Milyen erkölcsi alapon ítélkezik a gyulai fideszes polgármester?

Publicisztika

Össztüzet zúdított a legutóbbi gyulai képviselő-testületi ülésen a fideszes többség, élén a kormánypárti polgármesterrel egykori helyettesére, a volt fideszes alpolgármesterre, Galbács Mihályra, mert a bíróság jogerősen elítélte rágalmazás miatt. Nem is annyira burkoltan is, lemondásra szólították fel az immár ellenzéki képviselőt. Kérdés azonban, milyen erkölcsi alapon beszél Görgényi Ernő fideszes városvezető.

„Három rendbeli, nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt bűnösnek mondta ki első fokú ítéletében csütörtökön a Békéscsabai Járásbíróság Galbács Mihály volt gyulai fideszes alpolgármestert azért, mert korrupciós ügyekkel hozta összefüggésbe Görgényi Ernőt, a békési fürdőváros kormánypárti polgármesterét” – írta közel egy évvel ezelőtt a Narancs.hu. Portálunk részletesen beszámolt a gyulai fideszes polgármester által egykori helyettese és bizalmasa ellen indított büntetőperről. Ennek lényege, hogy még a 2019-es őszi önkormányzati választás előtt egy 23 oldalas, Hova tűnt a város pénze? címet viselő kiadványban Galbács összefoglalta az általa korrupciógyanúsnak vélt ügyeket. Leírta, hogy a közbeszerzések irányítottak, visszaosztások történnek, és a Gyulán terjengő értesüléseket idézve megírta azt is, hogy a polgármestert sokan „10 százalékosnak” nevezik. Görgényi Ernő az ügyben rágalmazás miatt feljelentést tett.

Ezt nyerte meg elsőfokon tavaly június végén Görgényi a Békéscsabai Járásbíróságon, nemrégiben pedig jogerősen a Kecskeméti Törvényszéken. S ezt hozta most elő, kellő politikai felhanggal a testületi ülésen. Hogy jól összehangolt akció szem- és fültanúi lehettek a jelenlévők, az is bizonyítja, hogy még három kormánypárti képviselő szólt hozzá az autodafészerű tetemre híváshoz, miközben mégis úgy tűnik, mindennek nagyobb a füstje, mint a lángja. Méghozzá azért, mert a gyulai fideszes önkormányzati politikusok által felfestett rendkívül sötét kép megalkotása közben elfeledkeztek néhány dologról.

Így arról, hogy mindezek ellenére az első- , majd másodfokon eljáró bíróság felemás ítéletet hozott. Ugyanis a három rendbeli, nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás ellenére semmilyen büntetéssel nem sújtotta a bűnösnek mondott Galbács Mihályt, csupán egy év próbára bocsátotta. Ez a második legenyhébb intézkedés a megrovás után. Az ilyen esetekben a legkisebb pénzbüntetés kiszabását sem tartja arányban állónak az elkövetett jogsértéssel szemben a bíróság. Ez is a teljes képhez tartozik, de erről az egyébként jogász végzettségű Görgényi és csapata elfelejtett beszámolni.

Ahogy arról is megfeledkeztek, hogy Galbács is kezdeményezett rágalmazási pert Görgényi ellen, mégpedig sikerrel: elsőfokon megnyerte a Békéscsabai Járásbíróságon. Ebben a büntetőperben ugyanaz a bíró ítélkezett, aki korábban Galbácsot elmarasztalta. Feltehetően nem kell sokat várni, és ebben az ügyben is hamarosan jogerős ítélet lesz, amely minden valószínűség szerint elmarasztalja majd Görgényit. S ha majd akkor napirend előtt szólásra emelkedik Galbács, hogy beszámoljon minderről, akkor az ülést vezető és a fair szabályokat nem mindig szem előtt tartó polgármester majd nem fog neki szót adni. Ez történt néhány évvel ezelőtt, amikor e cikk szerzője a gyulai képviselő-testület egyetlen ellenzéki tagja volt és Galbács – éppen Görgényi biztatására – jóhírneve állítólagos megsértése miatt pert kezdeményezett ellene. Amikor csont nélkül megnyertem a pert, és erről, mint a testületre tartozó fejleményről be akartam számolni, akkor a fideszes polgármester ezt azzal utasította el, hogy ez nem idetartozó ügy (sic!). Noha nagyon is az volt. Egy testületi vitában elhangzottak vezettek a bírósági tárgyalóteremig.

