Vonnák Diána

Tűzoltás Armageddon idején

Kulturális kármentés az ukrán háború gócpontjaiban  

Publicisztika

Az orosz invázió az ukrán gazdaság és társadalom mellett a kultúra minden szegmensét is drámai helyzetbe sodorta. Az ostrom vagy megszállás alatt álló városokban, falvakban a kulturális javak védelem alá helyezése, menekítése, a veszteségek dokumentációja is fontos aspektusa a háborúnak.

A háború februári kezdete óta rengeteg ukrajnai múzeumot, mű­emlék épületet ért találat. A Donbasz területén és a délkeleti területeken több gyűjteményt a szakadár köztársaságok területére vittek: úgy tűnik, nemcsak a filtrációs táborok emberanyagát, hanem a kulturális javakat is Doneckben „szortírozzák” jelenleg, az orosz állam ezeket illető tervei egyelőre nem világosak.

Mivel a kulturális értékek célzott pusztítása háborús bűn, a pusztítás rögzítése a majdani perek sikere miatt is kiemelten fontos. Az ukrán kulturális minisztérium létrehozott egy honlapot, ahová lakossági bejelentéseket várnak megkárosodott vagy elpusztult kulturális értékekről, múzeumokról. A minisztériumi stáb ezeket átvizsgálja, ellenőrzi, az Ukrán Kulturális Alap pedig az így kapott listát felhasználva készített egy térképet Kulturális veszteségeink címmel.

A veszteségek mellett a menekítés és a prevenció is fontos: a kulturális szférában dolgozó szakemberek munkáján is múlik, hogy a háború utáni Ukrajna milyen viszonyt tud majd kialakítani a saját történeti-kulturális örökségével, hogy egyáltalán mi és mennyi marad. Ez közel sem csak a látványos, elismert és ünnepelt mű­emlékekre vonatkozik; bizonyos szempontból ezeknél fontosabbak a nagy narratívák réseiben megbúvó más szemszögek, helyi történetek, a sokféleség lenyomatai, mert élő, komplex viszonyt egy porig rombolt múlt törmelékein jóval nehezebb fenntartani.

A súlyos sérüléseket szenvedett, intenzív támadás alatt álló, de stabilan ukrán kézen lévő városok, mint például Harkiv jelenleg a kármentésre fókuszálnak, míg a nyugati területeken a prevenció és a segítségnyújtás országos hálózatának kiépítése a legfontosabb napirendi pont.

 

Akik másodszor csinálják

A jelenlegi helyzet különösen tragikus a donbaszi kulturális szektor és a helyi szakemberek számára, akik közül sokan 2014-ben menekülni kényszerültek. A Donbasz Kijiv által ellenőrzött területeinek egy része pár hónapra a szakadár népköztársaságok kezére került 2014 késő tavaszán, így helytörténészek, kurátorok, restaurátorok és régészek sokasága szembesült azzal, hogy a munkája, munkáltató intézménye veszélybe került. A visszafoglalást követően sok személyes kapcsolat megszakadt, a szeparatisták oldalát választók és az Ukrajna mellett kiálló kollégák között elmérgesedett a viszony. A szeparatisták kezén maradt területeken a gyűjtemények sorsa bizonytalanná vált.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.