Vonnák Diána

Tűzoltás Armageddon idején

Kulturális kármentés az ukrán háború gócpontjaiban  

Publicisztika

Az orosz invázió az ukrán gazdaság és társadalom mellett a kultúra minden szegmensét is drámai helyzetbe sodorta. Az ostrom vagy megszállás alatt álló városokban, falvakban a kulturális javak védelem alá helyezése, menekítése, a veszteségek dokumentációja is fontos aspektusa a háborúnak.

A háború februári kezdete óta rengeteg ukrajnai múzeumot, mű­emlék épületet ért találat. A Donbasz területén és a délkeleti területeken több gyűjteményt a szakadár köztársaságok területére vittek: úgy tűnik, nemcsak a filtrációs táborok emberanyagát, hanem a kulturális javakat is Doneckben „szortírozzák” jelenleg, az orosz állam ezeket illető tervei egyelőre nem világosak.

Mivel a kulturális értékek célzott pusztítása háborús bűn, a pusztítás rögzítése a majdani perek sikere miatt is kiemelten fontos. Az ukrán kulturális minisztérium létrehozott egy honlapot, ahová lakossági bejelentéseket várnak megkárosodott vagy elpusztult kulturális értékekről, múzeumokról. A minisztériumi stáb ezeket átvizsgálja, ellenőrzi, az Ukrán Kulturális Alap pedig az így kapott listát felhasználva készített egy térképet Kulturális veszteségeink címmel.

A veszteségek mellett a menekítés és a prevenció is fontos: a kulturális szférában dolgozó szakemberek munkáján is múlik, hogy a háború utáni Ukrajna milyen viszonyt tud majd kialakítani a saját történeti-kulturális örökségével, hogy egyáltalán mi és mennyi marad. Ez közel sem csak a látványos, elismert és ünnepelt mű­emlékekre vonatkozik; bizonyos szempontból ezeknél fontosabbak a nagy narratívák réseiben megbúvó más szemszögek, helyi történetek, a sokféleség lenyomatai, mert élő, komplex viszonyt egy porig rombolt múlt törmelékein jóval nehezebb fenntartani.

A súlyos sérüléseket szenvedett, intenzív támadás alatt álló, de stabilan ukrán kézen lévő városok, mint például Harkiv jelenleg a kármentésre fókuszálnak, míg a nyugati területeken a prevenció és a segítségnyújtás országos hálózatának kiépítése a legfontosabb napirendi pont.

 

Akik másodszor csinálják

A jelenlegi helyzet különösen tragikus a donbaszi kulturális szektor és a helyi szakemberek számára, akik közül sokan 2014-ben menekülni kényszerültek. A Donbasz Kijiv által ellenőrzött területeinek egy része pár hónapra a szakadár népköztársaságok kezére került 2014 késő tavaszán, így helytörténészek, kurátorok, restaurátorok és régészek sokasága szembesült azzal, hogy a munkája, munkáltató intézménye veszélybe került. A visszafoglalást követően sok személyes kapcsolat megszakadt, a szeparatisták oldalát választók és az Ukrajna mellett kiálló kollégák között elmérgesedett a viszony. A szeparatisták kezén maradt területeken a gyűjtemények sorsa bizonytalanná vált.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.