„A szabad véleménynyilvánításnak akkor is megvannak a határai, ha azt egy közszereplő egy másik közszereplővel szemben fogalmazza meg. Ekként a szabad véleménynyilvánítás nem ír mindent felül és nem feltétel nélküli. A tényállításként megfogalmazott valótlanság mindenképpen e tárgykörbe tartozik. Ez pedig alkalmas lehet mások becsületének csorbítására, szándékos cselekményként ezzel valósul meg a rágalmazás vétsége” – vezette le egy korábbi alkotmánybírósági határozatból Hámori Katalin békéscsabai bíró ítélete indoklásában. Hozzátette, mindezt ráadásul egy polgármester tette, akinek elvileg magas a presztízse, így a közvélemény hitelt adhat a szavainak.

A Békéscsabai Járásbíróság nem látta megállapíthatónak, hogy Galbács Mihály Fidesz-KDNP frakcióból való évekkel ezelőtti kizárásának oka a korrupciógyanús magatartása volt, ahogy azt a Fidesz gyulai szervezete utóbb kommunikálta. Az ok sokkal inkább az volt, ami a frakció akkori hivatalos indokolásában is szerepelt. Nevezetesen: más, kisebb politikai ellentétek mellett Galbács Mihály nem szavazta meg Gyula város költségvetését, amely az ő megítélése szerint nem szolgálta a település érdekét.

Így 2022 február elején csoda történt a NER-ben, bűnösnek mondtak rágalmazás miatt egy kormánypárti polgármestert,

akit éppúgy marasztaltak el, mint korábban Galbácsot. Próbára bocsátották. Nem volt ez olyan régen, alig egy negyedéve, de valahogy ez sem került szóba a mostani tetemre hívásos gyulai testületi vitában.

Ahogy az sem, hogy Görgényi Ernőnek vaj van a fején, ezért nem nagyon célszerű kimennie a napra. Milyen erkölcsi alappal ítélkezik az – főként városvezetőként! –, akire polgármesterként ráégett egy roppant kínos és kényes ügy? A Narancs.hu számolt be elsőként arról, hogy még 2020 májusában, a koronavírus-járvány kezdetén egy hajnalon közel tucatnyi rendőr vonult ki Csóka-Szűcs Jánoshoz, aki a gyulai Kossuth Kör elnökeként és a Momentum tagjaként ismert helyi ellenzéki aktivista. Rémhírterjesztés gyanúja miatt házkutatást tartottak a házában, lefoglalták a számítógépét és mobiltelefonját, majd rabosították és kihallgatták. Négy óra múlva úgy engedték el a mozgássérült férfit, hogy nem vitték haza; gyalog, nagy sokára ért otthonába.A nyilvánvaló megfélemlítés híre futótűzként terjedt országhatáron belül és Európában. Másnap már az Európai Parlamentben és a berlini Bundestagban is szóba került az elképesztő eset, majd külföldi lapok televíziók sora járt Gyulán, hogy beszámoljon az autokráciát bizonyító esetről. (A gyulai és a Békés megyei propagandamédiának ez elmúlt több mint két év nem volt elegendő, hogy megszólítsa az érintettet, Csóka-Szűcs János. No comment.) A rendőrség kapitális hibáját némiképp kiküszöbölve a Gyulai Járási Ügyészség két nap múlva bűncselekmény hiányában megszüntette a büntetőügyet

Ám az igazi meglepetés csak ezután jött. Kiderült, hogy a rémhírterjesztés ügyében nem más volt a feljelentő mint Görgényi Ernő gyulai fideszes polgármester!

Hogy a túlbuzgóságnak, az igazodásnak, a megfeleléskényszernek és a legfőbb vezető iránt hűségnek milyen mélységei vannak, itt vált világossá. Egy mindenkori polgármesternek nem minden alapot nélkülöző rendőrségi feljelentéseket kell tennie, hanem a maga eszközeivel megvédeni és óvnia a város polgárait. Ebben bukott meg Görgényi Ernő.

Amikor most a helyi és viharsarki lakájmédia egyrészt nagy terjedelemben beszámol a Galbács elleni jogerős elmarasztaló ítéletről és a gyulai testületi ülésen e tárgykörben elhangzottakról, akkor mindehhez másrészt ezeket a fontos tényeket nem tette hozzá. Pedig így teljes a kép.

(Címlapképünkön: Görgényi Ernő, Gyula fideszes polgármestere)

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk