Cseresnyési László

Tusnádfürdői utórezgések

A múlt héten főként arról vitatkozott a magyar nép, hogy tusnádfürdői beszédében a miniszterelnök úr fajgyűlölő kijelentésekre ragadtatta-e magát, avagy sem. Az ellenzék felháborodott Orbán Viktor szavain, a kormánymédia pedig azon, hogy az ellenzék rasszistának nevezte korunk talán legnagyobb antirasszistáját. Ebben az írásban ezt a beszédet és a kontextusát fogom elemezni.

Szavak, értelmezések, elődök

Mivel főként a diktatúrák és a propaganda nyelvének kutatásával foglalkozom, számomra Orbán Viktor beszéde mint nyelvi-kultúr­antropológiai jelenség is érdekes. Milyen keretben értelmezhető egy modern, populista népvezér imázsalkotása és retorikája? Nehéz minderről harag és részrehajlás nélkül írni, de a tények és a kritériumok adottak, így az olvasót semmi sem fogja gátolni abban, hogy mindezekből az enyémtől eltérő következtetéseket vonjon le. Előbb azonban próbáljuk meg tisztázni, hogy miről is beszélünk.

A faj szónak van biológiai jelentése, de van egy régi köznyelvi jelentése is: ’nép’. A miniszterelnök úr utóbb Bécsben utalt arra, hogy ő a fajról kulturális, nem pedig biológiai értelemben beszélt. Mivel azonban ebben az értelemben a szó a nyelvünkben eddig nem fordult elő, sürgősen intézkedni kellene, hogy a faj új jelentése bekerülhessen nagyszótárunk készülő, IX. kötetébe. Amíg viszont ez nem történik meg, ’kultúra’ értelemben lehetőleg a kultúra szó használatát javasoljuk.

A fasizmus, fasiszta szavakkal kapcsolatban George Orwell 1944 márciusában a Mi a fasizmus? c. esszéjében azt írja, hogy ezeket a szavakat a legkülönbözőbb dolgokra használják, így ezek már szitokszavakká váltak, amelyek pusztán a megbélyegzést szolgálják. A szónak valóban van ilyen köznyelvi használata (pl. a volt férjem egy fasiszta állat). Másrészt a fasiszta szakszót ma a történészek főként az olasz fasizmusra alkalmazzák, bár akad, aki úgy véli, hogy a nácizmus a fasizmus tökéletesített (német) változata, sőt van olyan vélemény is, hogy erre a kaptafára lehet ráhúzni a múlt századi japán militarista diktatúrát is. Erről szól egyébként Yoshimi Yoshiaki Alulról építkező fasizmus (Kusa no ne no fashizumu) című monográfiája. A történészek a fasisztoid rendszereket ismérvek együtteseként definiálják. Ilyen ismérv például az egyén alárendelése a nacionalista hatalomnak, a központi vezérlés, egységesítés, vezérkultusz, militarizmus, terror, lágerek, cenzúra, elitellenesség. Ezek az ismérvek azonban eltérő módon jelennek meg a fasisztoid diktatúrákban, sőt előfordulnak olyan rendszerekben is, amelyeket nem szokás „fasisztának” nevezni.

Miről is van szó? Az olvasó talán el tud képzelni egy olyan országot, ahol az állampárt a szabad politikai választás bizonyos díszleteit megtartva korlátlan hatalmat gyakorol. Nem rohamosztagosok terrorja révén, de mégis sikeresen létrehozza a de facto egypártrendszert a parlamentben. Nem cenzúrázza, nem zárja lágerekbe a politikai, tudományos és művészi elit kollaborálni nem akaró részét, de ellehetetleníti, kiszorítja, illetve elzavarja őket. Náci mintára központosít és egységesít mindent, primitív demagógiával a hatalma alá vonja az egyszerű üzenetekre fogékony embereket, akiknek esélyük sincs arra, hogy autonóm, öntudatos politikai lénnyé váljanak. Mindezt lényegében egyetlen eszközzel éri el: azzal, hogy einstandolja és totális uralma alá hajtja a médiát. Az ilyen rendszereknek egyelőre nincsen nevük, noha a létrejöttüket már a 19. század végén többé-kevésbé megjósolta a tudomány.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.