Cseresnyési László

Tusnádfürdői utórezgések

A múlt héten főként arról vitatkozott a magyar nép, hogy tusnádfürdői beszédében a miniszterelnök úr fajgyűlölő kijelentésekre ragadtatta-e magát, avagy sem. Az ellenzék felháborodott Orbán Viktor szavain, a kormánymédia pedig azon, hogy az ellenzék rasszistának nevezte korunk talán legnagyobb antirasszistáját. Ebben az írásban ezt a beszédet és a kontextusát fogom elemezni.

Szavak, értelmezések, elődök

Mivel főként a diktatúrák és a propaganda nyelvének kutatásával foglalkozom, számomra Orbán Viktor beszéde mint nyelvi-kultúr­antropológiai jelenség is érdekes. Milyen keretben értelmezhető egy modern, populista népvezér imázsalkotása és retorikája? Nehéz minderről harag és részrehajlás nélkül írni, de a tények és a kritériumok adottak, így az olvasót semmi sem fogja gátolni abban, hogy mindezekből az enyémtől eltérő következtetéseket vonjon le. Előbb azonban próbáljuk meg tisztázni, hogy miről is beszélünk.

A faj szónak van biológiai jelentése, de van egy régi köznyelvi jelentése is: ’nép’. A miniszterelnök úr utóbb Bécsben utalt arra, hogy ő a fajról kulturális, nem pedig biológiai értelemben beszélt. Mivel azonban ebben az értelemben a szó a nyelvünkben eddig nem fordult elő, sürgősen intézkedni kellene, hogy a faj új jelentése bekerülhessen nagyszótárunk készülő, IX. kötetébe. Amíg viszont ez nem történik meg, ’kultúra’ értelemben lehetőleg a kultúra szó használatát javasoljuk.

A fasizmus, fasiszta szavakkal kapcsolatban George Orwell 1944 márciusában a Mi a fasizmus? c. esszéjében azt írja, hogy ezeket a szavakat a legkülönbözőbb dolgokra használják, így ezek már szitokszavakká váltak, amelyek pusztán a megbélyegzést szolgálják. A szónak valóban van ilyen köznyelvi használata (pl. a volt férjem egy fasiszta állat). Másrészt a fasiszta szakszót ma a történészek főként az olasz fasizmusra alkalmazzák, bár akad, aki úgy véli, hogy a nácizmus a fasizmus tökéletesített (német) változata, sőt van olyan vélemény is, hogy erre a kaptafára lehet ráhúzni a múlt századi japán militarista diktatúrát is. Erről szól egyébként Yoshimi Yoshiaki Alulról építkező fasizmus (Kusa no ne no fashizumu) című monográfiája. A történészek a fasisztoid rendszereket ismérvek együtteseként definiálják. Ilyen ismérv például az egyén alárendelése a nacionalista hatalomnak, a központi vezérlés, egységesítés, vezérkultusz, militarizmus, terror, lágerek, cenzúra, elitellenesség. Ezek az ismérvek azonban eltérő módon jelennek meg a fasisztoid diktatúrákban, sőt előfordulnak olyan rendszerekben is, amelyeket nem szokás „fasisztának” nevezni.

Miről is van szó? Az olvasó talán el tud képzelni egy olyan országot, ahol az állampárt a szabad politikai választás bizonyos díszleteit megtartva korlátlan hatalmat gyakorol. Nem rohamosztagosok terrorja révén, de mégis sikeresen létrehozza a de facto egypártrendszert a parlamentben. Nem cenzúrázza, nem zárja lágerekbe a politikai, tudományos és művészi elit kollaborálni nem akaró részét, de ellehetetleníti, kiszorítja, illetve elzavarja őket. Náci mintára központosít és egységesít mindent, primitív demagógiával a hatalma alá vonja az egyszerű üzenetekre fogékony embereket, akiknek esélyük sincs arra, hogy autonóm, öntudatos politikai lénnyé váljanak. Mindezt lényegében egyetlen eszközzel éri el: azzal, hogy einstandolja és totális uralma alá hajtja a médiát. Az ilyen rendszereknek egyelőre nincsen nevük, noha a létrejöttüket már a 19. század végén többé-kevésbé megjósolta a tudomány.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.