Vonnák Diána

Tűzoltás Armageddon idején

Kulturális kármentés az ukrán háború gócpontjaiban  

Publicisztika

Az orosz invázió az ukrán gazdaság és társadalom mellett a kultúra minden szegmensét is drámai helyzetbe sodorta. Az ostrom vagy megszállás alatt álló városokban, falvakban a kulturális javak védelem alá helyezése, menekítése, a veszteségek dokumentációja is fontos aspektusa a háborúnak.

A háború februári kezdete óta rengeteg ukrajnai múzeumot, mű­emlék épületet ért találat. A Donbasz területén és a délkeleti területeken több gyűjteményt a szakadár köztársaságok területére vittek: úgy tűnik, nemcsak a filtrációs táborok emberanyagát, hanem a kulturális javakat is Doneckben „szortírozzák” jelenleg, az orosz állam ezeket illető tervei egyelőre nem világosak.

Mivel a kulturális értékek célzott pusztítása háborús bűn, a pusztítás rögzítése a majdani perek sikere miatt is kiemelten fontos. Az ukrán kulturális minisztérium létrehozott egy honlapot, ahová lakossági bejelentéseket várnak megkárosodott vagy elpusztult kulturális értékekről, múzeumokról. A minisztériumi stáb ezeket átvizsgálja, ellenőrzi, az Ukrán Kulturális Alap pedig az így kapott listát felhasználva készített egy térképet Kulturális veszteségeink címmel.

A veszteségek mellett a menekítés és a prevenció is fontos: a kulturális szférában dolgozó szakemberek munkáján is múlik, hogy a háború utáni Ukrajna milyen viszonyt tud majd kialakítani a saját történeti-kulturális örökségével, hogy egyáltalán mi és mennyi marad. Ez közel sem csak a látványos, elismert és ünnepelt mű­emlékekre vonatkozik; bizonyos szempontból ezeknél fontosabbak a nagy narratívák réseiben megbúvó más szemszögek, helyi történetek, a sokféleség lenyomatai, mert élő, komplex viszonyt egy porig rombolt múlt törmelékein jóval nehezebb fenntartani.

A súlyos sérüléseket szenvedett, intenzív támadás alatt álló, de stabilan ukrán kézen lévő városok, mint például Harkiv jelenleg a kármentésre fókuszálnak, míg a nyugati területeken a prevenció és a segítségnyújtás országos hálózatának kiépítése a legfontosabb napirendi pont.

 

Akik másodszor csinálják

A jelenlegi helyzet különösen tragikus a donbaszi kulturális szektor és a helyi szakemberek számára, akik közül sokan 2014-ben menekülni kényszerültek. A Donbasz Kijiv által ellenőrzött területeinek egy része pár hónapra a szakadár népköztársaságok kezére került 2014 késő tavaszán, így helytörténészek, kurátorok, restaurátorok és régészek sokasága szembesült azzal, hogy a munkája, munkáltató intézménye veszélybe került. A visszafoglalást követően sok személyes kapcsolat megszakadt, a szeparatisták oldalát választók és az Ukrajna mellett kiálló kollégák között elmérgesedett a viszony. A szeparatisták kezén maradt területeken a gyűjtemények sorsa bizonytalanná vált.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.