttem pálmafák

Az első jelentések szerint a rá bízott kisebb és nagyobb összegeket SBF a rossz üzletei miatt egyre veszteségesebb Alamedába szivattyúzta át, majd, amikor kipattant, hogy lyuk tátong a könyvelésben, és kuncsaftjai megrohanták betéteikért az FTX-et (a kriptotőzsdét) és eddigi vevői a piacra öntötték FTT-jüket (a kriptopénzüket), a kártyavár összeomlott. Csődeljárás kezdődött mindkét vállalat ellen, jóllehet az még vita tárgya, hogy amerikai vagy bahamai bíróságnak kell-e feleljen a csődgondnok. Azok is retteghetnek, akiknek a bukott menedzser adakozott: a csalárdul szerzett, majd nagyvonalúan elosztogatott pénzt az amerikai csődtörvények szerint nem lehet megtartani. Azok sem alhatnak nyugodtan, akiknek olyan szolgáltatónál van a pénzük, amelyeknek adósa maradt SBF valamelyik cége. A spektákulum – legalábbis azok számára, akiknek az összeomlás nem érintette a zsebét – kétségkívül szórakoztató, a Tűz van, babám című Forman-film ama jelenetét idézi, amikor a villany felgyúl, és feltárul, hogy a helyi notabilitások hogyan lopkodták szét a jótékonysági bál összes díját a sötétben. De ezen túl két izgalmas kérdés is felmerül. Vajon jóhiszeműen meghozott rossz döntésekről és balszerencséről van-e csak szó, vagy bűncselekményt követett el SBF? És mennyiben ludas az egész kriptoszcéna a csődben? Az összeomlás a kriptolufi végét jelzi-e, vagy attól gyakorlatilag független üzleti visszaélés történt csupán?

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk