„Három rendbeli, nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt bűnösnek mondta ki első fokú ítéletében csütörtökön a Békéscsabai Járásbíróság Galbács Mihály volt gyulai fideszes alpolgármestert azért, mert korrupciós ügyekkel hozta összefüggésbe Görgényi Ernőt, a békési fürdőváros kormánypárti polgármesterét” – írta közel egy évvel ezelőtt a Narancs.hu. Portálunk részletesen beszámolt a gyulai fideszes polgármester által egykori helyettese és bizalmasa ellen indított büntetőperről. Ennek lényege, hogy még a 2019-es őszi önkormányzati választás előtt egy 23 oldalas, Hova tűnt a város pénze? címet viselő kiadványban Galbács összefoglalta az általa korrupciógyanúsnak vélt ügyeket. Leírta, hogy a közbeszerzések irányítottak, visszaosztások történnek, és a Gyulán terjengő értesüléseket idézve megírta azt is, hogy a polgármestert sokan „10 százalékosnak” nevezik. Görgényi Ernő az ügyben rágalmazás miatt feljelentést tett.
Ezt nyerte meg elsőfokon tavaly június végén Görgényi a Békéscsabai Járásbíróságon, nemrégiben pedig jogerősen a Kecskeméti Törvényszéken. S ezt hozta most elő, kellő politikai felhanggal a testületi ülésen. Hogy jól összehangolt akció szem- és fültanúi lehettek a jelenlévők, az is bizonyítja, hogy még három kormánypárti képviselő szólt hozzá az autodafészerű tetemre híváshoz, miközben mégis úgy tűnik, mindennek nagyobb a füstje, mint a lángja. Méghozzá azért, mert a gyulai fideszes önkormányzati politikusok által felfestett rendkívül sötét kép megalkotása közben elfeledkeztek néhány dologról.
Így arról, hogy mindezek ellenére az első- , majd másodfokon eljáró bíróság felemás ítéletet hozott. Ugyanis a három rendbeli, nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás ellenére semmilyen büntetéssel nem sújtotta a bűnösnek mondott Galbács Mihályt, csupán egy év próbára bocsátotta. Ez a második legenyhébb intézkedés a megrovás után. Az ilyen esetekben a legkisebb pénzbüntetés kiszabását sem tartja arányban állónak az elkövetett jogsértéssel szemben a bíróság. Ez is a teljes képhez tartozik, de erről az egyébként jogász végzettségű Görgényi és csapata elfelejtett beszámolni.
Ahogy arról is megfeledkeztek, hogy Galbács is kezdeményezett rágalmazási pert Görgényi ellen, mégpedig sikerrel: elsőfokon megnyerte a Békéscsabai Járásbíróságon. Ebben a büntetőperben ugyanaz a bíró ítélkezett, aki korábban Galbácsot elmarasztalta. Feltehetően nem kell sokat várni, és ebben az ügyben is hamarosan jogerős ítélet lesz, amely minden valószínűség szerint elmarasztalja majd Görgényit. S ha majd akkor napirend előtt szólásra emelkedik Galbács, hogy beszámoljon minderről, akkor az ülést vezető és a fair szabályokat nem mindig szem előtt tartó polgármester majd nem fog neki szót adni. Ez történt néhány évvel ezelőtt, amikor e cikk szerzője a gyulai képviselő-testület egyetlen ellenzéki tagja volt és Galbács – éppen Görgényi biztatására – jóhírneve állítólagos megsértése miatt pert kezdeményezett ellene. Amikor csont nélkül megnyertem a pert, és erről, mint a testületre tartozó fejleményről be akartam számolni, akkor a fideszes polgármester ezt azzal utasította el, hogy ez nem idetartozó ügy (sic!). Noha nagyon is az volt. Egy testületi vitában elhangzottak vezettek a bírósági tárgyalóteremig.
„A szabad véleménynyilvánításnak akkor is megvannak a határai, ha azt egy közszereplő egy másik közszereplővel szemben fogalmazza meg. Ekként a szabad véleménynyilvánítás nem ír mindent felül és nem feltétel nélküli. A tényállításként megfogalmazott valótlanság mindenképpen e tárgykörbe tartozik. Ez pedig alkalmas lehet mások becsületének csorbítására, szándékos cselekményként ezzel valósul meg a rágalmazás vétsége” – vezette le egy korábbi alkotmánybírósági határozatból Hámori Katalin békéscsabai bíró ítélete indoklásában. Hozzátette, mindezt ráadásul egy polgármester tette, akinek elvileg magas a presztízse, így a közvélemény hitelt adhat a szavainak.
A Békéscsabai Járásbíróság nem látta megállapíthatónak, hogy Galbács Mihály Fidesz-KDNP frakcióból való évekkel ezelőtti kizárásának oka a korrupciógyanús magatartása volt, ahogy azt a Fidesz gyulai szervezete utóbb kommunikálta. Az ok sokkal inkább az volt, ami a frakció akkori hivatalos indokolásában is szerepelt. Nevezetesen: más, kisebb politikai ellentétek mellett Galbács Mihály nem szavazta meg Gyula város költségvetését, amely az ő megítélése szerint nem szolgálta a település érdekét.
Így 2022 február elején csoda történt a NER-ben, bűnösnek mondtak rágalmazás miatt egy kormánypárti polgármestert,
akit éppúgy marasztaltak el, mint korábban Galbácsot. Próbára bocsátották. Nem volt ez olyan régen, alig egy negyedéve, de valahogy ez sem került szóba a mostani tetemre hívásos gyulai testületi vitában.
Ahogy az sem, hogy Görgényi Ernőnek vaj van a fején, ezért nem nagyon célszerű kimennie a napra. Milyen erkölcsi alappal ítélkezik az – főként városvezetőként! –, akire polgármesterként ráégett egy roppant kínos és kényes ügy? A Narancs.hu számolt be elsőként arról, hogy még 2020 májusában, a koronavírus-járvány kezdetén egy hajnalon közel tucatnyi rendőr vonult ki Csóka-Szűcs Jánoshoz, aki a gyulai Kossuth Kör elnökeként és a Momentum tagjaként ismert helyi ellenzéki aktivista. Rémhírterjesztés gyanúja miatt házkutatást tartottak a házában, lefoglalták a számítógépét és mobiltelefonját, majd rabosították és kihallgatták. Négy óra múlva úgy engedték el a mozgássérült férfit, hogy nem vitték haza; gyalog, nagy sokára ért otthonába.A nyilvánvaló megfélemlítés híre futótűzként terjedt országhatáron belül és Európában. Másnap már az Európai Parlamentben és a berlini Bundestagban is szóba került az elképesztő eset, majd külföldi lapok televíziók sora járt Gyulán, hogy beszámoljon az autokráciát bizonyító esetről. (A gyulai és a Békés megyei propagandamédiának ez elmúlt több mint két év nem volt elegendő, hogy megszólítsa az érintettet, Csóka-Szűcs János. No comment.) A rendőrség kapitális hibáját némiképp kiküszöbölve a Gyulai Járási Ügyészség két nap múlva bűncselekmény hiányában megszüntette a büntetőügyet.
Ám az igazi meglepetés csak ezután jött. Kiderült, hogy a rémhírterjesztés ügyében nem más volt a feljelentő mint Görgényi Ernő gyulai fideszes polgármester!
Hogy a túlbuzgóságnak, az igazodásnak, a megfeleléskényszernek és a legfőbb vezető iránt hűségnek milyen mélységei vannak, itt vált világossá. Egy mindenkori polgármesternek nem minden alapot nélkülöző rendőrségi feljelentéseket kell tennie, hanem a maga eszközeivel megvédeni és óvnia a város polgárait. Ebben bukott meg Görgényi Ernő.
Amikor most a helyi és viharsarki lakájmédia egyrészt nagy terjedelemben beszámol a Galbács elleni jogerős elmarasztaló ítéletről és a gyulai testületi ülésen e tárgykörben elhangzottakról, akkor mindehhez másrészt ezeket a fontos tényeket nem tette hozzá. Pedig így teljes a kép.
(Címlapképünkön: Görgényi Ernő, Gyula fideszes polgármestere)